Előzd meg az edzés közbeni sérüléseket!

Még a legenyhébb sérülések is olyan kellemetlen tünetekkel járnak, mint az izmok és az ízületek fájdalma, melyek nehezebbé teszik a mozgást és megkeserítik a hétköznapokat.

A sportolás az egészséges életmód része, ha azonban rossz a kivitelezés, hamar a közeledben lévő gyógyászati segédeszköz bolt törzsvásárlójává válhatsz.

A leggyakoribb sportsérülések és kiváltó okaik

Sajnos a sport nemcsak hasznos, hanem ártalmas is lehet a szervezetedre. A sérülések mindig azt jelzik, hogy valamilyen formában túlterhelted a testedet. A leggyakoribb sportsérülések közé tartoznak a ficamok, a rándulások, az izom- és szalagszakadások, a csonttörések, a porcsérülések és a húzódások.

A sérülések leggyakoribb oka a bemelegítés és a nyújtás mellőzése, pedig ezek segítik felkészíteni a testet a mozgásra, illetve gyorsítják a sport utáni regenerációt. A bemelegítés következtében a merev izmok rugalmasabbak és terhelhetőbbek lesznek, javul az elernyedési és az összehúzódási képességük, a keringésük. Az ízületi porcokból kiszabaduló folyadék megolajozza az ízületeket, így nő a mozgásterjedelmük. A keringési rendszer is felpörög; a belső szervek helyett a vázizmok kapnak megnövekedett vérellátást.

A mozgást követő nyújtás szintén segít megelőzni a sérüléseket, valamint csökkenti az izomfeszülést és az izomlázat, illetve javítja az izom nyugalmi tónusát.

Sérülések lehetnek túlzott megerőltetésnek, tartós terhelésnek is a következményei. A fáradásos csonttörés, ízületi kopás, krónikus hát-, térd- és sarokfájdalmak hátterében általában extrém mértékű terhelés áll.

Nem ritka az sem, hogy a nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű étkezés okozza a sportsérüléseket. Az alultápláltság nemcsak lelassítja az anyagcserét, hanem csökkenti a szervezet regenerációs képességét is, így sérülésekhez és fájdalmakhoz vezethet.

Előzd meg a bajt!

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bemelegítés és a nyújtás fontosságát a sportsérülések megelőzésében. A mai rohanó világban szívesen lecsaljuk azt a 10-15 percet a mozgás elején és végén, hogy időt spóroljunk meg. Ezzel azonban kifejezetten rosszat teszünk a testünkkel, mert nem tud felkészülni a sportolásra, illetve nem tud az edzés után megfelelően regenerálódni.

A legjobb, ha a bemelegítést néhány teljes testet átmozgató gyakorlattal kezdjük, majd cardio gyakorlatokkal folytatjuk, hogy a keringési rendszer is felpörögjön. A nyújtást mindig odafigyelve, fókuszáltan végezzük, legyenek a gyakorlatok statikusak, és legalább 20-30 másodpercig nyújtsunk egy-egy izmot.

A bemelegítéshez használhatsz SMR hengert és sportkrémeket is, utóbbiak a bőrre kenve vérbőséget okoznak az adott területen, ezzel javítva a vérellátást.

A sérülések elkerülése végett viselhetsz védőfelszerelést is: térdvédőt, könyökvédők, illetve gyógyászati segédeszközöket árusító boltokban kapható rögzítőket és szorítókat.

Kezeld a sérüléseket!

Az összes óvintézkedés ellenére is előfordulhat, hogy lesérülsz sportolás közben. Ilyenkor fontos, hogy néhány hétig óvd és pihentesd a sérült testrészt. Természetesen a sérülés súlyosságától függően akár orvost is fel kell keresned, hiszen ha “rosszul gyógyul”, rögzül egy izom vagy csont, akkor komoly mozgásszervi problémákat is okozhat később.

Fontos, hogy ne kezdd el idő előtt terhelni a sérült testrészt, mert így csak hosszabbítod a kényszerpihenőt! Ha szükséges, fordulj gyógytornászhoz, hogy visszanyerd a teljes mozgástartományt az adott területen. A gyengéd mozgatás jót tehet, de hirtelen nem szabad terhelni.

Nem kell rettegni a sportsérülésektől, csak oda kell figyelni a helyes bemelegítésre, nyújtásra és az optimális terhelésre. Ezenkívül fontos, hogy a gyakorlatokat mindig helyesen végezd el, illetve, hogy tarts legalább heti 1-2 pihenőnapot, amikor a testednek van ideje kicsit fellélegezni.

(PR cikk)