Ukrán válság

2022.12.09. 05:59

Putyin szerint Moszkva jogosan indította a „különleges hadműveletet”

Már 289. napja tart a háború a szomszédban.

Aknamentesítés Herszon közelében 2022. november 16-án

Forrás: NurPhoto/AFP

Fotós: Nina Liashonok

Havi 5000 eurót ígérnek annak, aki beáll Zelenszkij külföldiekből álló légiójába 

Olyan toborzólevelek terjednek Németországban, amelyek állítólagos feladója Ukrajna düsseldorfi főkonzulátusa, és amelyben havi 5000 eurót ígérnek annak, aki beáll Zelenszkij Nemzetközi Légiójába. A levél szerint a zsoldos halála esetén 100 ezer euró jár a hozzátartozóknak.

Az ukrán konzulátus és a kijevi külügy is tagadja, hogy ilyen leveleket küldött volna.

 Az ügyben a német állambiztonsági szolgálat folytat nyomozást.

Lukasenka: a Nyugat háborút indított volna, ha sikerült volna az államcsíny Minszkben

Minszknek olyan értesülései vannak, amelyek szerint a nyugati országok hadműveletet indított volna Oroszország ellen, ha 2020-ban Fehéroroszországban sikerül az államcsíny - jelentette ki pénteken egy orosz televízióműsorban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

"Önök (a Nyugat) erre készültek. Ezt mi pontosan tudjuk. (Az orosz elnöknek, Vlagyimir) Putyinnak elmondtam, hogy rövidesen közzétesszük ezeket a tényeket: a 2020. évi fehéroroszországi lázadás után, ha az kiszélesedett volna, a Szmolenszki terület határára vonultak volna a NATO-val, megragadták volna nálunk a hatalmat, és háborút indítottak volna Oroszország ellen a Donyec-medencéből. (.) 2021-2022-ben megkezdődött volna a háború"

 - mondta a Rosszija-24 televízióban Pavel Zarubin újságíró kérdésére válaszolva Lukasenka a "Moszkva, Kreml, Putyin" című műsorban.

2020. augusztus 9-én vitatott tisztaságú elnökválasztást tartottak Fehéroroszországban, ahol a központi választási bizottság hivatalos végeredménye szerint a hatodik mandátumáért induló egykori állami gazdasági igazgató, Lukasenka több mint 80 százalékkal végzett az első helyen.

A szavazás után a fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja hivatalos nyomásra Litvániába menekült, a kormány pedig lecsapott a tüntetésekre, és több mint 35 ezer demonstrálót őrizetbe vett.

Minszk váltig állította, hogy a tüntetéseket külföldről koordinálják.

Putyin: helyesen cselekedtünk a különleges hadművelet elindításával

Oroszország helyesen cselekedett, amikor elindította a "különleges hadműveletet", mert Angela Merkel volt német kancellár nyilatkozata azt bizonyítja, hogy sem Ukrajna, sem a Nyugat nem gondolta komolyan a minszki megállapodás végrehajtását.

Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki pénteki biskeki sajtóértekezletén Merkelnek a Die Zeit hetilapnak adott nyilatkozatára reagálva, amelyben a volt német kormányfő elismerte, hogy az ukrajnai rendezés alapjának tekintett megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre.

Putyin szerint a történtek felvetették a bizalom kérdését, azt, hogy van-e kivel megállapodni, és lehete-e a megállapodásra garancia.

German Chancellor Merkel in Moscow
Angela Merkel és Vlagyimir Putyin 
Forrás: Kreml Sajtóiroda / Anadolu Agency / AFP

Az orosz erők eltaláltak egy kórházat Herszonban

Az orosz erők pénteken ismét ágyútűz alá vették Herszon városát és eltaláltak egy kórházat - közölte Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai régió kormányzója.

A tisztségviselő szavai szerint a kórház épületében a lövedékek megrongálták a gyermekosztályt és a hullaházat. 

Senki sem sérült meg. 

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője viszont arról adott hírt, hogy egy nap alatt 68-szor lőtték az orosz erők a régiót aknavetőkkel, rakéta-sorozatvetőkkel és egyéb tüzérségi fegyverekkel, valamint harckocsikkal. A megyeszékhelyen lakóövezetekbe csapódtak be lövedékek, magánházakat és többlakásos épületeket ért találat. Timosenko közlése szerint nyolc civil lakos sérült meg.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közben sajtóközleményében azt írta, hogy az orosz megszállók fizikai megfélemlítést alkalmaznak a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottai ellen, hogy engedelmességre kényszerítsék óket. A zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállás alatt van, de alkalmazottai ukránok. Az Enerhoatom közlése szerint az oroszok csütörtökön a munkások jelenlétében súlyosan megverték a szociális programok osztályának vezetőjét, Olekszij Trubenkovot és helyettesét, Jurij Androszovot. Ezt követően ismeretlen helyre vitték őket. "A megszállók ezenkívül őrizetbe vették és a pincébe dobták a zaporizzsjai atomerőmű műszaki felügyelőjét, Kosztyantin Bejnert, aki közvetlenül felelős a nukleáris és sugárbiztonságért" - írta a vállalat.

Az Enerhoatom szerint az ilyen akciókkal az oroszok igyekeznek elnyerni a személyzet lojalitását, és növelni azoknak a dolgozóknak a létszámát, akik hajlandók elfogadni áthelyezésüket a Roszatom orosz vállalathoz. "Mivel a személyzet ellenáll, nem hajlandó együttműködni a megszállókkal, az oroszok az emberek elleni fizikai bántalmazással fokozzák a rájuk nehezedő nyomást" - szögezte le közleményében az Enerhoatom.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy az ukrán villamosenergia-rendszer kapacitáshiánya továbbra is jelentős, több régióban túllépték a meghatározott fogyasztási limitet, ezért vészleállást alkalmaztak. 

"Ukrajna-szerte folytatódnak a vészhelyzeti helyreállítási munkák a nagyfeszültségű és elosztó hálózatokon, valamint az erőművekben. Az időjárási viszonyok, a vezetékek jegesedése, az eső és a hó azonban negatívan befolyásolják a nagyfeszültségű és elosztó hálózatok állapotát, és megnehezítik a javítási munkálatokat" - fejtette ki az Ukrenerho. Kiemelte, hogy Donyeck, Harkiv és Herszon megyék energiainfrastruktúráját folyamatosan lövik az orosz erők, ezért ezekben a régiókban továbbra is súlyos gondok vannak az villamosenergia-ellátással. Hozzátette, hogy ezen felül az odesszai és a kijevi régióban is nehéz a helyzet.

A DTEK energetikai vállalat közlése szerint folytatódnak a rendkívüli áramszünetek a fővárosban, Kijevben, valamint a kijevi, dnyipropetrovszki és odesszai régiókban.

Visszaesett az ideiglenes védelmi státuszt igénylő ukrajnai menekültek száma

Októberben huszonkét tagállamban visszaesett, Magyarországon emelkedett az ideiglenes védelmi státuszt kapott ukrajnai menekültek száma az előző hónap adataihoz képest, a vizsgált hónapban Lengyelország biztosította a legtöbb ilyen jogállást az ukrán kérelmezőknek - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Az uniós hivatal közölése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek októberben is nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.

 

Októberben a legtöbb, 54 520 ideiglenes védelemi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (37 595), Olaszország (8620), Románia (8425) és Bulgária (7250) követte. Lengyelország októberben a szeptemberi adatokhoz képest 975-tel több, Németország azonban 14 385-tel kevesebb ilyen státuszt biztosított a kérelmezőknek, ahogy Olaszországban 3750, Romániában 1290, Bulgáriában pedig 2770-nel kevesebben kértek ideiglenes védelmi státuszt.

 

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a októberben az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Észtországban volt a legmagasabb (1,7). Lengyelországban 1,4, Írországban 1,2, valamint Bulgáriában 1,1 ukrajnai menekült jutatott ezer lakosra.

A menekült ukrajnai kiskorú közül Lengyelország biztosította a legtöbb, 12 445 ideiglenes védelmét, majd Németország (11 230), Olaszország (2715) és Románia (2500). Megjegyezték, az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak többsége nő volt.

 

A jelentésből kiderült azt is, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben pedig 1240 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

 

Súlyos börtönbüntetést kapott egy álhírterjesztéssel vádolt orosz ellenzéki politikus

A hadsereggel kapcsolatos hamis információk terjesztése miatt nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélték Ilja Jasin orosz ellenzéki politikust pénteken.

 

Jasint azért állították bíróság elé, mert egy áprilisi YouTube-videóban a bucsai mészárlásról szóló nyugati bizonyítékokat taglalta, megkérdőjelezve Moszkva hivatalos verzióját. A Kreml légből kapottnak nevezte a vérengzésről szóló vádakat, amelyek célja szerinte az Oroszországgal szembeni hangulatkeltés.

 

Az ukrajnai háborút követően Oroszország új törvényt fogadott el, amely alapján akár tizenöt év börtönnel is büntethető az, aki hamis információkat terjeszt a hadseregről. Az értelmezésnek nagy teret hagyó jogszabály a Kreml bírálói szerint az egyet nem értés elfojtásának eszköze.

Jasin a bíróság előtti utolsó felszólalásában Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz intézte szavait. A politikus az elnököt tette felelőssé a mészárlásért, és felszólította őt, hogy "vessen véget ennek az őrületnek".

"Ennek a szörnyű háborúnak a következményeit tekintve valószínűleg ön is rájött, milyen súlyos hibát követett el február 24-én" - mondta.

"Hadseregünket nem köszöntik virágokkal. Megszállóknak neveznek minket. Az ön neve pedig összefonódott a halállal és a pusztítással" 

- tette hozzá.

Megjegyezte: az ukránok valószínűleg sohasem fognak megbocsátani az oroszoknak.

JASIN, Ilja
Ilja Jasin orosz ellenzéki vezető, volt moszkvai önkormányzati képviselő a vádlottak üvegkalitkájában a moszkvai Mescsanszkij kerületi bíróságon tartott meghallgatásán 2022. november 23-án 
Fotós: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

A konfliktus kezdete óta Oroszország csírájában fojtja el az egyet nem értés minden formáját, és az ellenzék legnevesebb alakjai börtönben ülnek, vagy elhagyták az országot.

A 39 éves Jasin - aki a 2015-ben meggyilkolt Borisz Nyemcovhoz és a bebörtönzött Alekszej Navalnijhoz is közel áll - kitartásra buzdította híveit.

"Kérlek, ne keseredjetek el, és ne feledjétek, hogy ez a mi országunk. Érdemes harcolni érte. Legyetek merészek, ne hagyjátok, hogy a gonosz teret nyerjen, és álljatok ellen" - hangsúlyozta.

Jasint júniusban tartóztatták le. Pere november végén kezdődött, és csak egy a sok közül, amelyet az ukrajnai háború bírálói ellen indítottak Oroszországban.

Júliusban az orosz hadseregről szóló hamis információk terjesztése miatt hét év börtönbüntetésre ítélték Alekszej Gorinov moszkvai önkormányzati képviselőt.

Kreml: Putyin mindig mondta, hogy Kijev szabotálja a minszki megállapodásokat

Vlagyimir Putyin elnök a kezdetektől fogva arra figyelmeztetett, hogy Kijev szabotálja az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások betartását - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken az orosz Pervij Kanal televíziónak.

 

Peszkov Angela Merkel korábbi német kancellárnak a Die Zeit hetilapban megjelent interjújára reagált, amely nagy hullámot vert az orosz politikában. Ebben Merkel arról beszélt, hogy a minszki megállapodáscsomag kísérlet volt arra, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre.

 

"És (Ukrajna) kihasználta ezt az időt, hogy erősebbé váljon, ahogy az ma látható. 2014-2015 Ukrajnája nem a mai Ukrajna" - fogalmazott a volt kancellár.

"Ahogy azt 2015-ben megfigyelhettük a Debalceve környéki harcok közben, Putyin akkor könnyen győzhetett volna. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkor ugyanannyit tehettek volna, mint amennyit ma tesznek Ukrajna megsegítése érdekében" - tette hozzá.

Peszkov erre reagálva úgy fogalmazott: 

 

"Hiszek Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin őszinteségében és bölcsességében, aki a legelejétől fogva rámutatott, hogy Ukrajna húzza az időt, nem akarja végrehajtani a minszki megállapodásokat, és minden országot arra hívott fel, hogy tettek erősítsék meg az aláírásukat. De mindenki halogatta a dolgot. Ennek most következményei vannak".

 

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerda este, röviddel az interjú megjelenése után azt írta egy Telegram-bejegyzésben, hogy a nyilatkozat bebizonyította: "Berlinnek, és következésképpen az egész kollektív Nyugatnak, nem állt szándékában végrehajtani a minszki megállapodásokat", ezért "azt imitálta, hogy betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, miközben a valóságban fegyvereket pumpált a kijevi rezsimbe", és "figyelmen kívül hagyta a kijevi rezsim által a Donyec-medencében és Ukrajnában elkövetett összes bűncselekményt az Oroszország elleni döntő csapás nevében".

Zaharova csütörtöki sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy 

 

Merkel "beismerése" bírósági eljárásban is felhasználható.

 

"Amit Merkel az interjújában mondott, az egy olyan ember tanúvallomása, aki egyenesen azt állította, hogy mindannak, amit 2014-2015-ben tettek, egyetlen célja volt: elterelni a világ közvéleményének figyelmét a valódi problémákról, húzni az időt, fegyverekkel telepumpálni a kijevi rezsimet, és a dolgot egy nagy konfliktushoz elvezetni" - mondta.

MERKEL, Angela
Angela Merkel volt német kancellár beszédet mond, miután átadta hivatalát Olaf Scholz új német kancellárnak Berlinben 2021. december 8-án 
Fotós: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA

Zaharova szerint a volt német kancellár nyilatkozata rávilágít arra, hogy a Nyugat az igazság és a törvény meghamisításának eszközeivel él, és képviselői már 2015-ben, amikor órákig tartó tárgyalásokat folytattak, tudták, hogy a megállapodásokat soha nem fogják végrehajtani, és már akkor készen álltak a konfliktusra.

Makszim Bujakevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellett működő orosz állandó képviselet helyettes vezetője pénteken a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Merkel-nyilatkozat semmissé teszi Németország arra irányuló kísérleteit, hogy a minszki megállapodások garanciavállalójaként pozícionálja magát. A diplomata szerint a Nyugat lépései azt igazolják, hogy nem érdekelt a konfliktus tárgyalásos rendezésében, és elősegítik mindannak a megsemmisítését, ami Ukrajnában Oroszországgal kapcsolatos. Felhívta a figyelmet arra, hogy a volt német kormányfő közvetlen résztvevője volt a Donyec-medencei rendezésről szóló minszki megállapodások kidolgozásának.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak kijelentette, hogy a minszki megállapodások betartása megőrizhette volna Ukrajna területi épségét, de az aláírásuk idején sem Merkel, sem Petro Porosenko akkori ukrán elnök nem törekedett komolyan a konfliktus rendezésére. Lukasenka, aki szerint az egyezség kezesei mindent megtettek Oroszország félrevezetése érdekében, "undorítónak" és "aljasnak" nevezte a volt német kancellár magatartását.

 

Korábban Petro Porosenko volt ukrán államfő két orosz humoristának, Vlagyimir Kuznyecovnak (Vova) és Alekszej Sztoljarovnak (Lexus) egy telefonveszélgetésben elismerte, hogy a minszki megállapodásokra azért volt szüksége, hogy időt nyerjen az ukrán hadsereg megerősítésére a NATO támogatásával. A két telefonbetyár a hívás során Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövetnek adta ki magát.

 

A 2014-15-ben az EBESZ, Oroszország, Németország és Franciaország közvetítésével létrejött minszki megállapodásoknak kellett volna az ukrajnai rendezés alapját képezniük. Az egyebek között a szakadár tartományoknak különleges alkotmányos státust előíró csomagot az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban erősítette meg.

Az EU a büntethetőség biztosítására kérte a tagállamokat

Az unió igazságügyi minisztereit tömörítő tanácsa az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben azt javasolta a tagállamoknak, hogy fogadjanak el intézkedéseket a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elszámoltathatóságára - tájékoztatott az uniós tanács pénteken.

Az igazságügyi tanács szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az egyetemes joghatóság gyakorlását, illetve a belföldi büntethetőséget a legsúlyosabb, külföldön elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében.

A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) való szoros igazságügyi együttműködés lehetővé tételére. A tanács arra kérte a tagállamokat, hogy támogassák azon szakosodott szervezeti egységek létrehozását és működtetését, amelyek tagállami szinten a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával és azokra vonatkozóan a büntetőeljárás lefolytatásával foglalkoznak.

A tanács felkérte a tagállami kormányokat arra is, hogy az ukrajnai menekültek körében hívják fel a figyelmet arra a lehetőségre, hogy tanúvallomást tehetnek a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények közé tartozó bűncselekmények elkövetésére vonatkozóan, és hogy erősítsék meg a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények áldozatainak támogatását és védelmét a büntetőeljárásokban.

A tanács végezetül azt kérte a tagállamoktól, hogy támogassák Ukrajna legfőbb ügyészének a hivatalát, valamint a bűncselekmények sikeres kivizsgálásának és a büntetőeljárások sikeres lefolytatásának érdekében erősítsék meg az együttműködést az olyan uniós szervekkel, mint az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust), az unió szintén hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol), valamint az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjával foglalkozó uniós tanácsadó misszió (EUAM Ukrajna).

Orbán Viktor Jeffrey Sachs sztárközgazdásszal tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök és Orbán Balázs politikai igazgató pénteken a Karmelita kolostorban fogadta Jeffrey Sachs közgazdász professzort, a legnevesebb amerikai egyetemek oktatóját - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

ORBÁN Balázs; SACHS, Jeffrey ; ORBÁN Viktor
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és a legnevesebb amerikai egyetemeken oktató Jeffrey Sachs közgazdász professzor megbeszélést folytat a Karmelita kolostorban 2022. december 9-én
Fotós: Benko Vivien Cher / Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI

Megbeszélésük középpontjában az ukrajnai háború volt, egyetértettek az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások fontosságában, valamint abban, hogy a nyugati országoknak sokkal óvatosabban kellene eljárniuk az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén.

Orbán Viktor és Sachs professzor szerint a háború kiterjedését el kell kerülni, mielőtt valamilyen visszafordíthatatlan tragédia történne.

Nem derült ki, mit akarnak az amerikaiak

Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes a Sky Newsnak adott interjújában nem nevezte meg, hogy mi Joe Biden pontos elképzelése az oroszok ukrajnai kivonulásáról. Az amerikai elnök a múlt héten – Ukrajna megszállása óta először – kijelentette, hogy hajlandó lenne beszélni Vlagyimir Putyinnal, ha az orosz elnök valóban véget akarna vetni a háborúnak. Biden szerint első lépésként az oroszoknak ki kell vonulniuk Ukrajnából.

A Sky News sikertelenül próbálta megtudni az amerikai diplomatától, hogy a „kivonulás" magában foglalja-e az Oroszország által 2014-ben illegálisan annektált Krímből való kivonulást is, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a területi integritás részének kezel. Wendy Sherman csak annyit mondott: "Támogatjuk Zelenszkij elnököt, támogatjuk az ukrán népet. Nem mi döntjük el, mi lesz a tárgyalásos megoldás a végén, hanem az ukránok”.

Razzia indult az oroszokkal együttműködő papok után Ukrajnában

Az elmúlt hetekben az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) folyamatos razziákat és ellenőrzéseket tart a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház fennhatósága alá tartozó templomokban, épületekben. A titkosszolgálat gyanúja szerint az egyház erősen oroszbarát álláspontot képvisel a háborúval kapcsolatban, papjai pedig együttműködnek az orosz katonákkal. A brüsszeli Politico szerint több mint harminc pap ellen indult nyomozás. Az egyikük például a hetvenöt éves Mikola Jevtusenko, aki a vádak szerint segített azonosítani a Bucsa megszállásának idején leginkább ellenálló ukrán civileket, valamint arra biztatta őket, fogadják el a megszálló erők jelenlétét.

Egy másik kelet-ukrajnai papot a héten tizenkét év börtönbüntetésre ítéltek, amiért elárulta az ukrán katonák pozícióit.

Az SZBU egyébként csak múlt hónapban 350, az ukrán ortodox egyházhoz tartozó helyszínen végzett házkutatást, ahol az oroszokkal való együttműködésre utaló bizonyítékokat találtak. Szakértők szerint azonban óvatosnak kell lenni abban, hogy az egész egyházat hűtlennek bélyegezzék meg, hiszen ez csak még nagyobb akadályt állít az újraegyesítés lehetősége elé.

Alapjogokért Központ: a magyarok többsége elutasítja a szankciókat

A felnőtt magyar lakosság többsége elutasítja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által Oroszországgal szemben eddig bevezetett szankciókat - derül ki az Alapjogokért Központ legfrissebb kutatásából, amelynek eredményeit pénteken juttatták el az MTI-hez.

Azt írták, a magyarok 57 százaléka nem támogatja a szankciókat, 58 százaléka pedig úgy véli, hogy a magyar ellenzék a szankciók pártján áll.

A megkérdezetteknek csak kevesebb mint harmada (31 százalék) ért egyet a bevezetett retorziókkal, és alig 18 százalék volt azon a véleményen, hogy a baloldali pártok nem támogatják a szankciókat.

Az eredmény alapján mindkét kérdésben politikai táborokon átívelő konszenzusról van szó, hiszen az ellenzéki szimpatizánsok egy része is szankcióellenes álláspontot képvisel - mutattak rá a kutatásban.

Putyin: a Nyugat gyarmatává tette Ukrajnát

A nyugati országok gyarmatukká tették Ukrajnát, az ukrán népet pedig ágyútölteléknek használják Oroszország ellen - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai védelmi miniszteri találkozójának résztvevőihez intézett videoüzenetében.

"A Nyugat évek óta szégyentelenül kiszipolyozza és kihasználja (Ukrajna) erőforrásait, népirtásra és terrorra buzdított a Donyec-medencében, gyakorlatilag gyarmattá változtatta ezt az országot, és most cinikusan ágyútölteléknek, faltörő kosnak használja az ukrán népet Oroszország ellen, továbbra is fegyverrel és lőszerrel látja el Ukrajnát, zsoldosokat küld oda, öngyilkos útra tereli az országot" - mondta az orosz vezető.

Putyin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a "NATO agresszív bővítésével" szerinte "gyakorlatilag lerombolta a stratégiai stabilitás évtizedek alatt kialakított struktúráját". Azt állította, hogy a Nyugat, az alternatív fejlődési modellek elrettentése céljából törvénytelen szankciókat vezet be, a "színes forradalmak" technológiáit alkalmazza, és katonai konfliktusokat szít.

Az orosz elnök szorgalmazta, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK tagállamainak védelmi szervei egy, a jelenlegi kihívásoknak megfelelő biztonsági és együttműködési rendszert alakítsanak ki, de nem "valami mitikus íratlan szabályok", hanem kizárólag a nemzetközi jog és egymás érdekeinek tiszteletben tartása alapján. Rámutatott a folyamatos információcsere és a katonai-technikai együttműködés kiépítésének, a közös békefenntartó missziók, valamint a katonai kiképzés terén való együttműködés fontosságára.

275 millió dolláros segély

Az Egyesült Államok 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag küldésére készül Ukrajnának, amely új képességeket kínál a drónok leküzdésére és a légvédelem megerősítésére – derül ki a Reuters csütörtöki dokumentumából.

Szigorúbb szankciókat tervez az EU

Kiszivárgott információk szerint az EU szigorítani kívánja a szankciókat Oroszország katonai és ipari komplexumával, a Kreml-barát médiával és az Ukrajnában harcoló orosz nacionalista csoportokkal szemben. Összesen nyolc ember ellen személyes szankciót szabtak ki, köztük olyan orosz tisztviselőkre, akik állítólag részt vettek ukrán gyerekek Oroszországba történő illegális átadásában és örökbefogadásában, valamint jobboldali nacionalista csoportok vezetőit

Orosz hadgyakorlat Fehéroroszországban

Az orosz védelmi minisztérium szerint orosz csapatok harcászati gyakorlatokon vesznek részt Fehéroroszországban. A minisztérium által közzétett videóklipek azt mutatják, hogy orosz katonák hófelszerelésben, harckocsik közelében edzenek egy téli tájon, és tüzérségi fegyverekkel lőnek.

Új vészhelyzeti áramszünetek

Ukrajna új vészhelyzeti áramszüneteket vezetett be, miközben megpróbálja helyrehozni az orosz légicsapásokban megsérült energiainfrastruktúrát. Az Ukrenergo hálózatüzemeltető szerint a helyzetet bonyolítja az időjárás, a nyugati régiókban fagy, eső, hó és erős szél fenyeget, ami miatt a vezetékek eljegesedtek, de a legnehezebb a helyzet a keleti területeken volt, ahol a leghevesebbek a harcok.

Húszezren lehetnek orosz fogságban

Egy ukrán tisztviselő szerint körülbelül 10 ezer ukrán katonát és nagyjából ugyanennyi ukrán civilt tartanak fogva orosz fogdákban. Olekszandr Kononenko, aki az ukrán parlament nevében felügyeli az emberi jogokat a biztonsági és védelmi szektorban, elmondta, hogy a civileket illegálisan tartják hadifogságban, amiért állítólagos kapcsolatban állnak az ukrán hadsereggel vagy az állammal.

12 házat ért találat

A kelet-ukrajnai Donyeck régió egyik városának orosz támadása során egy ember meghalt és ketten megsérültek a régió kormányzója, Pavlo Kirilenko szerint. Legalább 12 házat semmisítettek meg a lövöldözések Toretsk városában – áll a közleményben.

Több mint tízezren érkeztek Magyarországra csütörtökön

Magyarország területére 2022. december 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5565 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4481 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 161 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 8-án 40 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Rakétavető az atomerőműben

Az orosz erők több rakétavetőt telepítettek a leállított ukrajnai Zaporizzsja atomerőműbe – állították csütörtökön ukrán tisztviselők, ami félelmet kelt, hogy Európa legnagyobb atomerőművét bázisként használhatják Ukrajna területére való lövöldözéshez, ami növeli a sugárzás veszélyét.

Ukrajnáért imádkozva sírva fakadt a pápa

A hagyományoknak megfelelően a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, amely Olaszország nemzeti ünnepe is egyben, Ferenc pápa megjelent a hívek között a római Spanyol lépcsőnél. A katolikus egyházfő sírva fakadt, amikor az ima során az ukránok szenvedését emlegette. A pápa hangja remegni kezdett, majd körülbelül 30 másodpercre meg kellett állnia, mert nem tudott beszélni, miközben a feje remegett. Amikor folytatta az imát, a hangja egyenetlen volt.

Oroszország sikerrel járhat Bahmut közelében

Az oroszok megpróbálták elfoglalni Bahmutot keletről és északról is, de most dél felé mentek, és lehet, hogy sikerrel járnak - mondta a Sky Newsnak Michael Clarke biztonsági és védelmi elemző, aki szerint bár nincs nagy stratégiai jelentősége Bahmutnak, a Wagner-csoport mégis igyekszik bevenni a várost. Az orosz zsoldosok 4-5 kilométerre vannak, de egy nagyon nyílt terepen kellene áthatolniuk, ami folyamatos ukrán tüzérségi tűz alatt van.

A Pentagon nem alaptalanul aggódik amiatt, hogy az ukránok túl sok tüzérségi eszközt használnak fel Bahmut védelmében - véli Michael Clarke.

Ukrajna már a következő szankciós csomagról tárgyal

Ukrajna aktívan dolgozik azon, hogy támogassa és megerősítse a következő Oroszország elleni szankciókat – európai, amerikai és más partnerek részéről. Jelenleg folyamatban van a kilencedik uniós szankciócsomag kérdése - közölte az ukrán elnök.

"Más döntésekre is várunk, különös tekintettel a háborúellenes szankciók megkerülésére, beleértve a pénzügyi és energetikai szankciókat is" - mondta Zelenszkij elnök.

Évekig szedhetik még áldozataikat az aknák

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében bejelentette, hogy aláírta annak a négy rendőrnek a posztumusz kitüntetését, akik egy nappal korábban haltak meg Herszon térségében, amikor aknára futottak.

"Ez az orosz terrornak az a formája, amellyel még évekig kell küzdenünk. A megszállók szándékosan hagynak hátra halálcsapdákat. Eltemetett taposóaknák, háromhuzalos aknák, elaknázott épületek, autók és infrastruktúra... Ez több mint 170 ezer négyzetkilométernyi veszélyes területet jelent.

Biztos vagyok benne, hogy az Oroszország ellen felhozott agressziós vádak között lesz az aknaterror is, ami még egy rakétánál is kegyetlenebb és aljasabb, mert nincs olyan aknaelhárító rendszer, amely a fenyegetés legalább egy részét elpusztítaná, ahogy azt a légvédelem teszi" - mondta Volodimir Zelenszkij.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában