Orvosi műhibaként kezeli őket

Debrecen - Nagyon lényeges, hogy a megformálandó alany habitusát, szellemiségét is meg tudja ragadni az alkotó.

Finoman fogalmazva is érdekes, sokkal inkább rémületet és megbotránkozást, sem mint csodálatot és elismerést kiváltó szobrok jelentek meg az utóbbi időben híres labdarúgókról. Világszerte ismert a Cristiano Ronaldóról készült, elbaltázott alkotás, de ide sorolható a Diego Maradonát, a Luis Suárezt, a Michael Essient, vagy az Asamoah Gyant ábrázoló mű is (még érthetetlenebbé teszi a dolgot, hogy utóbbi kettőt ugyanaz a személy készítette).

A méltán elhíresült Maradona-szobor | Fotó: AFP

Minden hivatásnak megvannak a maga sajátosságai, melyeket ismerni kell ahhoz, hogy valaki jól végezze a munkáját. Nem állunk neki autót szerelni, ha még azzal sem vagyunk tisztában, milyen fajta is a gépjárművünk, csak annyit tudunk, hogy kék. Veseátültetést sem hajtunk végre egy betegen, mikor fogalmunk sincs, hogy a hasüregen belül hol keressük magát a szervet. És szobrot készíteni se próbálunk, amennyiben nem tudunk, mert a végeredmény borzalmas lesz – ahogy azt a fent említett példák is mutatják.

Karikatúrába megy át

Kíváncsiak voltunk, mi kell ahhoz, hogy egy kreáció jól sikerüljön. A kérdés megválaszolásában Juha Richárd debreceni szobrászművész sietett a segítségünkre.

Manapság könnyen művésznek aposztrofálja magát egy-egy alkotó, pedig semmi oka sincs rá."

Juha Richárd

– Három tényező megléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy olyan munkát adjunk ki a kezünkből, melyre büszkék lehetünk. Szakmai felkészültség és alázat, szolid önbizalom, illetve hit nélkül nem állhat össze egy egésszé egyetlen műalkotás sem. A szóban forgó szobrokon egyértelműen látszik, hogy a szakmai felkészültség terén nagy hiányosságok vannak az alkotóknál. Valószínűleg lelkes amatőrök készíthették a műveket. Magyarországon, mielőtt a nagyközönség elé kerül egy alkotás, lektorátus véleményezi, éppen azért, hogy félresikerült munkák ne jelenhessenek meg. Ha a karaktert nem sikerült megragadni, az még nem olyan nagy baj, de ha anatómiailag van elrontva egy szobor, azon nehéz túllendülni, mert akkor már sokkal inkább karikatúrába megy át.

Úgy tekintek ezekre a nem éppen remekművekre, mint orvosi műhibákra, mikor közvetlen életveszély nem áll fenn, de hosszú időre megkeseríti az életünket."

Így vélekedik a művész, akitől arról is érdeklődtünk, nehezebb-e egy sportolót megörökíteni, mint mondjuk egy írót, ám mint kiderült, az alany kiléte semmit sem befolyásol.

Arra a kérdésre, mely szerint érdemes-e még aktív pályafutásuk alatt megörökíteni a sportolókat, azt a választ kaptuk: bizonyos kimagasló teljesítmények elismeréseként ez megengedhető, például sportemberek vagy rocksztárok esetében, de egyébként nem nagyon jellemző.

Érdemes megmutatni

Juha Richárdnak számos alkotása található országszerte, továbbá Európában és az Egyesült Államokban is. Jelen témában is van tapasztalata, hiszen ő készítette Buzánszky Jenő bronzból készült szobrát, mely Debrecenben, a Sporttudományi Oktatóközpont előtt van felállítva. Az Aranycsapat 2015 januárjában elhunyt hátvédjének bronzba öntött mása nagy tetszést ért el a családja körében, illetve a szakmában is.

– Alapos kutatómunka előzte meg a végeredményt, a felkészülési folyamat hosszú hetekig tartott. Megkönnyítette a helyzetemet, hogy többször is élőben láthattam a legendás válogatott játékost, így egyszerűbben rá tudtam érezni a karakterre. Akkor jó egy szobor, ha az emberi habitust is meg tudja jeleníteni, és nem csak egy mértani leképezése a személynek. Szeretem megmutatni az alkotási folyamat közben is külső szemlélőknek az éppen aktuális stádiumot, mert észrevesznek olyat, amit én nem, és jó tanácsokkal láthatnak el, melyeket érdemes megfontolni – fogalmaz a 46 éves szobrász, aki szerint az Aranycsapat minden tagja megérdemelné a megörökítést. – Ha adódik alkalom, szívesen készítek majd még hasonló műveket, annál is inkább, mert szívügyem a sport, különösen a labdarúgás. Korábban Kolonics György vagy Fehér Miklós hirtelen, tragikus halála is megmozgatott, késztetést éreztem, hogy emléket állítsak nekik. Sokszor kezd el fejben az ember tervezni, de a megvalósításig már nem mindig jut el – mondja Juha Richárd.

Egyébként negatív magyar példa is akad, Szentesen, a Pusztai László Sporttelep bejáratánál elhelyezett Puskás Ferenc-szobor sem épp arról híres, hogy milyen remekül sikerült.

HBN–Szabó Dóra