Sport

2012.06.07. 09:26

A női párbajtőr válogatott tagjaként a debreceni Mihály Kata bronzérmet szerzett az U23-as Európa bajnokságon

Mihály Kata neve nem cseng ismeretlenül a vívást kedvelők fülében, hiszen a hónap elején a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság házi döntőjén megszerezte az Egyetemi Országos Bajnoki címet s mindemellett a női tőrözők közül is győztesen került ki.

Mihály Kata neve nem cseng ismeretlenül a vívást kedvelők fülében, hiszen a hónap elején a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság házi döntőjén megszerezte az Egyetemi Országos Bajnoki címet s mindemellett a női tőrözők közül is győztesen került ki.

A fiatal lánynak részben ennek az eredménynek köszönhetően szavazott bizalmat Mincza Ildikó megbízott párbajtőr szövetségi kapitány, így fiatal debreceni sportolónk kijutott a pozsonyi U23-as Európa Bajnokságra egyedüli vidéki sportolóként. Míg ő Pozsonyban versenyzett, mi itthonról szurkoltunk neki. A drukkolás és a kemény felkészülés nem volt hiábavaló, hiszen a női párbajtőr válogatott harmadik helyezést vívott ki magának a kontinensversenyen. A női párbajtőr csapatban Katán kívül Antal Edina, Budai Dorina és Kolczonay Anna szerepelt.

A bronzérmes versenyzőt a megmérettetésekről, a sportágról és a víváshoz való viszonyáról faggattuk.

 

Milyen volt a verseny hangulata, hol érezted jobban magad, az itthoni MEFOB-on vagy a pozsonyi megmérettetésen?

Mihály Kata: A debreceni verseny számomra sokkal szimpatikusabb volt. Pozsonyt kissé idegennek éreztem, szerintem nem volt olyan átgondolt a szervezés mint az itthoni. Hozzá kell tennem, hogy az U23-as EB egy kifejezetten nagy verseny sok résztvevővel, ezért nehezebb a jó hangulat megteremtése és a problémák nélküli szervezés.

 

Kikkel mérkőztetek meg a harmadik helyért?

Mihály Kata: A legjobb 8 között szoros mérkőzésen az olaszokat vertük 38/36-ra, majd a döntőbe jutásért a lengyelektől  sajnos vereséget szenvedtünk 45/35-re. A bronzmérkőzésen igen nehéz küzdelemben 45/37-re legyőztük azt az észt csapatot, amelyet eddig még soha nem tudtunk megverni. 

 

Mióta vívsz, miért pont ezt a sportágat választottad?

Mihály Kata: Körülbelül 8 éve vívok, még általános iskolában próbáltam ki ezt a sportágat. Egyik barátnőm biztatására jöttem el a DHSE-PMD vívóklubba és nagyon megtetszett mind a mozgásforma mind pedig a társaság, így itt ragadtam.

 

A barátnőd is megmaradt a vívás mellett? Előfordult már hogy egymás ellen harcoltatok?

Mihály Kata: Igen, éppen itt edz a teremben. Előfordult, de tudni kell mind a veszteséget, mind a nyereséget jól kezelni, így nem lehet a későbbiekben konfliktushelyzet. A mai napig nagyon jóban vagyunk függetlenül attól, ki marad alul egy-egy ilyen küzdelemben. Legutóbb a MEFOB házi döntőjén vívtunk meg az első helyezésért.

 

Mikor derült ki, hogy van tehetséged a víváshoz? Már az első percben kitűntél vagy kitartó munkával váltál a klub egyik legígéretesebb tehetségévé?

Mihály Kata: Igazán akkor figyeltek fel rám, mikor az egyik versenyen harmadik helyezést értem el, addig nem foglalkoztak velem külön. A verseny után azonban leült velem az edzőm és elmondta, hogy szerinte tehetséges vagyok, érdemes lenne komolyabban foglalkoznom a dologgal. Látta, mire vagyok képes és úgy gondolta, más versenyeken is sikerrel indulhatnék. Azért is nagy dolog ez, mert sok társammal szemben úgymond hátrányból indultam, hiszen 14 évesen kezdtem el vívni, míg sokan kisgyermek koruktól foglalkoznak vele.

 

Ki az edződ?

Mihály Kata: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tulajdonképpen két edző is foglalkozik velem. Az egyik Serra Bendegúz a másik pedig Kőrösi László mesteredző aki több magyar válogatott kerettaggal is foglalkozott már korábban.

 

Nem csupán sportolsz, főiskolára is jársz. Mit tanulsz? Mennyire nehéz összeegyeztetni a kettőt?

Mihály Kata: Igen, másodéves vagyok az a Debreceni Egyetemen élelmiszermérnök szakon. Nagyon szeretem, érdekel a terület, ennek is köszönhető, hogy a tavalyi évben évfolyamelsőként végeztem.

 

Mennyi időt vesz általában igénybe a gyakorlás és a felkészülés a versenyekre?

Mihály Kata: Általában olyan napi 4 – 5 órás elfoglaltságot jelent. Nagyon fontos, hogy beépüljenek a mozgások, reflexszerűvé váljanak, így a kitartó gyakorlás kihagyhatatlan. Lehet soknak tűnik a ráfordított idő, de ha valaki szereti amit csinál, márpedig én szeretem, hamar elrepül.

 

Mit gondolsz, eljön az az idő, amikor választanod kell majd a magánélet, munka és a vívás között?

Mihály Kata: Nem hiszem, hogy választanom kellene. Eddig is össze tudtam egyeztetni a tanulást és a vívást, ez után is remélhetőleg megoldom majd. Olimpiai győzelme után Nagy Timi is előtérbe helyezte a családot, ám a vívást nem hagyta abba, nagy sikerekkel folytatta a sportot.

 

Apropó, olimpia. Annak idején felmerült hogy már az idei olimpián résztvevő lehetsz. Ez miért nem sikerült?

Mihály Kata: Azért, mert időközben váltottam a francia markolatról a belgára és időbe telt, míg megszoktam azt. Egészen eltérő mozdulatokat, vívásmódot igényel mind a kettő. A francia markolat előnye, hogy hosszabb a tőr, ám nagy hátránya, hogy kissé pontatlanabbul lehet vele célozni és könnyebb kiütni a kézből. A belga markolat stabilabb fogást tesz lehetővé, ám közelebb kell vele menni az ellenfélhez. Az edzőm tanácsára mentem bele a változtatásban, én nem igazán szerettem volna lecserélni a jól bevált francia markolatot. Nagyon nehéz volt számomra a váltás, amíg meg nem szoktam az új fogást, olyanoktól is kikaptam versenyeken, akiket korábban könnyedén megvertem. Emiatt sokat idegeskedtem, minden rosszul ment, az önbizalmam a padlón hevert. A kudarcokat fel kellett dolgozni és hinnem kellett abban, hogy újra sikeres leszek, csupán idő és gyakorlás kérdése. Így is történt. 1- 1,5 éves visszaesés után újra elkezdtem szép helyezéseket elérni a versenyeken.

Az edzőm tanácsa bevált, egyre ügyesebb leszek.

 

Mi a helyzet a következő olimpiával?

Mihály Kata: A következő olimpián már szeretnék indulni, úgy tűnik, van esélyem a kijutásra, ám ez még a távoli jövő. Egyelőre a közeli célokra, versenyekre koncentrálok, igyekszem továbbfejleszteni magam, rengeteget gyakorlok, hogy ha elérkezik a következő olimpia ideje, készen álljak rá.

 

Kedves Kata! Reméljük, hogy még sok szép eredménnyel örvendeztetsz meg minket, sok sikert a továbbiakban!

Mihály Kata: Köszönöm szépen és köszönöm az edzőimnek, családtagjaimnak, társaimnak, szurkolóimnak is hogy hisznek bennem, sokat jelent a támogatásuk!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!