Józan ész

Nagyon nehéz döntés lehetett. Wimbledonban, elődöntő előtt, jó formában visszalépni a versenytől igen fájdalmas lehetett, ilyet tényleg csak nyomós okkal tesz meg bárki is. Rafael Nadal megtette, és bár Fabio Fognini nyilvánosan szimulánsnak nevezte a spanyolt, a nagyszájú olasznak – mint oly sokszor – nem volt igaza. Nadal már a Taylor Fritz elleni negyeddöntőt is alig tudta befejezni, az édesapja és a nővére is arra biztatta a lelátóról, hogy ne szenvedjen tovább, adja fel a meccset. Szembetűnő volt, hogy alig állt a lábán, és az átlagosnál 25 kilométer/órával lassabb szervákat ütött.

Az orvosi vizsgálatok is igazolták, bajban van az idén is rengeteg sérüléstől szenvedő, ám Melbourne-ben és Párizsban is győztes teniszező. Taylor Fritz ellen még össze tudta szedni magát, ám kiderült, hogy 7 milliméteres szakadás van a hasfalában. Utána még próbálkozott az edzéssel, de abba kellett hagynia, és eldöntötte, visszalép az elődöntőtől, így Nick Kyrgios játék nélkül jutott be a vasárnapi fináléba.

Rafael Nadal az Australian Open előtt játékhiánnyal és a koronavírussal küszködött, a Roland Garros előtt bordatörés akadályozta, a párizsi Grand Slam-tornát fájdalomcsillapítókkal és gyulladáscsökkentőkkel játszotta végig, ám most, Wimbledon előtt hiába kezelték drasztikusan a sérült lábát, a hasfal izomszakadása megállította. Győzött a józan ész, hiszen nehéz megmagyarázni, hogy miért ragaszkodik csökönyösen a folytatáshoz. Elmúlt már 36 éves, mindent megnyert, amit megnyerhetett a 22 GS-tornagyőzelemmel, amivel csúcstartó a férfiaknál, és a pénz hiánya sem parancsolhatja a pályára, hiszen karrierje során csak a teniszből megkeresett mintegy 130 millió dollárt.

Nyilván a játék az élete, a szenvedélye, ez hajtja még mindig előre, dacára annak, hogy

a teste egyre erősebben jelzi, hogy meg kellene állnia.

Felsejlik Roger Federer példája, aki több sérülés és műtét után, lassan 41 évesen is fogadkozik, hogy még visszatér, bár nagy összegben szamárság lenne erre fogadni. Nehéz pillanatok ezek, amikor a lélek, az akarat még szárnyalna, az erővel sincs gond, de a test már nem engedelmeskedik. Az a terhelés, amelyet ezen a szinten kapnak a sportolók, pusztító hatású lehet az izmokra, az ízületekre, és Rafael Nadalé a jelek szerint eljutott odáig, hogy nem bírja tovább. A lelkén a sor, és bár nagy veszteség lenne a visszavonulása, annyit adott nekünk a játékával, hogy már csak saját magának tartozik. Egy okos döntéssel.