A többség becsukatná a tábort, de legalábbis hajlana rá

Akt.:
Balról jobbra, fentről lefelé: Rutz Tamás, Kulcsár Gergely, Pósán László és Dr. Rónai György
Balról jobbra, fentről lefelé: Rutz Tamás, Kulcsár Gergely, Pósán László és Dr. Rónai György - © Fotók: HBN-archív
Debrecen – Három kérdés a menekültválságról helyi politikusokhoz.

A politika helyi szereplőit kérdeztük arról, mit kezdenének a debreceni menekülttáborral, hogyan viszonyulnak a bevándorlók esetleges magyarországi letelepedéséhez, miként védekeznének az „emberhullám” ellen.

Befogadás vagy elutasítás?

Pósán László (Fidesz-KDNP): Akik az ajtón kopogtatva jönnek és ténylegesen háború elől menekülnek, azokat hazánk kellő megértéssel fogadja be. Ám akik illegálisan, az ország törvényeit nem tiszteletben tartva érkeznek, azokat el kell utasítani.

Kulcsár Gergely (Jobbik): Azoknak kell csak segítséget nyújtani, akik háborúk elől menekülnek, bár őket sem Magyarországnak, hanem a hazájukhoz legközelebb eső, biztonságos államnak kellene befogadnia. A Jobbik nem támogatja a migránsok letelepülését, mivel nem helyénvaló az ország kulturális és etnikai átrendeződése. A visszatoloncolt és az esetleges kvóta alapján ide sorolandó külföldieket sem látnánk szívesen.

Dr. Rónai György (MSZP): Sem az integráció, sem az elutasítás nem megoldás, mivel az ide érkező illegális bevándorlók nem akarnak Magyarországon maradni. Az a legegyszerűbb, ha szervezetten és rendezetten elősegítjük az átutazásukat. Ettől függetlenül, ha megszületik a közös, Európai Menekültügyi Szabályozás, a menekültek igazságos elosztását nekünk is vállalnunk kell.

Rutz Tamás (Együtt): Az elutasítás nem megoldás, de az integrálás sem. Ám akik itt szeretnének maradni, azokat tisztességes menedékjogi eljárást követően be kellene fogadni. A ténylegesen menekült státuszra jogosultak közül Magyarországnak nagyjából 15 ezer főt kéne befogadnia, és ezt meg is kellene tennie szolidaritásból, empátiából és emberségből.

A kerítés a megoldás?

Pósán László (Fidesz-KDNP): A megépült kerítés beváltotta a reményeket, mivel előtte több ezren érkeztek az adott határszakaszokhoz. Azóta ez a szám 100 körülire csökkent.

Kulcsár Gergely (Jobbik): A kerítés megléte, a határőrség újbóli felállítása sokat segíthetne a helyzeten.

Zákány, 2015. október 2. Katonák az ideiglenes műszaki határzár építésén a magyar-horvát határon, Zákány és Botovo között 2015. október 2-án. | MTI Fotó: Varga György Zákány, 2015. október 2. Katonák az ideiglenes műszaki határzár építésén a magyar-horvát határon, Zákány és Botovo között 2015. október 2-án. | MTI Fotó: Varga György ©

Dr. Rónai György (MSZP): A gyoda nem jó megoldás. Inkább nem lakott területen kellene ideiglenes táborokat létesíteni, onnan segítve a továbbutazást. Fontos, hogy a miniszterelnök tárgyaljon és ne „háborúzzon” a többi érintett uniós tagállammal, mert csak a közös megoldás lehet hatékony.

Rutz Tamás (Együtt): A kerítés embertelen pótcselekvés, amellyel csak azt érjük el, hogy külkapcsolataink tönkremennek a szomszédos országokkal. Helyette inkább az ellátást kellene fejleszteni, európai összefogásra lenne szükség.

Mi legyen a debreceni menekültbefogadó állomással?

Pósán László (Fidesz-KDNP): Ki kell üríteni a debreceni befogadóállomást, de a megszüntetése sem lenne indokolatlan. Ugyanakkor Ukrajnában polgárháború zajlik, így számolnunk kell azzal, hogy onnan tényleges, befogadandó politikai menekültek érkezhetnek hozzánk.

Kulcsár Gergely (Jobbik): Évek óta mondjuk, hogy a menekülttábort be kell zárni, a területet pedig egyéb célokra hasznosítani.

Dr. Rónai György (MSZP): Amíg nem reális egy nagyobb menekülthullám kelet felől, addig be kellene zárni a debreceni menekülttábort.

Rutz Tamás (Együtt): A debreceni menekülttábor bezárása nem jó ötlet, mivel érvágás a magyar ellátórendszerben, munkanélküliséget teremt és tönkreteszi a környékbeli kisvállalkozások életképességét.


Cikkünk még Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető és Pintér Sándor belügyminiszter mai javaslata előtt készült.









hirdetés