Karibi gyökerek az Atlanti-óceánban

Debrecen - A Karib-térség ékköveit óceánjáró hajóval kényelmes felfedezni, mert így több sziget látogatható.

A Karib-szigetek nevének hallatán mindenkinek a gyönyörű fehér homokos tengerpartok, a hajladozó pálmafák és a türkizkék tenger jut eszébe. Pedig ennél sokkal többet nyújt a térség, melynek az európai, az afrikai és a latin-amerikai hatások miatt történelme és kultúrája is igen sokszínű képet mutat. A különböző szigeteket a tengerparti városok, ősi romok, az óceán és az esőerdők különleges élővilága teszi egyedivé. Dominikán sziklás part mentén egy erőd emelkedik ki a habokból. Jamaicában egyedi barlangrendszer található, melyet a fák gyökerei hálózták be tarkítva tengeri üledékkel, illetve fosszíliával. Világhírűek a Kajmán-szigeteken található Seven Mile Beach gyönyörű korallzátonyai és változatos vízi élővilága. A Hondurashoz tartozó Roatán-szigetvilág egyedi növény- és állatvilága felejthetetlen élményt nyújt az oda látogatóknak. Mexico Cozumel kikötőjében mexikói zenészek dallamaira érkeztünk. Karibi érzés, felszabadultság, lazaság, a helyi mondás szerint: „Kezdj el táncolni, a zene majd megjön magától!” – Itt nincs más feladat, mint élvezni az életet, nézni az óceánt, kóstolgatni a rumból, majd egyet előre és egyet hátralépve elkezdeni salsázni.

Hajóra fel

Minden szigetnek és üdülőhelynek megvan a sajátos varázsa. A karib-tengeri hajóút előnye pedig éppen az, hogy a különböző szigetek közül többet is megismerhetünk anélkül, hogy állandóan ki-be kéne csomagolni, vagy repülőre szállni a pici szigetek között.

Az időpont kiválasztása nagyon fontos, decembertől áprilisig ideális az időjárás. A hajó gyakorlatilag egy komplexum, ahol vásárolhatunk, színházba mehetünk, a nap minden szakában étkezhetünk, és szórakozhatunk. Aki erkélyes kabint választ, annak még a szobáját sem kell elhagynia, ha friss tengeri levegőre vagy a csodás naplemente látványára vágyik. A konditeremben a bőséges étkezés káros hatásától szabadulhatunk meg. Egy tíznapos hajóút alkalmával szinte minden nap más szigetet ismerhetünk meg, ha nagyobb a távolság a szigetek között, akkor csak másnap látunk szárazföldet. A kikötés után az érdeklődésünknek megfelelő programokon vehetünk részt.

A szigetek varázsa

A Fort Laudel del indulást követően első megállónk a Bahamák New Providence szigetén fekvő fővárosa, Nassau. Messziről látható a térség legimpozánsabb arab stílusban épült szállodája, az Atlantis Resort, a parkjában található medencéjében ráják úszkálnak.

Több James Bond-filmet is forgattak e térségben, a leghíresebb a Steven Spiel­berg Cápája helyszínéül szolgáló Jaws ­Beach partszakasz, ahova mi is elzarándokoltunk. A Graycliff szivargyár meglátogatása felért egy időutazással. Ezután vissza a jelenbe, a tenger türkiz színű, a homok fehér, a pálmafák bólogatnak a gyenge szélben. Dominikáról már sokat hallottam, így kíváncsian vártam a „személyes” találkozást. Hajónk a Santiago de Los Gaballeros kikötőjében dobta ki a horgot.

A sziklás partokhoz egy erőd is tartozik, melynek környékét a festmény és a szigetre oly jellemző larimar féldrágakő árusok tarkítják. A következő órát egy esőerdőben töltöttük, ahol a fényképezőnk egy különlegesen szép növényvilágot örökített meg.

Fűszeres ízek

Jamaica körvonala már messziről feltűnt a távoli kékségben. Jamaica a Nagy -Antillák szigetcsoporthoz tartozó 240 kilométert hosszú és 80 kilométer széles szigetország a Karib-térségben. Édes illatok, káprázatos naplementék, fűszeres ízek vártak ránk. A Mantego Bay kikötőben újra elhagytuk a biztonságot nyújtó óceánjáró hajót. A csoportunk a Dunn’s River különleges vízesést látogatta meg. A fákkal körülvett, köves, 200 méter magas vízesés különlegessége, hogy felmászhattunk a vízesés tetejére, természetesen megfelelő cipőben.

A következő pár órában fentről a mélységbe mentünk, a legkülönlegesebb felszínhez közel kialakult, a fák gyökérrendszerével is tarkított barlangba, melyet fosszíliák ékesítenek. Több száz kilométeres fehér homokos strandon sétáltunk, keresve egy alkalmas partszakaszt a lubickolásra.

Korallzátonyok

A Kajmán-szigeteket Kolumbusz Kristóf 1503. május 10-én pillantotta meg, akkor Las Tortugasnak nevezte el, az itt található sok tengeri teknős láttán. Az első feljegyzett angol látogató Sir Francis Drake volt, aki 1586-ban partra szállt itt, és Kajmán-szigeteknek nevezte el a helyet. A Nagy-Kajmánon ámulatba ejt minket a fehér homokos tengerpart, a Seven Mile Beach, a gyönyörű korallzátonyok és a változatos vízi élővilág.

A játékos delfinek hamar a látogatók kedvencévé válnak. Meggyőződhetünk a látványról, ha helikopterrel „járjuk be” a korallzátonyok területét. Láthatunk egy hajóroncsot a part közelében és a rájákat simogató embercsoportot. A Nagy- Kajmán és a Kis-Kajmán a két legnagyobb brit Korona alá tartozó, de számos területen önállósággal – saját pénzzel, a kajmán-szigeti dollárral – rendelkező ország. Kedvező fekvésének és éghajlatának köszönhetően immár évtizedek óta vonzza a turistákat. Kissé zsúfolt ugyan, de kiváló üdülőhelyekkel, éttermekkel, barátságos népekkel és a legjobb merülőhelyekkel a nyugati féltekén.

Szépen kiépített kikötő, hangulatos szökőkúttal tarkított terek és megannyi szuverén üzlet várt ránk a Hondurashoz tartozó Roatán-szigetén. Az időjárás nem a legszebb arcát mutatta, így ellátogattunk egy állatkertbe, ahol majmok ugráltak, tukánmadarak röpködtek.

Nagy meglepetés volt számomra, amikor a gondozó egy lajhárt adott a kezembe. A délutáni napsütésben lesétáltunk a kikötő melletti partra, ahol egy zenekar „fogadott minket”. A naplementét már a hajóról néztük, ahogy távolodtunk a szigetről, a helyiek integettek nekünk a partról, mi pedig tengernyi élménnyel már a hazafelé utat terveztük.

- Becsi Etelka -

[related-post post_id="4085929"]

[related-post post_id="4064550"]