35 éve érettségiztek Baktalórántházán

Hihetetlen de igaz, hogy 35 évvel ezelőtt, 1973. május 8-án mondtunk búcsút iskolánknak Baktalórántházán, az akkori Mező Imre Gimnázium 4. b. osztályos tanulói.

A szélsebesen elröppent idő alatt az élet megedzett mindannyiunkat, érettekké, megfontoltakká, tapasztaltakká váltunk. Nagy szeretettel örültünk egymásnak és osztályfőnökünknek, Kercsó Andorné Irénkének. Kedves mosolyát jó volt újra látni. Annak is nagyon örülünk, hogy több tanárunk, többek közt igazgatónk, dr. Gyöngyössy Mátyás is elfogadta meghívásunkat. Megcsodáltuk az időközben kibővített és felújított gimnázium épületét, végigjártuk a termeket. Jó volt újra az izgalmas osztályfőnöki órán egymást hallgatni, ki hogyan sáfárkodott tudásával, tehetségével, és Fortuna kinek mennyit mért a szerencse kosarából. Majd nosztalgiáztunk a régi diákévekről, társaink aranyköpéseit idéztük fel.

Örültünk egymás munkahelyi sikerének, családi boldogságának, és szomorkodtunk, ha valamelyikünk elvesztette házastársát, gyermekét, szülőjét. Megemlékeztünk azokról is a temetőben, akik már örökre elköltöztek közülünk, tanárainkról, és egy diáktársunkról.

Az ember éltében nagyon fontosak ezek a találkozások. Szeretnénk és csak reménykedni tudunk abban, hogy a legközelebbire többen eljönnek majd. Azok is, akik eddig nem, vagy most ezen az utóbbi találkozáson nem tudtak részt venni. Maradandó és örök emlékek életünk legszebb évei, a diákévek – írta Némethné Csubák Éva