2016.02.08. 18:07
Oktatásról profánul
<em>Semmilyen szakmai vitába nem bocsátkoznék, holott hét éven át ettem a pedagógusok olykor keserű kenyerét. Annyiszor meg akarták már reformálni az oktatást (ha valaki nem tudná, évtizedek óta megy a próbálkozás), de valamiért mégsem sikerül. Mármint az eredmény nem látszik, vagy nem is kellene?</em> Égerházi Péter jegyzete.
Semmilyen szakmai vitába nem bocsátkoznék, holott hét éven át ettem a pedagógusok olykor keserű kenyerét. Annyiszor meg akarták már reformálni az oktatást (ha valaki nem tudná, évtizedek óta megy a próbálkozás), de valamiért mégsem sikerül. Mármint az eredmény nem látszik, vagy nem is kellene? Égerházi Péter jegyzete.
Hagynám a csudába a Pisa-felmérést, az is ilyen új keletű EU-s találmány, inkább a tapasztalatból indulnék ki. Az elmúlt években nem egy olyan ismerőssel beszélgettem, akik külhonban töltöttek el hosszabb időt. Kivétel nélkül állították, a magyar tudással és kreativitással mindenhol meg lehet élni, ha az szorgalommal is párosul. Volt közöttük nyugdíjas korú és alig diplomás. Mit bizonyít ez számomra? Még sem lehet annyira rossz az oktatásunk, ha porosz, ha orosz, ha angolszász modellt is követ. Jó fejű, mindenre nyitott, fejlődni képes diákok mindenkoron voltak és lesznek, mint ahogyan az ellenkezője is, ám az élet nem mindig ez alapján válogatja meg a sorsunkat. Akkor nem kellene inkább hagyni a pedagógusokat, hogy a legjobb belátásuk szerint végezzék a munkájukat, ne pedig az állandó reformok béklyójában vergődjenek, amit leginkább a diákok szenvedhetnek meg.
