2023.06.06. 06:01
Hatalmas a pusztítás, de sértetlen a kahovkai vízerőmű tározójának gátja
468. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Gátrobbantás okozta árvizet néz egy ukrán katona Herszonban 2023. június 6-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Ivan Antipenko
Lezuhant egy drón Krímben
A Krím keleti részén egy drón meghibásodott, és lezuhant.
Áldozatok nem voltak
- tudatta Szergej Aksenov, a régió vezetője.
Múlt vasárnap Aksjonov azt mondta, hogy az orosz erők öt ellenséges drónt lőttek le, további négy pedig meghibásodott és lezuhant.
F/A-18-as vadászgépek Ukrajnába küldését fontolgatja Ausztrália
Ausztrália fontolgatja, hogy Ukrajnába küld negyvenegy, a hadsereg kötelékéből korábban kivont F/A-18 Hornet vadászrepülőgépet - jelentette az Australian Financial Review június 6-án.
Az ausztrálok állítólag az Egyesült Államokkal és Ukrajnával tárgyalnak a vadászgépek Ukrajnába küldésének lehetőségéről.
Menczer Tamás: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség
A dél-ukrajnai Noha Kahovkában lévő gát felrobbantása is bizonyítja, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kedden közösségi oldalán.
Menczer Tamás azt írta: az ukrajnai háború szörnyen gyilkos és pusztító. Elborzasztó felvételeket látni és híreket hallani, több tízezer embernek veszett oda mindene, óriási tömegeknek ment tönkre az életük.
Úgy fogalmazott: életet menteni csak békével lehet.
Ha a tűzszünetről és a tárgyalásról már tegnap döntöttek volna, ma hajnalban ez a tragédia nem történt volna meg - jegyezte meg Menczer Tamás.
A bejegyzéshez hozzáfűzte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és amíg rajtunk múlik, ott is fog maradni.
Egy dél-ukrajnai állatkert is víz alá került a kahovkai vízerőmű gátszakadása miatt
A dél-ukrajnai Nova Kahovka állatkertje is víz alá került a kahovkai vízerőmű gátszakadása miatti bekövetkezett kiterjedt áradás során, az állatok elpusztulhattak - közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A tulajdonos szerint a hozzávetőleg 300 állat - köztük majmok, szamarak és pónilovak - gyakorlatilag mindegyike elpusztulhatott az áradásban.
A háborús felek egymást vádolják a létesítmény felrobbantásával, aminek következtében hatalmas víztömeg szabadult el az orosz és ukrán erőket elválasztó Dnyipro-folyón, kiterjedt területeket árasztva el a hadműveleti térségben és menekülésre kényszerítve a környező települések lakóit. Mindez a helyi állatvilágot és a háziállatokat is sújtotta.
Egy online közzétett videón például hattyúkat lehetett látni egy városháza előtti téren, amelyet ellepett a víz. Az ukrán hatóságok által közzétett másik felvételen egy rendőrt lehetett látni, aki egy kutyát próbált kimenteni az árból.
Más felvételek vízből kimentett őzgidákat és az ár elől biztonságba helyezett teheneket mutattak, valamint Herszon városának elárasztott utcáin úszkáló hódokat.
Az ukrán belügyminisztérium Twitter-oldalán felhívást tett közzé, hogy vészhelyzeti evakuálások idején nem szabad kikötni vagy ketrecekbe zárni a háziállatokat, hogy ezzel is javuljanak a túlélési esélyeik.
Zelenszkij: egy hét múlva válnak ismertté a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei
A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, az újságírók ukrajnai napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján.
Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nemcsak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is. A tragédia következményei majd akkor lesznek ismertek, amikor a kiömlött víz már visszahúzódott. Kiderül, mit hagyott maga után
- fogalmazott az államfő.
Zelenszkij felfedte, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna. Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a gátat - tette hozzá.
"Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat" - fejtette ki.
Zelenszkij kedden újabb haditanácsot hívott össze, amelyen meghallgatta a hírszerzésnek a kahovkai vízerőművel kapcsolatos jelentését. "A fő következtetés az, hogy a robbanás szándékos volt, de nem tervszerű. Viszont a gát összeomlása nem akadályozta meg Ukrajnát abban, hogy felszabadítsa saját területeit" - írta az elnök a Twitteren.
A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében azt írta: a hét végére a víztározó megszűnik létezni. "A kahovkai tározóból kiömlő víz tetőzése várhatóan június 7-én délelőtt következik be, és 2-4 napon belül a tározó teljesen kiürül" - jelentette ki a vállalat vezérigazgatója. Ihor Szirota szerint ezt a forgatókönyvet figyelembe véve az árvíz sújtotta területeken a vízszint stabilizálódása valószínűleg a következő 4-5 napban bekövetkezik.
ENSZ-főtitkár: a kahovkai vízerőmű gátja Oroszország ukrajnai inváziója következtében szakadt át
Az ENSZ-nek nincsenek információi független forrásból arról, hogy a kahovkai vízerőmű gátja mitől szakadt át - jelentette ki kedden António Guterres ENSZ-főtitkár, hozzátéve, hogy ami történt, az "Oroszország inváziójának újabb pusztító következménye".
Kedd estére a gátszakadás ügyében - Oroszország és Ukrajna kezdeményezésére - összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését, miközben a felek egymást vádolják a létesítmény felrobbantásával.
Véget kell vetni a civilek és a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni támadásoknak. Cselekednünk kell az elszámoltathatóság és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében
- hangsúlyozta Guterres újságíróknak nyilatkozva.
A gát átszakadása következtében hatalmas víztömeg szabadult el az orosz és ukrán erőket elválasztó Dnyipro-folyón, kiterjedt területeket árasztva el a hadműveleti térségben és menekülésre kényszerítve a környező települések lakóit.
Az ENSZ BT összehívását kezdeményező iratok szerint Ukrajna "ökológiai és technológiai terrorizmussal" vádolja Oroszországot, míg utóbbi a kijevi vezetés szabotázsakciójaként értékelte a történteket.
Guterres úgy fogalmazott, hogy nagyszabású humanitárius, gazdasági és környezetvédelmi katasztrófa történt.
Legalább 16 ezer ember vesztette el otthonát és további ezrek tiszta- és biztonságos ivóvízellátása került veszélybe
- emelte ki az ENSZ vezető diplomatája, hozzátéve, hogy a világszervezet az ukrán kormányzattal egyeztet ivóvíz és víztisztító tabletták küldéséről a térségbe.
Kiálltak Ukrajna további támogatása mellett a Bukaresti Kilencek államfőinek pozsonyi találkozóján
Kiálltak Ukrajna további töretlen támogatása mellett a Bukaresti Kilencek (B9 - Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország és Bulgária) államfői kedden Pozsonyban tartott találkozójukon.
A pozsonyi fórum központi témái az Ukrajnában zajló konfliktus és annak következményei, illetve ennek összefüggésében a közép-európai régiót érintő biztonsági kérdések voltak. A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón a fórum résztvevői kinyilvánították szándékukat Ukrajna további támogatása mellett, hangsúlyozták az ezzel kapcsolatos közös álláspont fenntartásának fontosságát, valamint a NATO keleti szárnya megerősítésének szükségességét, utóbbival összefüggésben pedig felvetették a tagországok védelmi kiadásai emelésének lehetőségét is.
Zuzana Caputová szlovák államfő, a találkozó házigazdája a közös sajtótájékoztatón azt állította:
"viszonylag jól sikerült elviselni" az ukrajnai háború kezdete után kialakult energiaválságot, s - mint mondta - "már csökken az infláció", s mindez annak köszönhető, hogy sikerült megőrizni az egységet. Hozzáfűzte: ezért az egységes álláspont fenntartása a továbbiakban is nagyon fontos. E megállapításban a szlovák elnök szavai szerint a találkozó minden résztvevője egyetértett.
Andrzej Duda lengyel államfő, aki produktívnak nevezte a találkozót, úgy vélekedett: ki kell tartani azon álláspont mellett, hogy Oroszországnak anyagi jóvátételt kell majd fizetnie a háború következményeiért és felelősségre kell vonni a konfliktusért felelős orosz vezetőket is. Duda szerint emelni kell a NATO tagországokban a védelemre költött anyagi források mértékét. "A NATO-n belül a védelmi kiadásokra megszabott 2 százaléknyi GDP-nek nem a felső határnak, hanem a küszöbnek kell lennie" - fogalmazott Duda.
Klaus Iohannis román államfő beszédében azt állította: "Oroszország továbbra is a legnagyobb veszélyforrás Európa számára", s ezért erősíteni kell a NATO keleti szárnyának védelmét, valamint támogatni kell a háború közelében lévő (nem NATO-tag) országok fegyveres védelmi lehetőségeinek erősítését is.
A találkozón ugyancsak részt vett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, aki a rendezvény megnyitóján mondott köszöntőjében a NATO júliusban esedékes vilniusi találkozójával kapcsolatban úgy vélekedett: ott olyan megegyezés születik a résztvevő országok részéről, amellyel tovább emelik majd az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, oly módon, hogy az ország elérhesse az észak-atlanti szövetség sztenderdjeit.
A pozsonyi találkozó résztvevői az általuk elfogadott zárónyilatkozatban leszögezték:
megerősítik töretlen támogatásukat Ukrajna függetlensége és a nemzetközileg elismert határok szerinti területi egysége irányában, mivel - mint írták - "ez az egyedüli út vezet ahhoz, hogy Európában sikerüljön újrateremteni a békét, és a szabályokon alapuló rendet."
A zárónyilatkozatban kijelentették: támogatják Ukrajnát a béke megteremtésében, az önmaga által meghatározott feltételek mellett, s ez a támogatás "addig tart majd, amíg szükséges." A dokumentumban rámutattak: továbbra is fenn kívánják tartani az Oroszországra irányuló nemzetközi nyomásgyakorlást, szankciók formájában is. Előrebocsátják: a júliusban esedékes vilniusi NATO-csúcstalálkozón tovább akarják erősíteni a segítségnyújtást Ukrajnának, s ezzel összefüggésben egy nagyobb, többéves időszakra szóló, komplex támogatási csomag elfogadása a cél.
A Bukaresti Kilenceket a NATO keleti szárnyát alkotó országok alkotják, a csoportosulás néhány éve Lengyelország és Románia kezdeményezésére jött létre. A keddi, pozsonyi volt a csoport tagjainak nyolcadik találkozója.
Újabb nagy értékű termékadományt juttat a Béres Alapítvány az ukrajnai civileknek
A Béres Alapítvány ismételten jelentős mennyiségű termékadománnyal igyekszik segíteni a háború miatt sokat szenvedő ukrajnai embereket. A civil lakosság egészségének támogatása érdekében Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke, ezúttal több mint 7 millió forint értékben egészségvédő termékeket adott át az ukrajnai civil jótékonysági szervezeteket képviselő Magyarország Ungvári Főkonzulátusa részére június 6-án. A küldöttséget dr. Bezzeg Tamás ungvári magyar konzul vezette, az átadáson részt vett Heizer Antal kijelölt ukrajnai nagykövet, Lesku Miklós Záhony alpolgármestere és dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke is. Az adomány átadására, átvételére a Béres Gyógyszergyár szolnoki telephelyén került sor. A termékek célba juttatása érdekében a Béres Alapítvány Magyarország Ungvári Főkonzulátusa mellett a határmenti Záhony Város Önkormányzatával működik együtt.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke az adomány átadásakor hangsúlyozta: "Egy háborúban, amikor egy ország lakosságát elképzelhetetlen lelki és fizikai teher sújtja, minden jószándék, minden odafigyelő segítség fontos, és sokszorosan számít. Béresként közvetlen közelről is látjuk az ukrán lakosság rászorultságát, hiszen Ukrajnában saját képviselettel rendelkezünk, országszerte dolgoznak munkatársaink.
Átéltük a vezetőnk menekülését hat gyermekével a rakétatámadások elől, láttuk a kollegák lerombolt házát, a bőrünkön érezzük a mindent átható bizonytalanságot. Ebben a helyzetben a Béres Alapítványnak elhivatottnak kell lennie a segítségnyújtásban.
A háború kitörése óta támogatjuk a nehéz helyzetbe jutottakat, kötelességünknek tartjuk, hogy amit csak tudunk, megtegyük. Tudjuk, hogy mostani adományunkkal az egészségügyi támogatás mellett lelki megerősítést is adunk nagyon sok embernek."
Dr. Bezzeg Tamás ungvári magyar konzul elmondta: "Ismét szemtanúi lehetünk annak, hogy a Béres Alapítvány nagyvonalú adománnyal gondoskodik a rászorulókról, tovább erősítve ezzel az anyavállalat alapvetését, ami id. dr. Béres József hitvallásával 50 év után is megegyezik." Aa konzul szerint a 7 millió forintot meghaladó értékű adomány célba juttatása nagyon nagy felelősség, ezért ígéretet tett arra, hogy a legnagyobb lelkiismeretesség elve szerint keresik fel azokat az Ukrajnában élő embereket, akiknek különös szükségük van a gondoskodásra ezekben a nehéz időkben.
Kijev: a Hetek és az EU fontolja meg új szankciók bevezetését Oroszország ellen
Az ukrán külügyminisztérium kedden közleményben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el a dél-ukrajnai, herszoni régióban található kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.
"A kahovkai vízerőmű gátjának felrobbantása ember által előidézett és környezeti terrorizmus, az elmúlt évtizedek legnagyobb, ember okozta katasztrófája Európában, az ukránok elleni orosz népirtás újabb megnyilvánulása. Ez a Kreml válasza azoknak az országoknak, amelyek béketárgyalásokra szólítanak fel az Oroszországi Föderációval - hangsúlyozta az ukrán tárca. A külügyminisztérium felhívta a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervének végrehajtásához, különös tekintettel a környezetpusztítás elleni küzdelemre, a nukleáris és energiabiztonságra.
A minisztérium a Hetek (G7) országcsoporthoz és az EU-hoz fordult azzal a felhívással, hogy fontolják meg új szankciók bevezetését Oroszországgal szemben. Különösképpen az orosz rakéta- és a nukleáris ipart érintő büntetőintézkedések meghozatalát sürgeti a tárca.
Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezni szándékozik, és az orosz terrortámadás kérdését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőségi ülésére kívánja vinni, valamint az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválását is el szeretné érni - derült ki a közleményből.
A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter keddi Twitter-bejegyzésében szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett, ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.
Sojgu szerint Ukrajna három nap alatt 3715 katonát és 52 tankot veszített
Ukrajna az elmúlt három napban, a rég beígért offenzívája során a front különböző szakaszain 3715 katonát és 52 tankot veszített - közölte kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
"A támadási kísérletet meghiúsították, az ellenséget megállították, az orosz katonák és tisztek bátorságot és hősiességet tanúsítottak a harcokban"- hangoztatta a tárcavezető.
Megismétlem, az ellenség nem érte el céljait, jelentős és aránytalan veszteségeket szenvedett
- tette hozzá.
Sojgu szerint szombaton két ukrán dandár öt irányban próbált meg előrenyomulni, de nem járt sikerrel, és 300 katonát veszített, majd egy nappal később öt dandár segítségével hét irányban kísérelt meg offenzívát, amelyet megállítottak komoly veszteségeket okozva nekik. Az orosz tárcavezető azt állította, hogy Ukrajna több mint 1600 katonát veszített ezen támadási kísérlet során.
A miniszter szerint az ukrán fegyveres erőknek a front különböző részein megkísérelt összes offenzíváját megállították, aminek következtében az ukránok vesztesége összesen 3715 katona, 52 harckocsi, 207 páncélozott harcjármű, 134 jármű, 5 repülőgép, 2 helikopter, 48 tüzérségi löveg és 53 pilóta nélküli légi jármű. A támadás visszaverése során elszenvedett orosz veszteségeket 71 halottban és 210 sebesültben, 15 harckocsiban, 9 páncélozott harcjárművben, két járműben és kilenc lövegben nevezte meg.
A kahovkai vízerőmű felrobbantását és a környező területek elárasztását Sojgu a "kijevi rezsim" számlájára írta, és terrorista bűncselekménynek minősítette. Állítása szerint ez azért történt, hogy az ukrán fél a harctéren elszenvedett kudarcait követően a herszoni régióból erőket csoportosíthasson át a frontra. A miniszter szerint az ukrán erők a Dnyeper jobb partján védelemre kívánnak berendezkedni. Közölte, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló dnyiprói vízerőműből megnövelték a vízkibocsátást, ami nagyobb területek elárasztásához vezetett.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője New Yorkban bejelentette, hogy az orosz küldöttség a kahovkai vízerőmű ügyében kezdeményezte a világszervezet politikai döntéshozatali testületének összehívását.
Ukrán elnöki tanácsadó: egy orosz gépesített dandár robbanthatta fel a kahovkai vízerőművet
Előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet - jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden egy tévéműsorban.
"Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár" - mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű "felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának" minősül.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesítette lövészdandárjának katonát hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A dandár az első csecsenföldi háborúban való részvételéről ismert, és mottója: "205 brigád, még a pokolból is visszatérünk." Most többnyire mozgósított emberek harcolnak az alakulatban Oroszország különböző részeiből. A dandár parancsnoka a 40 éves Eduard Sandura alezredes - tette hozzá az ukrán hírportál.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz a kahovkai vízerőmű orosz megszállók általi felrobbantása következtében. Hozzátette: szervezik az elöntött települések lakóinak buszokkal történő evakuálását Herszon városába, illetve a szomszédos Mikolajiv megye központjába, onnan pedig a nyugat-ukrajnai Hmelnickijbe, Odesszába, az ország középső részében, Kirovohrad megyében lévő Kropivnickijbe, továbbá Kijevbe és Ukrajna más városaiba.
Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint helyi idő szerint 15 óráig mintegy 1300 embert menekítettek ki a helyi hatóságok az országos rendőrség munkatársainak és önkénteseknek a segítségével. Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közben sajtótájékoztatóján a Dnyeper folyó balpartján kialakult helyzetről szólva kijelentette: Oroszország elnémította a kommunikációs összeköttetéseket, hogy az emberek ne kerülhessenek kapcsolatba az Ukrajna által ellenőrzött területtel, és ne kapjanak onnan hozzáértő tanácsokat a túlélésre.
A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt legalább 150 tonna motorolaj került a Dnyeper (Dnyipro) folyóba és komoly veszélye van annak, hogy még további 300 tonna kerülhet bele. Az árvíz nyolcvan települést fenyeget
- jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján, miután az államfő rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) tagjait. Az eddigi értesülések szerint a robbantásnak nincsenek sem civil, sem katonai áldozatai. A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból, és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.
Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást. "Oroszország lerombolta a kahovkai gátat, ami az elmúlt évtizedek talán legnagyobb ember okozta katasztrófáját okozta Európában, és civilek ezreinek életét veszélyezteti. Ez egy szörnyű háborús bűn. Az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszországot, a 21. század legnagyobb terroristáját az, ha kiüldözik Ukrajnából" - írta a tárcavezető a Twitteren.
Kuleba közölte még: felháborította, hogy egyes nyugati tömegtájékoztatási eszközök Ukrajna esetleges felelősségére utaltak a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért.
Egyes médiumok közzétették, hogy Kijev és Moszkva egymást vádolják a kahovkai gát lerombolásával, ez bennem felháborodást vált ki, mert ez a tényeket és a propagandát egy szintre állítja
- fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas humanitárius és környezeti válsággal néz szembe.
Denisz Smihal miniszterelnök nyilvánosságra hozta az illetékes állami bizottság által meghatározott elsődleges feladatokat. Szavai szerint prioritást élvez a lakosság evakuálása, az ivóvíz biztosítása, és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének szavatolása, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a nukleáris létesítményt. A kormányfő kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a helyzet egyelőre ellenőrzés alatt áll. "Fontos viszont, hogy megelőzzük a legrosszabb forgatókönyv kialakulását" - tette hozzá. Tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 13 órakor különvonatok is indulnak a veszélyeztetett települések lakóival Ukrajna más régióiba.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közben arról számolt be, hogy a főváros környékét keddre virradóan újabb orosz rakétatámadás érte, aminek következtében egy kollégium épülete és több mint húsz gépjármű rongálódott meg. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.
Polgármester: Nova Kahovkát elérte az ár
Elérte az ár Nova Kahovka települést, miután "az ukrán hadsereg csapásai lerombolták a kahovkai vízi erőművet" - jelentette ki Vlagyimir Leontyjev, a város orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Rosszija 1 tévécsatornának.
Nova Kahovkában rendkívüli állapotot vezettek be. Leontyjev azt mondta, hogy a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A "terrorcselekményekért" a kijevi hatóságokat tette felelőssé és azokat, "akik őket irányítják".
A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta, ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó.
A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma arra figyelmeztette Herszon megye part menti területeinek lakóit, hogy a vízszint hirtelen megemelkedhet a gátrendszer egy részének megsemmisítése miatt. A tárca szerint katasztrofális áradás léphet fel Nova Kahovka, Hola Prisztany és Aleski város körzetében.
A lakosokat felszólították a legszükségesebb személyes tárgyak, iratok, valamint három napra elegendő élelmiszer és ivóvíz összekészítésére, valamint a gáz és a víz elzárására. Nova Kahovkában tíz méterig, Dnyiprjanyban nyolc méterig, Korsunkában pedig 5,3 méterig emelkedett a vízszint, és ez az állapot szakemberek szerint körülbelül 72 órán át tarthat.
A kahovkai vízerőműtől lefelé 14 települést áraszthat el a folyó, a területen mintegy 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna "szándékos diverziót" hajtott végre az erőmű ellen, ami potenciálisan több tízezer ember számára járhat nagyon súlyos következményekkel. Hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan visszautasítja az ukrán vezetés vádját, miszerint köze lenne a létesítmény elleni rakétacsapáshoz, és hangsúlyozta, hogy a felelősség a történtekért a "kijevi rezsimet" terheli. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a helyzetről.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett ügyvezető kormányzója a Telegram-csatornáján azzal vádolta meg Kijevet, hogy a vízi erőmű lövetésével a régió élelmiszerbiztonságát akarja aláásni, és igyekszik elterelni a fegyelmet az ukrán ellentámadás "kudarcáról". Úgy vélekedett, hogy a bal parton nem lesz szükség evakuálásra, noha a helyi hatóságok felkészültek erre, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hadsereg a történtek dacára képes lesz megvédeni állásait.
Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a kahovkai vízerőmű tönkretétele miatt nem fenyeget árvíz a félszigeten, de fennáll a veszélye annak, hogy az Észak-krími Csatorna vízmennyisége megcsappan. Hangsúlyozta, hogy az ivóvízkészletek több mint elegendőek, a hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják a csatorna vízveszteségét.
A zaporizzsjai atomerőmű részéről kiadott tájékoztatás szerint a vízszint csökkenése nem jelent veszélyt a nukleáris biztonságra, a létesítmény ugyanis más forrásból biztosítja vízszükségleteit.
A biztonsági szolgálatokra hivatkozva orosz hírügynökségek éjszaka jelentették, hogy az ukrán tüzérség hétfő este lerombolta a kahovkai vízierőmű felső részét. A beszámolók szerint a csapást feltehetően az Vilha típusú, ukrán gyártmányú sorozatvetőkkel hajtották végre. A gáton lévő zsilipek egy része megsemmisült, aminek következtében "szabályozatlan vízleeresztés kezdődött", de maga a gát nem sérült meg.
A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található. A létesítményt és a várost az orosz hadsereg már a "különleges hadművelet" kezdetekor ellenőrzése alá vonta, az ukrán tüzérség azóta folyamatosan támadásokat intéz ellene.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az orosz küldöttség az ENSZ Biztonsági Tanácsában októberben köröztetett állásfoglalásában sürgette, hogy a világszervezet politikai döntéshozó testülete akadályozza meg az ukrán hadsereg által célzottan támadott gát és az erőmű lerombolását. Az RBK orosz gazdasági lap felidézte, hogy az erőműnél május 7-én ellenőrzött vízleeresztésbe kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást.
A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.
Terroristaállamnak nevezte Oroszországot a Nemzetközi Bíróságon Ukrajna
Ukrajna terroristaállamnak nevezte Oroszországot az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) meghallgatásán a Nova Kahovka-i víztározó gátja elleni robbantásos támadás miatt – tájékoztatott a L'essentiel című francia nyelvű luxembourgi hírportál kedden.
A Nemzetközi Bíróság négynapos meghallgatást kezdett kedden azon ukrán–orosz ügyben, amelyet Kijev a kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása és a megszállt Krím ukrán lakóival való rossz bánásmód miatt indított.
A beszámoló szerint a meghallgatás nyitóbeszédében Anton Korinevics, az ukrán külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának igazgatója, az ukrán fegyveres erők jelentésére hivatkozva emlékeztetett: az orosz erők kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátját a Dnyeper folyón.
A kahovkai vízerőmű elleni támadás miatt civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget – hívta fel a figyelmet.
„Oroszország tettei egy terroristaállam, egy agresszor tettei” – fogalmazott a diplomata, majd hozzátette: Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát a csatatéren, ezért a polgári infrastruktúrát veszi célba, hogy megpróbálja behódoltani az országot.
Korinevics továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy
a gátrobbantás veszélyezteti a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát is.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében „felháborító tettnek” nevezte az civilek ezreinek életét veszélyeztető gátrobbantást, ami – mint írta – ismét megmutatta Oroszország háborújának brutalitását.
Charles Michel, az Európai Tanács elnökét a Twitteren közzétett üzenete szerint megdöbbentette a Nova Kahovka gátja elleni „példátlan” támadás. A polgári infrastruktúra lerombolása egyértelműen háborús bűnnek minősül, Oroszországot és segítőit pedig felelősségre kell vonni - jelentette ki.
Új dimenzió Oroszország háborújában
A Nova Kahovka-i gát felrobbantása új dimenziót jelent Oroszország Ukrajna elleni háborújában – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A robbantás egyben illeszkedik a polgári célpontok elleni támadásokból is álló orosz hadviseléshez és az „orosz katonák által elkövetett sok-sok bűncselekményhez” – jelentette ki a német kormányfő a WDR közszolgálati médiatársaság Europaforum nevű rendezvényén.
Hozzátette: a kormány folyamatosan figyeli, hogy miként alakul a helyzet a térségben fekvő zaporizzsjai atomerőműben.
A gátrobbantás által érintett településeken élőknek nyújt humanitárius segítséget az Ökumenikus Segélyszervezet
A kedd hajnalban az ukrajnai Nova Kahovkában történt gátrobbantás által elöntött, illetve veszélybe került településen élőknek nyújt gyorssegítséget az Ökumenikus Segélyszervezet Herszonban.
Első körben 350 háztartás kap segélycsomagot a magyar szervezet helyi partnerétől, többek között Herszon, Tjainka, Olhivka, Ljovo településeken.
A katasztrófa, illetve evakuáció által érintett településeken a Segélyszervezet Herszon felszabadítása óta nyújt segítséget. Lehel László, a segélyszervezet vezetője jelenleg is a térségben tartózkodik, a tegnapi napon éppen Mikolajiv településen volt jelen egy újabb 5 tonnás segélyszállítmány átadásán, valamint magas szintű tárgyalásokat folytatott a megyei vezetőkkel és a helyi magyar közösség vezetőivel. A megbeszéléseken megerősítették az együttműködés folytatását, melynek szükségességét tovább erősíti a gátrobbantás okozta humanitárius katasztrófa.
A Herszonban kiosztott segélycsomagok elsősegélykészletet, valamint zseblámpát, telefon- és laptoptöltőket, gyertyát, takarót tartalmaznak, ami nagy segítség az érintett, illetve evakuált lakosoknak, hiszen várhatóan nem lesznek közműszolgáltatások (víz, villany, gáz) bizonytalan ideig a térségben.
Az Ökumenikus Segélyszervezet az első humanitárius szervezetek egyike volt, amely korábban, Herszon felszabadulását követően humanitárius segélyt vitt a régióba.
Az eddigiekben kiosztott generátorok a jelenlegi krízishelyzetben létfontosságú segítséget jelentenek. A következő napokban a Segélyszervezet további generátorokkal támogatja a helyi közösségeket.
Mint ismeretes, az Ökumenikus Segélyszervezet 2022. februárjában az elsők között kezdte meg a segítségnyújtást a háború miatt menekülőknek és nélkülözőknek Ukrajnában és Magyarországon egyaránt. A háború sújtotta országban 25 éves jelenlétre visszatekintő segélyszervezet 2022 február óta több mint 400 ezer embernek nyújtott segítséget Ukrajna 20 régiójában és Magyarországon. A Segélyszervezet eddig több mint 1700 tonna segélyszállítmányt juttatott célba a háborús országban, több mint 250 menekültszállást támogatott, generátorokkal, kályhákkal és tüzelőanyaggal, valamint készpénzes krízistámogatással, de pszichoszociális támogatással is segíteti a bajbajutottakat. Hosszú távú újjáépítési és fejlesztési tevékenységének keretében pedig Zahalciban konténeróvodát adott át és felújítja a település középiskoláját, Szinyakban pedig egy postai és önkormányzati funkciókkal is bíró egészségügyi központ megépítésén dolgoznak a szervezet munkatársai.
Az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai menekülteket segítő munkájáról a http://ukrajna.segelyszervezet.hu weboldalon lehet bővebben olvasni, ahol lehetőség van a segélyprogram támogatására is.
Csaknem 22 ezer ember van veszélyben a robbantás után
Az orosz ellenőrzésű Herszon régióban 14 településen legalább 22 ezer embert fenyeget árvízveszély a ma reggeli gáttámadás miatt - közölte a régió Moszkva által kinevezett vezetője.
A Dnyipro folyón lévő Kahovka gát körüli területek kiürítése már megkezdődött, egy ukrán tisztviselő korábban arra figyelmeztetett, hogy mindössze öt óra van hátra, amíg a víz eléri a "kritikus szintet".
A vízszint a gát körül öt métert emelkedett, és több, a folyásirányban lévő szigetet már teljesen elöntött a víz - jelentette a RIA orosz állami hírügynökség a helyi hatóságokra hivatkozva.
Szükségállapotot hirdettek a robbantás után
Szükségállapotot hirdettek az orosz ellenőrzésű Nova Kahovkában, miután a város gátja megrongálódott egy támadásban - jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ukrajna és Oroszország egymást okolja a robbanásért, amely egyes területeken árvizeket okozott, ami miatt evakuálni kellett a lakosság egy részét.
Aggodalmak merültek fel amiatt, hogy a gát átszakadása megzavarhatja az ivóvízellátást Herszonban és a közeli Krímben, illetve problémákat okozhat a zaporizzsjai atomerőműben, amely a Dnyipro folyó vizét használja hűtőmedencéihez.
Az ukrán pilóták már Nagy-Britanniában vannak
Ukrán pilóták egy csoportját már kiküldték az Egyesült Királyságba, hogy nyugati vadászgépekre képezzék ki őket – közölte Ukrajna miniszterelnöke. Denisz Smihal a Telegramon jelentette ezt be, miután találkozott James Cleverly brit külügyminiszterrel.
A kiképzés az ukrajnai F-16-os vadászrepülőgépek beszerzését célzó közös nemzetközi terv része.
Az Egyesült Királyság noha határozottan kiállt amellett, hogy a repülőgépeket Kijevbe szállítsák, de nem tud F-16-osokat adni, mert olyan gépeik nincsenek, a Royal Air Force Typhoon-gépekből pedig nem tudnak átadni, ezért ehelyett felajánlotta, hogy ukrán pilótákat képez ki azok üzemeltetésére.
Jevgenyij Prigozsin: az orosz taktika további veszteségeket fog okozni Bahmutnál
A Wagner orosz zsoldoshadsereg vezetője hétfőn bírálta, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők elvesztettek egy falut a kelet-ukrajnai Bahmut közelében, és azt mondta, hogy a védelmi minisztérium taktikája két héten belül további kudarcokhoz fog vezetni.
Arra reagált, hogy Gyenisz Pusilin, a szakadár donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője nehéznek minősítette a katonai helyzetet Bahmutnál.
Prigozsin magánhadserege az ukrajnai háború leghosszabb csatája után a múlt hónapban gyakorlatilag az egész kelet-ukrajnai Bahmutot elfoglalta, és átadta ottani állásait az orosz kormánycsapatoknak. Azóta Ukrajna támadja a várostól északra és délre fekvő területeket.
"Most már Berhivka település egy részét elvesztették, a csapatok csendben menekülnek. Szégyen!" - jelentette ki a Prigozsin a sajtószolgálata által közzétett hangüzenet szerint.
Berhivka mintegy 3 kilométerre északnyugatra fekszik Bahmuttól, és orosz részről már február 24-én bejelentették, hogy elfoglalták.
A Telegram közösségi oldalon később közzétett interjúban Prigozsin úgy vélekedett, hogy az orosz védelmi minisztérium a taktikájával megtéveszti a közvéleményt és a Kreml vezetőit. Szerinte az ukrán mozgások a térségben sokkal gyorsabbak, mint az oroszok előrenyomulása. "A védelmi minisztérium taktikája rosszindulatú és megtévesztő" - hangoztatta az online interjúban.
"A védelmi minisztérium fő célja, hogy úgy tegyen, mintha minden rendben lenne, és mintha előrenyomulnánk. A valóságban ami most történik (...), két héten belül jelentős taktikai vereségeket fog eredményezni".
Moszkva szerint "piszkos bombával" terrortámadást készült végrehajtani az ukrán katonai hírszerzés
Terrortámadásokat tervez végrehajtani Oroszországban az ukrán katonai hírszerzés (GUR), beleértve egy "piszkos bomba" bevetését is - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden a sajtóval.
Az FSZB szerint a - sugárzó anyagot is tartalmazó - "piszkos bombával" végrehajtandó GUR-merénylet tervére akkor derült fény, amikor az orosz hatóságok kivizsgálták az Ivanovo megyei Szevernij repülőtéren állomásoztatott, nagy hatótávolságú repülőgépek ellen idén májusban tervezett ukrán diverzánsakciót. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségét irányító Kirilo Budanov létrehozta az úgynevezett 3. szolgálatot, amelynek része lett egy könnyűmotoros repülőgépekből álló csoport is. Ennek feladata diverzáns- és felderítőcsoportok csapásmérő eszközökkel való ellátása, valamint bombák ledobása az orosz üzemanyag- és energetikai infrastruktúra létesítményeire. A könnyűgépes repülések koordinálását a GUR-hoz tartozó, 3449-es számú, Legion kódnevű katonai egységre bízták.
Az FSZB szerint egyebek között kidolgoztak egy olyan tervet is, amelynek keretében késleltetett időzítővel ellátott "piszkos bombákat" telepítettek volna Oroszországba, és ezek egyidejű felrobbantásával területeket tettek volna lakhatatlanná.
Az FSZB szerint 2023 eleje óta ez a GUR-egység öt harci bevetést hajtott végre orosz területen, és ezekkel üzemanyag- és energetikai létesítményeket rongáltak meg a határvidéken.
"Különleges műveletek eredményeként két pilótát vettek őrizetbe, akik beismerték az GUR által elkövetett és tervezett terrorcselekményeket"
- közölte az FSZB.
Másfél ezer fős ukrán veszteségről és megsemmisített Leopard tankokról tett bejelentést az orosz katonai szóvivő
Több mint másfél ezer ukrán katonát, valamint 28 harckocsit, köztük nyolc német Leopard tankot és három francia AMX-10RC kerekes harckocsit semmisített meg az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők újabb támadásának visszaverése során a donyecki régió déli részén - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője keddre virradó éjjel.
A tábornok szerint hétfőn az ukrán fél folytatta az offenzíváját, amelyet az orosz Kelet-csapatcsoport megállított, és amely nem érte el kitűzött céljait. Konasenkov a 28 harckocsin felül 109 páncélozott harcjárművet is az ukrán veszteségek közé sorolt a hadijelentésben.
A szóvivő a támadásról elmondta, hogy a "kijevi rezsim" a vasárnap elszenvedett súlyos veszteségek után a 23. és a 31. gépesített dandárjának maradványait különálló összevont alegységekké alakította át, amelyek Novovorivka és Levadne térségében folytatták az offenzívát. Ezen felül egy friss dandárt is bevetettek ezen a területen.
Konasenkov közölte, az ukrán erőkre harci repülőgépekkel, tüzérségi és rakéta erőkkel, valamint nehézlángszóró rendszerekkel mértek csapást.
Polgármester: sértetlen a kahovkai vízerőmű tározójának gátja
A Nova Kahovka-i vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében - jelentette ki Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Szolovjov Live médiacsatornán.
Leontyjev elmondta, hogy a vízerőmű felső része belövések következtében megsemmisült.
A polgármester úgy ítélte meg, hogy a városban nincs szükség evakuálásra.
"Hajnali kettőkor több találat érte a vízerőmű felső részét, ahol a zsilipek vannak, ahol közvetlenül a kapucsapok vannak, az a rész megsemmisült" - mondta Leonytjev a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
A létesítmény megsérülése Orosz hírügynökségek szerint fennakadásokat okozhat a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget vízellátásában és a zaporizzsjai nukleáris erőmű működésében.
Andrej Alekszejenko, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének kormányfője a Telegramon azt írta, hogy a Dnyeper folyó part menti területein a helyzetet a hatóságok kézben tartják. Leszögezte, hogy az emberek életét nem fenyegeti veszély, a rendkívüli helyzetek minisztériumának munkatársai ellenőrzik a folyó vízszintjét. Hozzátette, hogy szükség esetén a hatóságok készen állnak a folyóparti falvak lakóinak evakuálására, és buszokat készítettek elő.
A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található. Az RBK orosz gazdasági lap szerint május 7-én a erőműnél ellenőrzött vízlebocsátásba kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást. A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.
Ukrán hadsereg: az orosz erők felrobbantották a Nova Kahovka-i gátat
Az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága kedden azt közölte, hogy az orosz erők felrobbantották a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátját a Dnyeper folyón.
Az ukrán parancsnokság Facebookon azt közölte, vizsgálják a pusztítás mértékét, valamint a kiömlő víz és az elöntött területek léptékét. A víztározó látja el vízzel a zaporizzsjai atomerőművet is.
Orosz hírügynökségek azt jelentették, a gát átszakadt és a víz elöntötte a környéket.
Hajnalban ismét légiriadó volt Ukrajna-szerte
Kedden a hajnali órákban több órára működésbe léptek a légiriadó szirénák Ukrajna-szerte. A fővárosban, Kijevben az összes – több mint 20 – rakétát lelőtték – közölték a város illetékesei. Károkról, áldozatokról nem érkezett információ.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. június 5-én az ukrán-magyar határszakaszon 5036 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5242 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ukránbarát lázadók azt állítják, hogy uralják Nova Tavolzsankát
Az Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) nevű ukránbarát lázadócsoport videókat tett közzé, amelyekben azt állítják, hogy az oroszországi Belgorod régióban található Nova Tavolzsankát irányítják.
Az RDK által közzétett videóban legalább négy harcost mutatnak be egy úton Nova Tavolzsanka déli külvárosában, körülbelül másfél kilométerre az ukrajnai Harkov határától.
A videók hitelességét nem lehetett megállapítani.
Zelenszkij: Az ellenség tudja, hogy Ukrajna győzni fog
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videójban üdvözölte azt a hírt, amelyet "várt" a széthullott keleti Bahmut városában és környékén harcoló csapatoktól.
"Az ellenség tudja, hogy Ukrajna győzni fog. Látják. Érzik ezt a csapásaitoknak köszönhetően, a katonák, és különösen a Donyeck régióban. Köszönjük ezt" - üzente a térségben harcolóknak.
Kijelentette, hogy Oroszország "hisztérikusan" reagál az ukrán erők minden akciójára, és kiemelt két egységet, amelyek "ügyesen, határozottan és hatékonyan védik pozícióinkat, megsemmisítik a megszállókat, és ami a legfontosabb, előrelépnek".
Harkovot rakétatámadás érte
A kelet-ukrajnai Harkov városát rakétatámadás érte hétfő este – közölte a régió polgármestere. Légiriadót rendeltek el a város egész területére, valamint Ukrajna keleti területeinek több részére. A városlakók robbanásokat hallottak. Károkról, áldozatokról egyelőre nem érkezett információ.
Ukrán válság
- Orosz dróncsapások érték Kijevet és Odesszát – frissül
- Bejelentette Vuhledar elfoglalását az orosz védelmi minisztérium
- Zelenszkij nagyobb elszántságra szólította fel a Nyugatot a Herszont ért csapás után
- Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki Nelipivka települést
- Ukrajnában elviselhetetlen az élet, a kényszersorozások miatt a férfiak sehol sincsenek biztonságban (videó)