2024.10.20. 10:19
Négy frontszakaszon nyomult előre az orosz hadsereg
970. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az orosz védelmi minisztérium 2024. október 17-én közreadott képén orosz katonák Nona-Sz önjáró löveggel egy nem megnevezett ukrajnai területen
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Fico: a Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért a háborúnak nem sikerült véget vetni
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot
– mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.
„Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára. Ukrajnának e helyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna” – húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.
Bár a NATO csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára.
Orosz előrenyomulás több fronton
Előrenyomult az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négy szakaszon – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint.
Az orosz erők Ukrajnában 16 ellentámadást vertek vissza. A moszkvai összegzés szerint
a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1800, Kurszk irányában több mint 310 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, külföldi „zsoldosok” által használt ideiglenes telepítési helyet, dróngyártó és felbocsájtó létesítményeket Szumi és Harkiv megyében, öt páncélozott harcjárművet, két lengyel gyártmányú, 155 milliméteres Krab önjáró tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 142 repülőgép típusú drónt, 110-et Oroszország nemzetközileg elismert légterében. Kurszk irányában a csütörtöki orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett kilenc páncélozott harcjárművet veszített.
Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők azóta több mint 25 050 embert, 167 harckocsit, 83 gyalogsági harcjárművet, 103 páncélozott személyszállító járművet, 964 páncélozott harcjárművet, 660 gépkocsit, 210 tüzérségi löveget és 38 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Nyizsnyij Novgorod megyei Dzerzsinszk ipari övezetében négy tűzoltó könnyebb sérüléseket szenvedett pilóta nélküli repülőszerkezetek szilánkjaitól. Kazanyban, ahol hétfőn kezdődik a BRICS-országok csúcstalálkozója, hajnalban korlátozták a polgári utasszállító repülőgépek forgalmát.
Rakétacsapás érte Zelenszkij szülővárosát
Orosz légicsapásokban megsebesült 17 ember egy ukrajnai városban vasárnapra virradóan, és megrongálódott az áramhálózat egy fontos létesítménye, ami több ezer háztartásban okozott áramkimaradást már fagyponthoz közeli hőmérsékletben – közölték ukrán hivatalos források.
Az egyik légitámadás a dnyipropetrovszki régióban lévő Krivij Rih várost érte, amely az ukrán elnök szülővárosa. Két ballisztikus rakéta csapódott be a területén. Lakóházak mellett közigazgatási épületek, valamint gépjárművek is megrongálódtak – közölte Olekszandr Vilkul közigazgatási vezető. A sebesültek között egy mentőápoló is van – tették hozzá a mentők.
Az orosz erők egy energetikai létesítményt is támadtak az északkelet-ukrajnai Szumi város közelében, és ennek következtében „több mint 37 ezer fogyasztó maradt ideiglenesen áram nélkül” – közölte a helyi áramszolgáltató cég.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában közölte, hogy az orosz erők csak az utóbbi egy hétben mintegy nyolcszáz légibombával és több mint ötszáz drónnal támadták Ukrajnát.
Ukrajnában a meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a leghidegebb tél várható a háború 2022 februári kezdete óta.
Óriási légicsapás ért egy ukrán várost
Az oroszok irányított bombákkal és drónokkal támadták a Szumi területen lévő Sosztka városát az éjjel,
a támadásban egy ember meghalt, 11 megsebesült
– jelentette be Mykola Noha, a város polgármestere a Kyiv Independent ezsámolója szerint.
Londont a kínai támogatás aggasztja
Nagy-Britannia külügyminisztere aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Kína támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, és sürgette kínai kollégáját, Wang Jit, hogy
akadályozza meg a kínai cégeket abban, hogy az orosz hadseregnek szállítsanak eszközöket.
David Lammy akkor tette ezt a megjegyzést, amikor először járt Kínában a kabinet minisztere a munkáspárti kormány júliusi megalakulása óta. Lammy „megerősítette, hogy a Kína által az orosz hadiipari komplexum számára szállított berendezésekkel kapcsolatos aggodalmak azzal a kockázattal járnak, hogy károsítják Kína kapcsolatait Európával, miközben elősegítik az orosz háború fenntartását” – áll a külügyminisztérium közleményében.
Mélységi csapás: orosz robbanóanyag-gyárat ért támadás
Október 20-án éjjel ukrán drónok csapást mértek a Nyizsnyij Novgorod régióbeli Dzerzsinszk városában található Szverdlov gyárra – írta a pravda.ua.
Az üzemben az oroszok robbanóanyagokat, repülési és tüzérségi lövedékeket, repülőbombákat, köztük légvédelmi rakétákat, kumulatív páncéltörő irányított rakéták robbanófejeit, légvédelmi rakétarendszerekhez való robbanófejeket gyártanak. Az ukrán határ és az üzem távolsága 900 kilométer.
Amerikai reakció az Ukrajnában harcoló észak-koreaiakra
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere azt mondta, nem tudja megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba az ukrajnai háborúba való bevetéshez, de hozzátette, egy ilyen lépés aggályos lenne.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szombaton arra figyelmeztetett, hogy
az Oroszországért harcoló észak-koreai katonák részvétele „további eszkalációval fenyeget”, és fennáll annak a veszélye, hogy a háború „túllép a jelenlegi határokon”.
A nápolyi G7-találkozón pedig Boris Pistorius német védelmi miniszter is azt mondta, aggasztja Észak-Korea hozzájárulása az orosz háborús erőfeszítésekhez. „Ez világossá teszi, hogy ez a konfliktus a világ más régióira is kiterjed” – mondta.
Ukrán drónsereg indult Moszkva felé
Ukrajna drónokat indított Moszkva és Nyugat-Oroszország ellen – közölték tisztviselők vasárnap hajnalban, hozzátéve, hogy személyi sérülésről vagy jelentős károkról nem értesültek.
Az orosz légvédelmi egységek legalább egy Moszkva felé repülő drónt megsemmisítettek – közölte Szergej Szobjanin, az orosz főváros polgármestere a Telegramon. Eközben a dróntörmelék több rövid ideig tartó tüzet is okozott a délnyugat-oroszországi Lipecki régióban – közölte a régió kormányzója.
A szintén Oroszország nyugati részén fekvő Brjanszk és Orjol régió kormányzói arról számoltak be, hogy a légvédelmi egységek több drónt semmisítettek meg ott.
Vegyes fogadtatás
Volodimir Zelenszkij terve, hogy véget vessen Ukrajna csaknem három éve tartó háborújának Oroszországgal, eddig vegyes reakciókat kapott a nyugati szövetségesektől – írja az Associated Press.
A Zelenszkij által felvázolt „győzelmi terv” magában foglalja Ukrajna hivatalos felkérését a NATO-csatlakozásra, valamint a nyugati nagy hatótávolságú rakéták oroszországi mélységi bevetésének engedélyezését
– ezt a két lépést Kijev szövetségesei korábban nem szívesen támogattak.
Az Egyesült Államok támogatása kulcsfontosságú, ha Zelenszkij más szövetségeseitől is támogatást szeretne kapni azokhoz a javaslatokhoz, amelyekről úgy gondolja, hogy Ukrajna pozícióinak megerősítéséhez szükségesek a csatatéren és minden béketárgyalást megelőzően. Elemzők szerint azonban a Biden-adminisztráció valószínűleg nem fog döntést hozni a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt, mivel ez nem tetszhet a választóknak.
Megingathatatlan támogatás
A G7 védelmi miniszterei „megingathatatlan támogatást” ígértek Ukrajnának. „Hangsúlyozzuk azon szándékunkat, hogy továbbra is segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a rövid és hosszú távú katonai segítséget is” – olvasható a G7 védelmi minisztereinek a nápolyi találkozó utáni zárónyilatkozatában.
A nyilatkozat emellett támogatja Kijev „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integrációhoz, beleértve a NATO-tagságot is”.
A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előterjesztette „győzelmi tervét” az EU és a NATO előtt, de nem kapta meg az általa kért azonnali tagsági meghívást.
Ukrajna felvétele a NATO-ba ellehetetlenítené a konfliktus politikai és diplomáciai megoldását, és a konfliktus eszkalációjához vezetne – közölte szombaton az orosz külügyminisztérium.
Ukrajna erdeinek harmada elpusztult
Helsinkiben rendezték meg az ukrán háborúval kapcsolatos hatodik környezetbiztonsági konferenciát, ahol elhangzott:
az orosz agresszió helyrehozhatatlan károkat okozott Ukrajna környezetében, az ország erdeinek harmada elpusztult, példátlan talaj- és talajvízszennyezések történtek, és csökkent a biológiai sokféleség. Évtizedekig fog tartani a helyreállítás. Az ukrajnai ökoszisztéma jelenlegi kárát 65 milliárd dollárra becsülik.
A háború miatt Ukrajna ma a világ egyik legelaknásítottabb országa. Az aknák által érintett területek összterülete kétszer akkora, mint Ausztria. Ez veszélyezteti a polgári lakosságot és a globális élelmezésbiztonságot is.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. október 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 5508 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6288 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ukrán válság
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába – frissül
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
- Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
- Nehéz tél vár az ukránokra: akár nyolcórás áramkimaradások is lehetnek