2024.11.15. 06:28
Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
996. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin / various sources / AFP)
Forrás: AFP
Fotó: JOHANNA GERON ,Sergei GUNEYEV
Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, és az ukrajnai béketárgyalások megkezdésére sürgette
Olaf Scholz német kancellár az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások megkezdésére szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteki telefonbeszélgetésük során – közölte a német kormány szóvivője.
A kancellár közel két év szünet után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől – a berlini közlés szerint – az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.
Az egyórás telefonbeszélgetés során
a kancellár felszólította Oroszországot, hogy az igazságos és tartós béke elérése érdekében mutasson hajlandóságot az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdésére
– fogalmazott a szóvivő. Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.
Vlagyimir Putyin a „jelenlegi válsághelyzetért” a NATO hosszú távú agresszív politikáját okolta, amely meglátása szerint egy „oroszellenes fellegvárat” hozott létre Ukrajna területén, figyelmen kívül hagyja Moszkva biztonsági érdekeit, és lábbal tiporja az orosz ajkú lakosok jogait
– áll a Kreml által kiadott pénteki közleményben.
Az orosz elnök jelezte, hogy Moszkva továbbra is nyitott a béketárgyalások folytatására, utalva ezzel az általa júniusban említett feltételekre, amelyek között Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről való lemondása mellett négy olyan ukrán régióból való csapatkivonás is szerepel, amelyek területét Oroszország 2022-ben magához csatolta.
A beszélgetés során az orosz elnök ismét leszögezte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó megállapodásnál az orosz biztonsági érdekeket és az „új területi realitásokat” is figyelembe kell venni, továbbá foglalkozni kell a konfliktus kiváltó okaival is.
Azt is kifejtette, hogy Oroszország német igény esetén készen áll az országok közti energiaegyezmények áttekintésére. A Kreml közleményében megemlítették: a vezetők az orosz-német kapcsolatok „példátlan leépüléséről” is beszéltek, amiért az orosz elnök Németországot okolta annak „barátságtalan” lépései miatt.
Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz az ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, amelynek során a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is. A beszélgetés során Zelenszkij sürgette, hogy a Brazíliában tartandó G20-csúcstalálkozón mutassák be „az igazságos és tartós béke ukrán vízióját”.
Zelenszkij hivatalának egyik tisztségviselője közölte, hogy a német kancellár már korábban értesítette az ukrán elnököt a Putyinnal tervezett telefonos beszélgetésükről is. Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a beszélgetéssel Scholz Putyinnak kedvez, mivel ezáltal csökken az orosz elnök elszigeteltsége. Meglátása szerint Putyin csak „megismételné az évek óta terjesztett hazugságait, azt a látszatot keltve, mintha már nem lenne elszigetelve”.
Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő is arról nyilatkozott, hogy Scholz és Putyin telefonbeszélgetése nem hozta közelebb a békét, pusztán reményt keltett Oroszország vezetőjében, hogy enyhül politikai elszigeteltsége.
Megerősítette: Ukrajna előre tájékoztatást kapott Berlintől arról, hogy a német kormányfő beszélni készül Putyinnal.
„Még ha a német kancellár nem is fogalmazott meg olyan nézőpontokat a megbeszélés során, amelyek ellentétesek lennének Ukrajna álláspontjával, az orosz diktátorral folytatott beszélgetések önmagukban nem hoznak létre hozzáadott értéket az igazságos béke megteremtéséhez” – írta a külügyi tárca honlapján kiadott közleményében. Tihij hangsúlyozta, hogy „a hosszú beszélgetések olyan erőforrások, amelyeket Putyin több mint húsz éve használ fel érdekeinek megvalósítására. Most a tárgyalások csak reményt adnak Putyinnak nemzetközi elszigeteltségének enyhítésére. Konkrét, határozott cselekedetekre van szükség, amelyek békére kényszerítik, nem pedig rábeszélésre és csillapítási kísérletekre, amelyeket a gyengeség jelének tart, és saját céljaira használ fel. A szükséges konkrét cselekedetek pedig ismertek, elsősorban a megszálló csapatokat kell kivonni Ukrajna területéről” – hangsúlyozta a szóvivő.
Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi oldalán kommentálta a hírt. „Sosem késő Orbán Viktor példáját követni, és elismerni, hogy igaza volt! ”– írta a politikus.
Az ukrán elnök szerint Trump elnöksége alatt gyorsabban véget ér a háború
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közte és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között konstruktív együttműködés alakult ki, és tekintettel Trump jövőbeli kormánypolitikájára, az ukrajnai háború „gyorsabban fog véget érni”. Erről az ukrán államfő pénteken beszélt egy rádióinterjúban, amelyből a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató idézett.
Zelenszkij rámutatott arra, hogy az ukrán félnek lehetősége nyílt egyértelműen kifejteni álláspontját a béke elérésével kapcsolatban. Szavai szerint Trump meghallotta ezt az ukrán álláspontot, és nem tett semmilyen észrevételt vele szemben.
Az ukrán elnök elutasította azt a felvetést, amely szerint Trump tárgyalásokra kényszerítené Ukrajnát Oroszországgal.
Független ország vagyunk, és ebben a háborúban mind a népünk, mind személy szerint én az Egyesült Államokkal, Trumppal, Bidennel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásaim során bebizonyítottuk, hogy az ülj le és hallgass elv nálunk nem működik
– érvelt az elnök. Kiemelte, hogy Ukrajnának igazságos békére van szüksége.
Ne legyen az az érzésünk, hogy a legjobbjainkat veszítettük el egy ránk kényszerített igazságtalan végkimenet kedvéért
– indokolta Zelenszknij.
Kétségtelenül, ennek a csapatnak a politikájával, amely most a Fehér Ház élére kerül, gyorsabban fog véget érni a háború. Ez az ő álláspontjuk, az ő ígéretük a társadalmuknak, és ez számukra nagyon fontos
– fűzte hozzá az ukrán elnök.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek egy orosz ügynökként működő csapatparancsnokot
Őrizetbe vettek a katonai kémelhárítás és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói egy újraaktivált orosz katonai hírszerzőt, aki az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek (SZSZO) soraiban szolgált – közölte pénteken az SZBU és az SZSZO sajtószolgálata.
A férfiről – akinek nevét nem hozták nyilvánosságra – kiderült, hogy alezredesi rangban a különleges erők egyik alakulatának parancsnoka, és az oroszok még a teljes körű háború 2022. februári kezdete előtt szervezték be.
Az SZBU közlése szerint 2024 tavaszán egy orosz hírszerző tiszt távolról „aktiválta” az addig „alvó ügynököt”, és azt a feladatot adta neki, hogy továbbítsa az oroszoknak az ukrán erők ellenséges vonalak mögötti katonai műveleteinek terveit.
„Az agresszort leginkább a frontvonal mögött zajló ukrán különleges erők szabotázs- és felderítő műveleteire vonatkozó titkosszolgálati adatok érdekelték Zaporizzsja, Herszon és a Krím félsziget irányában” – emelte ki az SZBU. Hozzátette, hogy a „különleges művelet” eredményeként a katonai kémelhárító szolgálat fokozatosan dokumentálta az ügynök tevékenységét, majd őrizetbe vette őt. Egyúttal átfogó intézkedéseket tettek az érintett ukrán csapatok biztonsága érdekében. A házkutatások során a fogva tartottól titkosított kommunikációs és számítástechnikai eszközöket foglaltak le. A férfit hadiállapot idején elkövetett hazaárulással gyanúsítják, és ha bűnössége bebizonyosodik, akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik vagyonelkobzással.
A műveleti erők parancsnoksága hozzátette, hogy tudtak a katonával szembeni nyomozásról, és teljes mértékben hozzájárultak annak végrehajtásához.
Az ukránok cáfolták, hogy az orosz katonák átlpték volna a határt Csernyihiv megyénél
Az ukrán határőrszolgálat reagált arra az orosz sajtóhírre, amely szerint az orosz katonák állítólag átlépték a határt Csernyihiv megyénél, és kitűzték az orosz zászlót a Szudoszty folyón átívelő hídra Hremjacs falu közelében.
Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportállal közölte: valóban felfedeztek egy orosz zászlót a hídon, de nem igaz, hogy orosz katonák átkeltek volna a hídon.
Megjegyezte: az államhatárhoz közeli területet, ahol az orosz szabotőrök beléptek, valójában folyók szelik át, a folyók és a határ között elhelyezkedő településeken pedig most senki sem él. Ezen túlmenően a területen folyamatosan áradások vannak, ami miatt lehetetlen ott megfelelő határvédelmi erődítményeket felszerelni. Biztosított ugyanakkor afelől, hogy az ukrán erők teljes mértékben ellenőrzik a térséget, és a lehető legelőnyösebb védelmi pozícióban vannak.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Julija Hirdvilisz, az ukrán rendőrség kommunikációs osztályának helyettes vezetője közzétette, hogy közösségi oldalakra felkerült egy olyan videófelvétel, amelyen a helyi hadkiegészítő központ képviselője állítólag rálőtt egy férfira a Kijev közelében lévő Scsaszlive faluban.
A tisztségviselő közlése szerint az eset a kijevi régió egyik vállalkozásának területén történt. Az előzetes információk alapján nem a hadkiegészítő központ alkalmazottja, hanem egy területvédelmi önkéntes alakulat tagja adta le a lövéseket. Az incidensben senki sem sérült meg. Hozzátette, hogy nyomozókat küldtek a helyszínre, a vizsgálat még tart.
Ádáz harcok Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők délelőtt dróncsapást mértek a régióban lévő Antonyivka településre, ahol a támadás következtében életét vesztette egy 74 éves nő.
Anasztaszija Bobovnyikova, a „Luhanszk” hadműveleti-taktikai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a Donyeck megyei Toreckben folytatódnak a heves utcai harcok az ukrán és az orosz csapatok között, Sziverszk irányába pedig az orosz erők újabb csapatokat és hadfelszerelést csoportosítanak át.
A vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszknál minden orosz rohamot visszavertek. A legádázabb harcok változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében zajlanak.
A donyecki Sztepanivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Sztepanivka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz haderő öt települést vett be Ukrajnában az elmúlt hét folyamán. Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz csapatok elérték Kurahove központját, és már csak néhány kilométer hiányzik a város teljes bekerítéséig, amelynek csaknem felét már az ellenőrzésük alá vonták.
A háború előtt mintegy 18 ezer lakosú Kurahove 46 kilométerre van Donyecktől és 30 kilométerre délre Pokrovszktól (oroszul: Krasznoarmejszktől).
A heti orosz hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők precíziós fegyverekkel és drónokkal 42 csoportos csapást mértek az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, egy Szapszan műveleti-taktikai rakéták alkatrészeit gyártó létesítményre, drónösszeszerelő műhelyekre, fegyver-, hadianyag- és üzemanyagraktárakra, az ukrán utánpótlás kiképzőbázisaira, egy katonai logisztikai központra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.
A minisztérium szerint az orosz hadsereg november 9. és 15. között a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen, valamint a kurszki régióban előrenyomult, és 115 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint ebben az időszakban több mint 15 100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 41 pedig megadta magát.
A minisztérium jelentése az elmúlt hét folyamán az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 39 harckocsit és 138 egyéb páncélozott harcjárművet, tíz francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS-sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 49 repülőgép típusú drónt.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint száz katonát és egyebek mellett egy harckocsit veszített.
Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 32 680 embert, 213 harckocsit, 136 gyalogsági harcjárművet, 112 páncélozott személyszállító járművet, 1166 páncélozott harcjárművet, 944 gépkocsit, 283 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A védelmi minisztérium közölte, hogy az éjszaka folyamán az orosz légvédelmi rendszer 51 ukrán drónt fogott el és semmisített meg a Moszkva által orosznak tekintett területek felett, köztük 36-ot a Krasznodari terület, hármat a Krím felett, tízet az Azovi-tenger felett, kettőt pedig Belgorod megye felett.
Horlivkában egy nőt ukrán tüzérségi találat sebesített meg. A kazanyi reptér forgalmát biztonsági okokból átmenetileg korlátozták.
Ukrán védelmi miniszter: Kijev az ország teljes területének felszabadításáért harcol
Ukrajna az elmúlt évtizedben Oroszország által megszállt összes terület felszabadításáért harcol, és hamis minden olyan állítás, amely szerint a háborúban ezzel szemben a biztonságot helyezi előtérbe – jelentette ki pénteken Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Oslóban.
A norvég kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján Umerov hangsúlyozta: a területi integritás része Ukrajna értékeinek. Hamisnak, valamint az orosz propaganda részének nevezte és elutasította azt az újságírói felvetést, amely szerint Kijev a jelentések szerint már nem az ukrán területek visszaszerzésére helyezi a hangsúlyt a háborúban.
A prioritásunk továbbra is az emberek védelme, a nemzet védelme, az emberek felszabadítása a majdnem tíz éve tartó ideiglenes megszállás alól, a Krím és a Donyec-medence pedig Ukrajnához tartozik. Az Oroszország által megszállt területeken élő emberek mind arra várnak, hogy felszabadítsák őket
– mondta.
Odessza megyét támadták az orosz erők, áldozatok
Lakóházat és energetikai infrastruktúrát ért orosz légitámadás csütörtökön este Odesszában és környékén. A támadásnak egy halálos áldozata és tíz sebesültje volt – közölték a helyi hatóságok.
Odessza központjában egy többszintes lakóépület megsemmisült, lakások gyulladtak ki, és rongálódtak meg, továbbá mintegy 30 gépkocsi is károsodott
– közölte Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója a Telegramon. Hozzátette, hogy a támadásban a központi fűtés fő vezetéke is megsérült, a kazánt le kellett állítani, de elkezdődött a károk helyreállítása.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Hennagyij Truhanov odesszai polgármester elmondta, hogy átmenetileg több mint 40 ezer ember maradt fűtés nélkül, de a javítással péntek reggelre elkészültek, úgyhogy pár órán belül ismét lesz fűtés az érintett fogyasztóknál.
Az ukrán légierő jelentése szerint az orosz erők által indított éjszakai támadás 29 drónjából 25-öt lelőttek, továbbá két rakétából az egyiket szintén megsemmisítették.
Észak-koreai katonákat észleltek az orosz csapatok mellett a frontvonalakon
A kelet-európai konfliktus újabb meglepő fordulatot vett, amikor Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központjának vezetője bejelentette, hogy észak-koreai katonákat észleltek az orosz csapatok mellett a frontvonalakon. Ez az információ, amely a ZN.UA hírportálon jelent meg, új fényt vet a konfliktus nemzetközi dimenziójára.
Kovalenko hangsúlyozta, hogy bár az észak-koreai katonák jelen vannak, egyelőre nem vettek részt aktívan a harcokban. Ez a jelenlét azonban aggodalomra ad okot, és felveti a kérdést, hogy milyen mértékben avatkozhat be Észak-Korea a konfliktusba.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Öngyilkos drónok tömeges gyártását rendelte el az észak-koreai vezető
Öngyilkos drónok tömeges gyártását rendelte el az észak-koreai vezető a phenjani állami média pénteki jelentése szerint.
A KCNA hírügynökség közölte: Kim Dzsongün megtekintett egy dróntesztet csütörtökön, és azt hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani az újonnan kifejlesztett katonai drónok gyártását. A KCNA szerint az ország vezetője elrendelte, hogy a lehető leghamarabb teljes erővel kezdjék meg ezeknek az eszközöknek a tömeges előállítását.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/KCNA
Kim Dzsongün augusztusban részt vett Észak-Korea új típusú öngyilkos drónjának tesztelésén, és akkor azt kérte, hogy még több ilyen pilóta nélküli eszközt használjanak a hadseregben.
Több mint 9500-an érkeztek Ukrajnából csütörtökön
Magyarország területére 2024. november 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 4787 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4806 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
