HAON
Hajdú-Bihar vármegyei hírportál
november 5., kedd
Azt gondolnánk, ennél már nincs lejjebb, de igen… A Vasas szurkolói az elmúlt másfél évtizedben számtalanszor átélték eme szállóige igazságát. Valamennyi részlet helyett érjük be azzal, hogy ebben az időszakban a patinás klub több időt töltött a másodosztályban, mint az elsőben.
Most is ott kínlódik, miután az előző idényben Gera Zoltánnal sem sikerült kivívni a feljutást. A magyar futball legendájától az új évadban gyorsan elköszöntek, de egyelőre ugyancsak neves utódjának, Pintér Attilának sem sikerült életet lehelni az együttesbe, amely az irányításával hétfő este elszenvedte a harmadik vereségét, ezúttal az NB II-ben hazai pályán kapott ki 2-1-re a Mezőkövesdtől.
Ha már a piros-kékek eredményei nem is, legalább a találkozó utórezgései futótűzként terjedtek. Az egyik játékos, Ulbrík József elkeseredésében a tévé kamerája előtt becsmérelte a társait. Következmények nélkül, legalábbis egyelőre. Mi több, úgy értesültünk, Pintér Attila azonosul a középpályás véleményével, s ennek alapján azt sem zárhatjuk ki, hogy három-négy embert valóban kiraknak a keretből.
Engedelmükkel mégsem azt elemezném, hogy büntetéssel, vagy sem, Pintér Attilával, netán majd valaki mással milyen esélyei vannak a Vasasnak. Az elmúlt másfél évtized eredményei ugyanis éppen azt sugallják: mindez teljesen mindegy.
Az angyalföldi klub közismerten jó anyagi feltételek közepette működhet, most is lényegében NB I-es keretet foglalkoztat (érdemes böngészni a mértékadónak mondott Transfermarkt adatait), mégsem képes egyről a kettőre, helyesebben stabilan az NB II-ből az NB I-be lépni.
Különösen fővárosi vetélytársai, még inkább azok szurkolói, gyakran fitymálják a Vasast, mondván, tradícióit tekintve nem mérhető a másik négy neves társához. Nos, hétfő este ismét ízelítőt kaphattunk abból, milyen erőt jelent az angyalföldi kötődés. A klub négy valóban legendás játékosa, Izsó Ignác, Puskás Lajos, Kiss László és Komjáti András hétfő este a tévéközvetítés dacára is kilátogatott a mérkőzésre az egykori, ugyancsak legendás mesterük, Illovszky Rudolf nevét viselő stadionba, hogy a helyszínen nézzék és buzdítsák a hozzájuk méltatlan utódokat.
Kell ennél nagyobb tisztelet? Aligha. A négy egykori kiválóság vérmérsékletének megfelelően kesergett a látottak miatt. Kiss László ironikusan jegyezte meg, remélhetőleg a Vasas nem azzal tör rekordra, hogy a pro licence-szel rendelkező valamennyi magyar edzőt ki akarja próbálni. A négy kiválóság persze továbbra is bízik a feljutásban. Talán éppen ez a baj. Bele kell törődni, hogy a Vasas NB II-es csapat.