2024.09.17. 05:28
Németország további százmillió eurós téli segélyt ígért Ukrajnának
937. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az orosz védelmi minisztérium által 2024. szeptember 13-án közreadott videóról készített képen orosz tüzérek 152 milliméteres Mszta-B ágyúval lövik az ukrán állásokat az orosz–ukrán határ térségében, a nyugat-oroszországi Kurszki területen
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Ukrán főügyészség: karddal végeztek ki a gyanú szerint oroszok egy fegyvertelen ukrán katonát, Kijev vizsgálatot indított
Az ukrán rendfenntartók nyomozást indítottak, miután a Telegramra olyan fotók kerültek ki, amelyeken az látható, hogy az orosz fegyveres erők tagjai karddal leszúrnak egy fegyvertelen ukrán katonát – közölte kedden az ukrán főügyészség hivatalos honlapján.
A közlemény szerint a Donyeck megyei ügyészség vezetésével indult vizsgálat a háborús törvények és szokások megsértésének gyanújával, amelyet szándékos emberöléssel párosítottak. A nyomozást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai folytatják a donyecki és a luhanszki régiókban.
Kedden tettek közzé az egyik Telegram-csatornán egy bejegyzést, amely szerint az orosz fegyveres erők tagjai kivégeztek egy ukrán katonát a Donyeck megyei Novohrogyivka városában. A közzétett képek azt mutatják, hogy az orosz megszállók „Kurszkért” feliratú kardot döftek bele az ukrán védelmi erők egyik katonájába. A képen a meggyilkolt katonának hiányzik a felszerelése, és a kezén – amelyet vélhetően megölése előtt összekötöztek – ragasztószalag látható.
„A bűnöző oroszországi rezsim folytatja politikáját, amely arra irányul, hogy elpusztítsanak mindent, ami ukrán” – jelentette ki Andrij Kosztyin főügyész. Szavai szerint a világ láthatja Moszkva „bestiális kegyetlenségét”, és azt, miként „tiporja lábbal cinikusan a civilizált világ összes értékét és normáját”. „Célunk, hogy megtaláljunk és megbüntessünk mindenkit, aki részt vett ezekben a bűncselekményekben. A világnak látnia kell a megszállók szörnyű tetteit, és határozottan kell reagálnia minden ilyen esetre. Csak közös erőfeszítésekkel tudjuk megbüntetni ezt a gonoszt” – hangoztatta a főügyész.
Délután az orosz erők kétszer mértek csapást irányított légibombákkal a keleti országrészben lévő Harkiv városára. Ihor Terehov polgármester közlése szerint hatan sérültek meg, köztük négy tűzoltó. Egy becsapódást rögzítettek a megyeszékhely egyik bevásárló központja melletti erdősávban – tette hozzá a városvezető.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye ügyészi hivatala arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz hadsereg három irányított bombával mért csapást a régióban lévő Hluhiv települést, aminek következtében egy 64 éves apa és 34 éves fia megsebesült.
Az orosz erők a déli Herszon megyére is légicsapást mértek az éjjel – közölte a régió kormányzói hivatala. Hozzátete, hogy tüzek ütöttek ki, lakóházak semmisültek meg, de sérültekről nem érkezett jelentés.
Az energetikai minisztérium kedd délelőtti közleménye szerint az elmúlt 24 óra alatt öt régió – Donyeck, Szumi, Harkiv, Cserkaszi és Csernyihiv megyék – polgári energetikai infrastruktúrája került ellenséges tűz alá, ami miatt több helyütt leállt az energiaszolgáltatás.
Az ukrán haditengerészet a Facebookon közzétett sajtóközleményében arról számolt be, hogy egységei más ukrán alakulatokkal együttműködve ellenséges lőszerraktárakat semmisítettek meg Donyeck megyében, az orosz megszállás alá került Mariupol közelében. A haditengerészet jelentésében hozzátette, hogy a rakétacsapásban megsemmisült mind a tároló infrastruktúra, mind pedig az a több tonnányi lőszer, amelyet az orosz csapatok Ukrajna területén történő felhasználásra halmoztak fel.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 636 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, hat tüzérségi rendszert és 66 drónt.
Németország további százmillió eurós téli segélyt ígért Ukrajnának
Németország további száz millió euró segélyt nyújt Ukrajnának ezen a télen – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi moldovai látogatásán, az ország fővárosában, Chisinauban.
Hangsúlyozta: Oroszország ismét „téli háborút tervez azzal a céllal, hogy az ukrajnai emberek életét a lehető legszörnyűbbé tegye”.
Júniusban Kijev azt közölte, több légvédelmi eszközre van szüksége az infrastruktúra javításához, hogy biztosítani lehessen a téli energiaigényt, amikor az a legnagyobb, mert a hőmérséklet ilyenkor messze a fagypont alá süllyed.
Kedden a harcok sújtotta északkelet-ukrajnai Szumi régióban széleskörű áramkimaradások voltak, miután orosz drónok támadták az energetikai létesítményeket – közölte a helyi áramszolgáltató.
A folyamatban lévő javítási munkálatok ellenére reggel még mindig több mint 280 ezer háztartás volt áram nélkül. A régió fővárosa egyike azon helyszíneknek, amelyek az éjszakai támadás miatt sötétbe borultak.
A kritikus infrastrukturális létesítményeket, például a kórházakat és a vízműveket tartalék áramellátó rendszereken keresztül látják el árammal – közölték a hatóságok.
A beszámoló szerint tizenhat orosz harci drónt lőttek le Szumi felett. A város határos az orosz Kurszk régióval, ahová az ukrán csapatok nyomultak be augusztus elején.
Az ukrán hadsereg légvédelme közölte: az orosz hadsereg összesen legalább 51 harci drónt indított az éjszaka folyamán. Ezek közül 34-et erőik megsemmisítettek. Tizenkét orosz drónt elektronikus eszközökkel eltérítettek vagy leszállásra kényszerítettek.
Uniós biztos: Ukrajnának további és folyamatos támogatásra van szüksége
Ukrajnának további folyamatos támogatásra van szüksége önvédelmi háborúja sikere érdekében, valamint segíteni kell az országot az uniós tagság felé vezető útján – jelentette ki az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős biztosa Strasbourgban kedden.
Valdis Dombrovskis, az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról szóló vitáján azt mondta, Ukrajna háborúja Európáért vívott harc, a Vlagyimir Putyin orosz elnök által vezetett rezsim ugyanis uniós országokat is megtámadhat, „ha nem állítjuk meg”. Ez azt jelenti, hogy nem vehető magától értetődőnek a béke és biztonság Európában – hívta fel a figyelmet az uniós biztos.
Ukrajna a fennmaradásáért küzd és az ENSZ Chartájának megfelelően folytat önvédelmet – hangoztatta.
„Meg kell állítanunk Oroszország brutális ukrajnai háborúját, amely sérti a nemzetközi jogot és veszélyt jelent az európai biztonságra” – fogalmazott.
Az uniós biztos fontosnak nevezte folytatni az ukrán termékek exportjának támogatását az erre a célra létrehozott úgynevezett szolidaritási folyosók segítségével Európán keresztül. Közölte továbbá, hogy az EU és tagállamai ez idáig közel 118 milliárd euró támogatást folyósítottak Ukrajna számára, valamint legkevesebb 43,5 milliárd eurót mozgósítottak katonai segítség formájában. Az EU továbbá egymillió lőszert ígért, amelynek mintegy 70 százaléka már megérkezett a megtámadott országba – tájékoztatott.
„Nagyon fontos, hogy Ukrajnának a hosszú távú katonai támogatást biztosítsuk, miközben feltöltjük a tagállami raktárakat is” – fogalmazott az uniós biztos, aki közös feladatnak nevezte az európai légtér védelmének biztosítását az orosz rakétákkal szemben. Ez az európai biztonság és a gazdaság jövője szempontjából is elengedhetetlen – tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a vita során elmondott felszólalásában kijelentette: a nyugati vezetők, a brüsszeli bürokraták háborúval kapcsolatos stratégiája kudarcot vallott. „Az uniós vezetők immár két éve a háború lezárását ígérik, de egy tapodtat sem kerültünk közelebb a konfliktus végéhez” – fogalmazott.
Az elhibázott szankciós politika súlyos károkat okozott az európai nemzetgazdaságoknak. Az európai vezetők beásták magukat az ukrajnai háborúba úgy, mintha az az Európai Unió háborúja lenne. Ez háborúpárti Európát eredményezett – hívta fel a figyelmet.
A mérhetetlen mennyiségű uniós pénz és fegyver Ukrajnába küldése nem hozta el a háború végét, sőt a nyugati fegyverek bevetése orosz területeken valós és súlyos eszkalációval fenyeget. Brüsszel folyamatosan a háborút támogatja pénzügyileg és katonailag egyaránt. A kudarcot vallott háborús stratégia helyett egy másik útra van szükség: a felek közötti kommunikáció újraindítására, diplomáciai kapcsolatfelvételre, aztán tűzszünetre, majd béketárgyalásokra - hangsúlyozta.
„A háborúnak véget kell vetni. A béke érdekében kell erőfeszítéseket tennünk itt, az Európai Parlamentben is” – tette hozzá beszédében Deutsch Tamás.
Itt a NATO bejelentése, amely miatt még durvább lehet a háború
Minden NATO-tagország egyénileg dönthet arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyvereivel csapást mérjen a belső orosz területekre. Erről beszélt Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár egy rádióinterjúban – írja a Magyar Nemzet.
Az egyes szövetségesek feladata, hogy meghozzák ezeket a döntéseket, de fontos, hogy mi is szorosan konzultáljunk ezekről a kérdésekről
– mondta Stoltenberg.
Ukrajna egyébként abban reménykedik, hogy engedélyt kap a már birtokában lévő, s a Nyugat által szállított nagy hatótávolságú rakéták felhasználására.
Kijev célja, hogy ezekkel az eszközökkel csapást mérhessen a mélyen Oroszország belső területein elhelyezkedő katonai célpontok ellen.
További részletekért kattintson.
Az ukránok megöltek egy orosz haditudósítót, mosolygós emojival üzentek
A The Kyiv Independent arról ír, hogy az ukrán katonai hírszerzés (HUR) közölte:
az oroszországi Belgorod városában megöltek egy orosz haditudósítót, Alekszandr Korobjovot, mégpedig úgy, hogy „összezúzták” a koponyáját.
Orosz hírügynökségek is arról számoltak be, hogy Korobjov súlyosan megsérült egy támadásban – írja a Mandiner.
Az ukrán katonai hírszerzés ezt írta:
A propagandista nemcsak hamis anyagokat készített a háborúról, hanem személyesen is részt vett az Ukrajna elleni súlyos háborús bűncselekmények elkövetésében.
Ennek ellenére a HUR nem vállalta a felelősséget a támadásért, de azért megjegyezték:
„Az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzése emlékeztet arra, hogy minden háborús bűntettért igazságos megtorlás jár”.
Amikor az ukrán lap felkereste a HUR-t, hogy megkérdezzék, ki áll a támadás mögött, csupán egy mosolygós-napszemüveges emojit kaptak válaszul.
Zelenszkij már győzelmi tervről beszél
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő már nem béketervről vagy békeképletről beszél, mint tette azt eddig, hanem egyenesen győzelmi tervről, amit saját bejelentése szerint a jövő héten tár a partnerországok elé. Az elnök szerint ez a terv egyértelműen igazságos békét szolgáltatna Ukrajnának, elérése pedig nem lehetetlen.
Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Magyarország területére 2024. szeptember 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 5239 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4896 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Volodimir Zelenszkij további katonai segélyt sürgetett
- Kiderült, miért tarthat Zelenszkij a tűzszünettől
- Az EU vizsgálatot követel az orosz fogságban elhunyt ukrán újságírónő ügyében
- NATO-főtitkár: jogilag lehetséges a nyugati fegyverek bevetése orosz célpontok ellen
- Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé