Néhány öltönyös fiú vitt mindent

Hajdú-Bihar - Az államtitkár szerint minden rendben van földügyben, a gazdák szerint semmi.„Érdekes, hogy amíg nem létezett az úgynevezett terület alapú támogatás, addig az öltönyös urak nem taposták egymás sarkát azért, hogy a Hortobágyon gazdálkodhassanak, most pedig olyanok is legelőterülethez jutottak, akik marhát vagy juhot talán csak a tévében láttak" – dohogott a hortobágyi legelőpályázaton pórul járt Szilágyi László gazdálkodó.

Mint a mesében…

A középkorú férfi idegesen kereste a szavakat, és mintegy a mondandója hitelesítéseként bőrkeményedésekkel teli tenyerét fordította felém. Majd azzal folytatta, hogy van neki egy istállója a nemzeti park területén, a hozzá tartozó száz hektárnyi saját területtel, de kellet volna mellé még legalább 200 hektár állami legelő, hogy a 270 marhát, meg az 550 anyajuhot eltartsa. – Mint ahogy maga, úgy én se kaptam egy deka földet se – legyintett lemondóan.

Gáspár Gyula úgy járt a legelőpályázattal, mint a mesebeli lány, kapott is valamit, meg nem is. „Eddig béreltem a Hortobágyi Nemzeti Parktól 1.200 hektár legelőt, amihez tartozott 1.200 húsmarha-tehén, meg azoknak a szaporulata; összesen mintegy 1.600 állat. A bérleti szerződésem lejár, az új konstrukcióban azonban már csak 364 hektár legelőre hajthatom ki a jószágaimat, ráadásul ezek a területek nem is ott vannak, ahol a régiek voltak. Duplán szorult helyzetben vagyok, hiszen egy korábbi férőhelybővítési pályázat során öt éves tartási kötelezettséget vállaltam az 1.200 húsmarha-tehénre. Takarmány nélkül mégis hogy képzelik?” – kérdi.

HBN