A kormány ezúttal sem járult hozzá az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozásához (videó)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket küldtek Ukrajna számára. Ebből hazánkra mintegy 77 millió eurónyi költség jutna.

– fogalmazott.

„Jeleztem ugyanakkor, hogy ha ezt a másik huszonhat tagállam önkéntesen szeretné megtenni, akkor Magyarország ennek nem áll az útjába. Azonban egyelőre, valamilyen oknál fogva csak képmutatás van a dolog mögött” – mondta.

Magyarország nem asszisztál a háború eszkalációjához

„Magyarország kötelező alapon ehhez a lépéshez semmilyen módon nem kíván asszisztálni. Ugyanígy nem fogunk asszisztálni ahhoz sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében Kijevbe költöztessenek egy koordinációs egységet, és azt sem fogjuk támogatni, hogy európai uniós tanácsadókat telepítsünk Kijevbe az ukrán biztonsági szektor reformjának koordinálására” – tette hozzá.

– mutatott rá.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy elfogadásra került az Oroszországgal szembeni tizenötödik szankciós csomag, ami meghosszabbította annak a jogi lehetőségét, hogy a Mol exportálni tudja az orosz eredetű kőolajból származó termékeket.

„Ez nekünk fontos volt, és mivel az őrült ötleteket sikerült kigyomlálni ebből a szankciós csomagból, ezért végül is ezt nem vétóztuk meg” – jelentette ki.

„Mik voltak ezek az őrült ötletek? Például Kirill pátriárkát rá akarták tenni erre a szankciós listára. Én azt gondolom, hogy egyházi vezetők, egyházi személyek szankciós listázása mindenképpen kerülendő, mert hogyha az egyházi vonalon nem tudunk beszélni egymással, akkor a béke utolsó reménye is elveszik” – közölte.

„Szankció alá akarták tenni Oroszország ENSZ-nagykövetét, ami azért furcsa, mert az ENSZ az az utolsó mentsvár, ahol a politikai konzultációkat meg lehet tartani (…) Tehát nyilvánvalóan ezzel egy újabb békéhez vezető végső utat vágtak volna el” – folytatta.

„Megvétóztuk, illetve jeleztük, hogy semmiképpen nem fogjuk támogatni az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálását. A sport és a politika, főleg a sport és a geopolitika összekeverése elfogadhatatlan. És egyébként két első osztályú orosz futballcsapat szankciós listára helyezésével is szembe mentünk, mert azért azt gondoljuk, hogy az őrültségnek vannak különböző határai” – fűzte hozzá.

Új realitás jött létre a háborúval kapcsolatban

A miniszter kifejtette, hogy teljesen új realitás jött létre az ukrajnai háborúban, egyrészt a béke pártján álló Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme, másrészt az orosz haderő harctéri sikerei miatt, ami szavai szerint nem "putyinista propaganda", hiszen erről maga az ukrán kollégája beszélt az ülésen.

Sérelmezte, hogy ezt a minőségileg új helyzetet Brüsszelben csaknem teljesen figyelmen kívül hagyják, az EU-tagországok túlnyomó többsége továbbra is az eddigi kudarcos „háborúpárti stratégiát” erőlteti, amely fokozza az eszkaláció veszélyét és rendkívül nehéz helyzetbe hozta eddig is a kontinenst.

„És az is jól látszik, hogy nemcsak ez az új realitás, hanem a karácsony közeledte sem érdekli őket. Senki nem támogatta ma a tanács ülésén az emberéleteket mentő fegyverszünetet, senki nem szólt mellette. Sőt, nemcsak nem szóltak támogatólag a tűzszünet mellett, sokan még ellene is érveltek, és hallhattunk egészen durva javaslatokat is” – mondta.

Erre példaként hozta fel lengyel kollégája felvetését, amely szerint az EU területén élő, hadköteles korú ukrán férfiak számára nem kellene szociális támogatást nyújtani.

Valamint hangsúlyozta, hogy a tűzszünet elutasítása emberéletekbe kerül, ráadásul teljesen logikátlan is, mivel a harcok beszüntetésével sikerülhetne elérni az orosz előrenyomulás megállítását, amit a tíz- vagy százmilliárd eurónyi értékű eddigi fegyverszállításokkal nem tudtak.

Az Európai Unió a politikai képmutatás világrekordját állította fel Georgia kérdésében

Az Európai Unió a politikai képmutatás világrekordját állította fel Georgia ügyében, azonban a magyar és a szlovák kormány megvétózta a dél-kaukázusi ország egyes rendőri vezetőivel szemben előterjesztett szankciókat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az EU „a politikai képmutatás világrekordját állította fel” Georgia kérdésében, ugyanis egyedül azért vette célkeresztbe az országot, mert nem a liberális erők nyerték a választást, hanem egy békepárti, patrióta, konzervatív párt.

Elítélte ezt az „elementáris erejű politikai támadást”, s emlékeztetett arra is, hogy a Georgiai Álom már tizenkét éve kormányozza az országot, és ez idő alatt az átlagjövedelem a háromszorosára nőtt, az egy főre juttó bruttó nemzeti termék (GDP) és a külső beruházások volumene pedig a kétszeresére.

„Azaz a georgiai kormányzó párt a számok nyelvére lefordítva az elmúlt tiznekét évben jó teljesítményt nyújtott, el is nyerte a georgiai választópolgárok bizalmát” – mondta.

– emelte ki.

Szijjártó Péter tudatta, hogy szlovák hivatali partnerével együtt megvétózták egyes rendőrségi vezetők szankciós listára helyezését.

Illetve igen egyoldalúnak nevezte a kizárólag rendőri erőszakról szóló jelentéseket a tbiliszi tüntetések kapcsán, arról is beszámolva, hogy erőszakos elemek is vannak a tiltakozók között, körülbelül negyven rendőr sebesült meg miattuk georgiai kollégája tájékoztatása alapján.

„Azt gondolom, hogy azért szankcionálni egy országot, mert éppen úgy döntött, hogy 2028-ig eltolja a csatlakozási tárgyalásokat, nem lehet” – vélekedett.

 – fogalmazott.

A miniszter végül a szíriai helyzetet is érintette, és arra figyelmeztetett, hogy el kell kerülni, hogy az ország a terrorizmus vagy szélsőséges ideológiák melegágya legyen, meg kell akadályozni a migrációs áradatok megindulását Európa felé, illetve elejét kell venni a keresztény közösségek üldöztetésének.

„Magyarország továbbra is humanitárius segítséget nyújt a keresztény közösségeknek, hogy helyben tudjanak maradni, a jogaik ne sérüljenek, s méltó körülmények között tudjanak élni. Eddig mintegy 30 millió eurónyi humanitárius támogatást biztosítottunk a szíriai keresztény közösségek számára, és ezt folytatjuk a jövőben is” – húzta alá.