A cégvezetők szerint van korrupció, de azt nem tapasztalják saját környezetükben

Budapest – A korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része a hazai vállalatvezetők szerint, ugyanakkor nem tapasztalják a visszaéléseket a saját üzleti környezetükben – derül ki az EY tanácsadó cég, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kedden nyilvánosságra hozott kutatásából.

A vállalati visszaéléseket elemző felmérés szerint a hazai cégek alig törődnek a korrupciós kockázatokkal. Tízből nyolc magyarországi vállalkozás nem méri fel rendszeresen a működését meghatározó kockázatokat, amelyek viszont mégis, azoknak csaknem fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezőket.

A nemzetközi szinthez képest a magyar cégek elmaradnak a visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedésekben, a vállalatvezetők még akkor sem költenek erre, ha ez kis költséggel járna – mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletág vezetője a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón.

Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója felidézte, a felmérést ötödször készítették el. Háromszáz, legalább ötven dolgozót foglalkoztató cég felsővezetőjét vagy tulajdonosát kérdezték meg a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a turisztika, a logisztika és szállítmányozás, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatás területén.

A korábbi kutatásokhoz képest 2015-ben nem volt jelentős változás, a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik, a korrupciót csak kevesebb mint ötödük jelölte meg ilyenként.

A Magyarországon működő cégek 13 százaléka fordít figyelmet arra, hogy meghatározza és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és pozíciókat.
Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevésbé figyelik a hazai cégek, mint a nemzetközi átlag.
Információbiztonsági szempontból a vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók adatszivárogtatásától, mint külső behatolástól.

Az előző évhez képest a hazai cégek körében kissé nőtt az etikai kódexszel nem rendelkezők aránya, a válaszadók teljes körében 66-ról 70 százalékra. A nemzetközi átlag szerint a cégek több mint háromnegyedének van etikai kódexe.
A nemzetközi példáknál jóval kevesebben alkalmaznak “etikai forródrótot”, etikai vagy anti-korrupciós oktatást, illetve csak a hazai vállalatok ötödénél működik etikai visszaélések kezeléséért felelős szerv vagy személy.

A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek 70 százaléka szükségtelennek tartja a visszaélések kezelését és megelőzését az alacsony dolgozói létszám miatt. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanakkor éppen ezek a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.

A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő körükben, mint a nagyobb cégeknél.

– MTI –








hirdetés