A segély leszoktat a munkáról

07:17: Ahol kérik a munkát

Nyírlugoson már hosszú évek tapasztalatával szövik tovább a szociális hálót.
Nálunk már régóta alapelv, hogy ne segélyt, hanem munkát kapjanak az emberek. Ezért már a 90-es évektől fogva minden közmunka lehetőséget megragadunk és megszervezünk a rászoruló lakosoknak – számolt be lapunk felkérésére a szociális juttatásokmunkavégzéshez kötésével kapcsolatos önkormányzati kezdeményezéseket kommentálva Hovánszki György, Nyírlugos polgármestere.

– Itt a cigány emberek már munkát kérnek, s a megoldandó problémát számunkra az jelenti, hogy legyen annyi munkalehetőség, amennyi az igény. Úgy gondolom, hogy ez a törvénytervezet, ha majd több forrást csoportosít e területre, csak segítheti azt a tevékenységet, amit mi már régóta végzünk a nyírlugosi szociális védőháló szövése terén. Fontosnak tartom, hogy a roma kisebbséget ember számba vegyük. Egyetlen esettől eltekintve, amikor természetben voltam kénytelen kiadni a segélyt, mindig ragaszkodtam az elvemhez, hogy nekik is pénzben adjuk oda. Ezzel ugyanis önérzetükben nem sértjük a cigányembereket és tapasztalatom szerint ez tartást is ad nekik abban, hogy beosszák, és értelmesen költsék el a kapott forintokat. Nem lehet azonban megúszni az állandó odafigyelést és a visszacsatolást az önkormányzat felé, hogy az egyes családoknál valóban rendben mennek-e a dolgok – tette hozzá Hovánszki György.

06:22: Mint ahogyan arról portálunkon már beszámoltunk: egyre több települési önkormányzat vezetősége dönt úgy, hogy a jövőben munkavégzéshez köti a szociális segélyt. Monok, Ivád és Sárospatak után a Baranya megyei Drávapiski önkormányzata szigorította a segély feltételeit: ez utóbbi településen 4 óra közmunkát írnak elő a munkanélküli rászorulóknak, aki ezt nem vállalja, nem kap szociális segélyt.

Úgy tűnik, a kezdeményezés eléri a törvényhozást is, az MSZP ugyanis már dolgozik a szociális törvény változtatásán. A Megyei Jogú Városok Szövetségének polgármesterei néhány héttel ezelőtt szekszárdi találkozójukon ugyancsak beszéltek a segélyezési rendszer megváltoztatásáról, s egyetértettek abban, hogy a jelenlegi metódus nem szolgálja a munka világába való visszatérést. A szabolcsi megyeszékhely polgármestere, Csabai Lászlóné támogatja a jelenlegi feltételek szigorítását, mert mint mondja, ez egy Nyíregyháza-méretű városban is problémát jelent.

– A gazdasági társaságaink némelyike munkaerő-gondokkal küzd, bár ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a segédmunkás-fizetések itt jóval alacsonyabbak, mint az ország nyugati felében, így a bér és a segélyek közötti különbség is jóval kisebb, mint másutt. Az mindenesetre biztos, hogy a segélyezés rendszerét úgy kell átalakítani, hogy megérje dolgozni, hogy a munkabér ösztönző hatású legyen. Sajnos, vannak olyanok, akik teljesen leépültek, s akiket nem lehet már visszavezetni a munka világába, esetükben a rehabilitációt kell megnyugtató módon megoldani, ám aki munkaképes, igenis dolgozzon, ha segélyt szeretne kapni. Én a természetbeni juttatások arányának növelését tartanám célravezetőnek, hiszen látjuk, hogy a segélyként adott pénz nem minden esetben jut el azokhoz, akiknek szánjuk, és akik valóban rászorulnak.

- Galambos Béla -