Energiabiztonság

2022.12.17. 10:24

Orbán Viktor: egyedülálló beruházás az Azerbajdzsánból hazánkba áramot szállító vezeték (videó)

A világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát partnereivel Magyarország: a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékének megépítésére készülünk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Bukarestben, mielőtt aláírták az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.

Orbán Viktor miniszterelnök aláírja az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést Bukarestben, a Cotroceni-palotában 2022. december 17-én

Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI

Fotó: Fischer Zoltán

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. Hozzátette: a megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának.

Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte, a mostani európai helyzet "olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa". Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság - amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is -, közben az egész európai gazdaságon végigsöpör az infláció, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét - sorolta.

Mindez azt jelenti, hogy

véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett. Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum

- mutatott rá.

Hangoztatta: ebben a helyzetben csak az innováció jelent megoldást, és a most bejelentett vezeték igazi innovatív beruházás.

Az elsősorban szél- és napenergia-termelésből Azerbajdzsánból villamos energiát szállító, tenger alatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát. Kapacitása eléri az 1000 megawattot.

A szerződést Orbán Viktor mellett Nicolae Ciuca román kormányfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök írta alá Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenlétében.

ALIYEV, Ilham; VON DER LEYEN, Ursula; ORBÁN Viktor; IOHANNIS, Klaus; CIUCA, Nicolae Ionel; GARIBASVILI, Irakli
Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Nicolae Ciuca román kormányfő (b), Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök (b3), Klaus Iohannis román államfő (b4), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b5) és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök Bukarestben, a Cotroceni-palotában 2022. december 17-én
Fotós: Fischer Zoltán / Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI

A miniszterelnök felszólalásában méltatta, hogy az EU az elmúlt időszakban sok figyelmet fordított Azerbajdzsánra, fejlesztette az együttműködést, és Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő is nyitott volt együttműködésre.

"Én is több mint egy évtizede tapasztalom azt, hogy Azerbajdzsánra mint megbízható partere mindig számíthat az Európai Unió"

- jelentette ki.

Megemlítette Orbán Viktor azt is, hogy nyolc év után érkezett újra Bukarestbe, és hatalmas fejlődést tapasztalt, amely meglátása szerint indokolttá tette Románia tagságát a schengeni övezetben. De a minap "az EU-ban még hibás döntést hoztunk" - emlékeztetett -, és ezt korrigálni kell, Romániát fel kell venni a szabad mozgást biztosító övezetbe. A kormányfő biztosította a szombati rendezvényt irányító Klaus Iohannis román elnököt, hogy Bukarest ebben számíthat Magyarországra.

A magyar kormányfő az eseményről az alábbi posztot tette ki Facebook-oldalára:

A beruházás pénzügyi és technikai részleteiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adott tájékoztatást a közösségi oldalára feltöltött videójában. Ezen a tárcavezető az M1 csatornának nyilatkozva elmondta, hogy a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak köszönhetően zöldáramot szállító vezeték összességében 3 gigawatt teljesítményű lesz, a tenger alatti szakasza pedig 1195 kilométer hosszúságú.

A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére fog elkészülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe

- tájékoztatott.

Hozzátette: Azerbajdzsán jelenleg beruházókat gyűjt a szélerőművek telepítésére a Kaszpi-tengeri offshore területeken.

Szijjártó Péter videós nyilatkozatát itt tudja megtekinteni:

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő.

Az 500 kilovoltos vezeték lefektetését hatalmas mérnöki teljesítménynek nevezte, hangsúlyozva, hogy ekkora távolságon már nagy a hálózati veszteség, valamint hogy minél mélyebben fut a vezeték, annál nagyobb nyomást kell kibírnia.

Szijjártó Péter közölte, vannak tervek arra nézve is, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektessenek.

Von der Leyen: a vezeték Ukrajna újjáépítését is segítheti

A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja - hangoztatta az aláírási ceremónián az Európai Bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen a Magyarország, Románia, Georgia és Azerbajdzsán vezetői által megkötött kormányközi megállapodás aláírása alkalmából rámutatott: "sosem volt közelebb egymáshoz" a Fekete-tenger két partja, a beruházás ugyanis energetikai és digitális adatátvitel terén is összekapcsolja a Fekete-tenger két partját, valamint a Kaszpi-tenger térségét.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b), Ursula von der Leyen (k) ezurópai bizottsági elnök és Klaus Iohannis (j) román elnök az aláírási ceremónián
Fotós: Daniel Mihailescu / Forrás: AFP

Szerinte a vezeték kiépítése Georgiát energetikai csomóponttá teheti, és integrálhatja az Európai Unió energetikai piacába, ugyanakkor megkönnyítheti Moldova, a Nyugat-Balkán energiaellátását is, és minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja.

A szerződéskötés házigazdájaként Klaus Iohannis román államfő arról beszélt: az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette a térség országainak összefogására és szolidaritására van szükség. A szombaton aláírt egyezmény szerinte hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelynek első lépése ennk a kábelnek a megépítése, amelyet később zöld hidrogén Európába szállításával kapcsolatos projektek követnek.

Azerbajdzsán az általa termelt zöldenergia 80 százalékát exportálja

Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt - jegyezte meg.

Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb "energetikai híd" alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket.

Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia 80 százalékát exportálják.

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint a bukaresti egyezménnyel útjára indított projekthez az EU Global Gateway - fenntartható és megbízható digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések kialakítására irányuló - európai stratégia részeként uniós finanszírozásra is számíthat.

Azerbajdzsán 2030-ig 30 százalékra akarja emelni a megújuló források arányát az ország által termelt energiamennyiségben, és jelentős potenciállal rendelkezik a vízi, szél- és napenergia-termelés terén. A villamos energiát szállító tengeralatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában