A terhesség az agyban is eldőlhet? – Szakértők a meddőség okairól

Akt.:
A terhesség az agyban is eldőlhet? – Szakértők a meddőség okairól
© Fotó: telegraph.co.uk
Debrecen – A stressz, a reális és irreális félelmek is gátolhatják a fogantatást. Interjú dr. Török Zsuzsa pszichológussal és dr. Sápy Tamás adjunktussal.

A rendszeres nemi élet mellett, az első évben 86 százalék, két év próbálkozás után pedig 94 százalék az esélye annak, hogy megfoganjon a várva vár baba. De mi történik akkor, ha ez idő alatt mégsem sikerül teherbe esnie a nőnek? A meddőségnek milyen okai és megoldási lehetőségei vannak? Erről kérdeztük dr. Sápy Tamást, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika meddőségi szakrendelésének vezetőjét és dr. Török Zsuzsát, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika pszichológusát.

Mennyi próbálkozás után vetődik fel annak a lehetősége, hogy akár a férfi, akár a női oldalon valamilyen probléma lehet?

Dr. Sápy Tamás: A definíció szerint infertilitásról akkor beszélünk, ha egy éven belül, rendszeres házasélet mellett, fogamzásgátlás nélkül a terhesség nem jön létre. Azonban ha vannak olyan előzetesen ismert betegségeik a nőknek, melyek a petefészküket, petevezetéküket, vagy a méhüket érintik, akkor érdemesebb hamarabb meddőségi szakrendelésre jelentkezniük. Fontos tényező az életkor is, ugyanis a 35. életévet betöltve csökken, negyvenéves kor után pedig drámaian zuhan a teherbe esés valószínűsége. Épp ezért, az ebben az életkorban jelentkező nőknél nem a klasszikus kivizsgálási protokollt végezzük el, hanem egy lerövidített módszert, ami még inkább garantálja, hogy a terhesség minél hamarabb létrejöhessen.

Sokan emlegetik a stresszt az infertilitás okaként. Valóban ilyen nagy jelentősége van ennek?

Dr. Sápy Tamás: Talán nem túlzás azt állítani, hogy ma már csak a hegyi pásztort nem éri stressz. A spermaminták viszont valóban egyre borzasztóbbak, melynek többek között a helytelen életmód és a stressz az oka. Az Erdélyből hozzánk érkező férfiak lelete például kiváló, olyan, mint nekünk lehetett 100-150 évvel ezelőtt, mely minden bizonnyal a háztáji ételeknek, a civilizációmentes környezetnek és a kevésbé túlhajszolt életnek köszönhető. Ezzel szemben itt vannak a városlakók, akik gyakran nem megfelelő minőségű, adalékanyagoktól terhelt ételt visznek a szervezetükbe, folyamatos stresszben élnek, melyek a hímivarsejtjeikre is kihatással vannak. Egyes jóslatok szerint éppen ezért 100-150 év múlva nem is lesz már természetes fogantatás.

Dr. Török Zsuzsa: Azt be kell látni, hogy nagyanyáink, hiába éltek meg két világháborút, közel annyi stressz nem érte őket, mint ma egy átlagembert. Elődeinknek nem kellett rohanniuk, nem volt főnökük, illetve sem a társadalomtól, sem magukkal szemben nem volt akkora elvárás feléjük, mint most. Vannak köztünk olyanok, akik sokkal nehezebben tudják kezelni a stresszteli helyzeteket a társaiknál.

A család felől érkező nyomás miatt, illetve azzal, hogy ők maguk is a szavak szintjén most, azonnal akarnak teherbe esni, egy olyan kötelező feladattá válik a gyerekvállalás, aminek ezek a típusú nők nagyon meg akarnak felelni, miközben ha elkezdünk velük beszélgetni, kiderül, hogy félnek az anyaságtól, s zsigeri szinten menekülnek az egésztől. Attól tartanak, hogy nem lesznek jó anyák, nem tudnak olyan jók lenni mint a saját szüleik. A szülői feladatkört csak felelősségként, vagy nagy stresszkeltő helyzetként élik meg, amitől egyszerűen nem képesek szabadulni. Életünk első 5 éve markánsan meghatározza felnőttkori személyiségünket. Egy kutatási eredmény szerint például az, hogy a nők hanyadikok a testvérsorban szoros összefügg azzal, hogy nehezebben esnek teherbe. Nagyon sok ezek közül a nők közül ugyanis első gyermek. Fiatalon belekényszerültek a szülői szerepbe (például kisebb testvérre kellett vigyázniuk), s csak a negatív oldalát tapasztalták meg a szülőségnek, miközben ennek az örömteli részét nem élhették meg. Ezek a potenciális anyák hiába szeretnének gyermeket, nem tudatos szinten kézzel-lábbal ellenkeznek.

Hogyan lehet ezeket az érzelmi gátakat feloldani?

Dr. Sápy Tamás: Szerencsések vagyunk, ugyanis az országban azon kevés klinikák közé tartozunk, ahol a meddőségi és pszichológiai szakrendelés egymás szomszédságában megtalálható. Ennek nagy előnye például, hogy ha olyan pár érkezik hozzánk, akiről feltételezhető, hogy pszichés problémákkal küzdenek, a kivizsgálások mellett felajánljuk neki a pszichológiai szakrendelés lehetőségét is.

Dr. Török Zsuzsa: Magyarországon sajnos még mindig ott tartunk, hogy az emberek többsége úgy gondolja, hogy pszichológushoz a hülyék járnak. Pedig tudjuk, hogy lehet bárkinél olyan életszakasz, amikor külső segítségre van szüksége. A szakember nem fogja megoldani a problémáját, mindössze megvilágít más szempontokat is, hiszen ebben az érzelmileg nagyon terhelt helyzetben nem biztos, hogy a páciensek megtalálják a megoldást. A szakember objektívebben segít megtalálni azokat az utakat, ami annak a párnak vagy személynek segítséget nyújt kijutni az problémát jelentő helyzetből.
Azoknak a pároknak, akik a meddőségi szakrendelésre jelentkeznek, lehetőségük van pszichológussal is beszélgetni a félelmeikről, így sokkal jobban megfogalmazhatóvá válik a gondjuk, lesz egy AHA-élményük, melynek köszönhetően sokszor spontán módon megoldódnak a problémák és meg tud foganni a gyermek. A relaxációs módszerekkel, – melyeket szakemberek segítségével el lehet sajátítani –, szintén kiküszöbölhetőek a stresszfaktorok: fiziológiás szinten igazoltan egy stresszmentes, görcsmentes állapotba kerülhet általa az ember.

Azoknál a pároknál nehezebb eredményre jutni, akik eleve párkapcsolati problémákkal küzdenek. „Én most nagyon akarok ide egy gyereket, mert az mindent megold, de hiába próbálkozunk nem sikerül” – ez egy olyan problémahalmazt eredményez, amivel a pár nem tud közösen megbirkózni. Ilyenkor a szakember feladata az, hogy a párkapcsolati zavart rendezze.

Egyes vélemények szerint a szennyvízből a csatornarendszeren keresztül a természetes vizekbe, majd az ivóvízbe kerülő gyógyszermaradványok – egyebek mellett fogamzásgátlók maradványai – miatt a spermiumszám évtizedek óta folyamatos csökken. Igaz lehet ez, vagy nem több egy városi legendánál?

Dr. Sápy Tamás: A fogamzásgátlók manapság reneszánszukat élik. Ha csak abba gondolunk bele, hogy már egy 12 éves kislánynak akár a rendszertelen menzesz, vagy erős görcsök miatt fel lehet írni kis mennyiségű hormont tartalmazó fogamzásgátló tablettát, nyilván egyre nagyobb a fogyasztók száma. Ez vizeletürítéssel valamilyen mennyiségben valóban bekerül a csatornarendszerbe, s csapvíz formájában mind a nő, mind a férfi találkozik vele.

A dohányzást is a meddőség lehetséges okaként szokták emlegetni…

Dr. Sápy Tamás: Való igaz, hogy a spermiumok és a női ivarsejtek minőségét is rontja. Nyilván a pár arra törekszik, hogy a fogantatás környékén csökkentse vagy abbahagyja a dohányzást, mindazonáltal sok olyan nő esik teherbe, aki cigizik. Utóbbi esetben én azt szoktam mondani, hogy az a stresszmennyiség, ami abból adódik, hogy teljesen abbahagyja a dohányzást, sokkal ártalmasabb lehet az egészségére és terhességére – főleg az első 12 hétben amikor nagyobb esélye van a vetélésnek – mintha csökkentett dózissal éppen tovább dohányzik.

Mire számítsanak azok a párok, akik jelentkeznek a meddőségi szakrendelésre?

Dr. Sápy Tamás: A klinikán mint államilag finanszírozott intézetben – az egyszerű lelki tanácsadástól kezdve a progresszív diagnosztikán át, a terápiás beavatkozások széles palettájáig – minden meddőséggel kapcsolatos tevékenységet elvégzünk, kivéve az mesterséges megtermékenyítést (IVF). Szerencsére az előjegyzési rendszerünk is viszonylag gyors, a párok általában egy hónapon belül időpontot kapnak.

Milyen esetben jön szóba az önök által nem végzett IVF-­kezelés, vagyis a köznyelvben lombikprogramnak nevezett beavatkozás?

Dr. Sápy Tamás: Négy esetben szoktuk javasolni: ha a petevezetékek elzáródtak, rossz a spermium minősége, a nő negyvenéves vagy idősebb (és nincs még gyermeke) vagy ha az inszeminációs beavatkozás sorozatosan sikertelen.

A debreceni klinikán egyébként legtöbbször inszeminációt (mesterséges spermafelhelyezés) végzünk, mely a segített természetes fogantatást segíti elő. Az eljárás során gyógyszeresen megnöveljük a petesejtek számát, ideálisan 2-3 darabra, majd a preparált spermiumot – a természetes szelekció lehetőségét meghagyva – közelebb visszük a petesejthez. A beavatkozásnak előnye, hogy hónapról hónapra elvégezhető, szemben a lombikprogrammal, melynek során a nő akkora dózisban kap hormont, hogy a következő beavatkozáshoz muszáj a petefészket 3 hónapig pihentetni.

Nagyon sok olyan páciensünk van, akiknél az sikertelen inszeminációt követően ajánlottuk a lombikprogramot, de mire elmentek volna az első kezelésre állapotos lett a nő. Olyanokkal is találkozunk akik végigjárták a meddőségi kezelés összes lépcsőfokát eredménytelenül, majd beletörődve a helyzetbe, „ledobva” magukról a görcsös akarást, hamarosan megfogant a baba. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy nagyon kevés az a nő, akinek idejében, megfelelő szakember segítségével, előbb vagy utóbb ne lehetne saját gyermeke.

– Pálfi-Tóth Zoé –

 








hirdetés