Önveszélyes szankciók

2022.05.11. 07:57

A Közel-Kelet sem segíthet Európán, ha orosz olaj nélkül marad

Elmaradtak a beruházások a termelői és finomító szektorban, nincs elég kapacitás.

Miközben Európa próbálja megfékezni Moszkvát és véget vetni az ukrajnai agressziónak, tovább folytatódnak az oroszországi olajszállításokat is érintő egyeztetések, a még formálódó hatodik szankciós csomag részeként megszüntetnék az orosz kőolaj, illetve kőolajtermékek behozatalát az Európai Unióba az év végéig, azzal a kitétellel, hogy több ország haladékot kapna – írja a Világgazdaság.

A közel-keleti országok az egyedüli olajtermelők, amelyek elegendő többletkapacitással rendelkeznek az esetleges kompenzációra, a másik lehetőség pedig az Egyesült Államok lenne, azonban a tengerentúlról behozható nagyon könnyű nyersolaj nem felelne meg az európai igényeknek – mondta Robin Mills, a dubai Qamar Energy vezérigazgatója a CNN-nek.

Míg a közel-keleti országok birtokolják a világ bizonyított olajtartalékának csaknem felét, az elemzők szerint az infrastrukturális beruházások hiánya, a konfliktusok, a politikai szövetségek és a szankciók miatt a régió nem tudná megmenteni Európát.

A járvány következtében kialakult globális keresleti sokk, valamint a tiszta energiaforrások irányába való elmozdulás még inkább visszább vetette az olajtermelési kapacitások bővítését. 2020-ban az olajtermelők egyharmadával költöttek kevesebbet a tervezettnél beruházásokra, valamint 30 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. Ráadásul a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb adatai arra utalnak, hogy egyes globális olaj- és gázipari társaságok a befektetéseik diverzifikálásába kezdtek: azoknak még csupán körülbelül egy százaléka irányult a tiszta energiával kapcsolatos beruházásokra 2020-ban, a tavalyi évben viszont már átlagosan elérhette a 4 százalékot.

A problémák másik fő forrása a finomítói szektorból fakad, ahol szintén elmaradtak a beruházások.

A szaúdi energiaügyi miniszter, Abdulaziz bin Szalman herceg a Bloombergnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy ezek hiánya vezetett világszerte az üzemanyagok árának megugrásához, a nyersolaj és az üzemanyagok ára közötti különbség esetenként elérheti akár a 60 százalékot is. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik az OPEC szabad kapacitásának legnagyobb részével, ez körülbelül napi 2,5 millió hordó, azonban a szaúdiak nem tervezik növelni a termelést. Bár elemzők szerintaz Ázsiába szánt olajszállítmányok egy részét átterelhetnék Európába, de ez veszélyeztetné a térség és fő vásárlója, Kína közötti partnerséget.

A két arab ország után Irán lenne a következő opció, csakhogy továbbra is érvényben vannak az amerikai szankciók, mivel megakadtak a tárgyalások a 2015-ös nukleáris megállapodás újraélesztéséről. A szomszédos Irak pedig bár képes lenne a kapacitásbővítésre – jelenleg körülbelül 4,34 millió hordó nyersolajat termel naponta, és a maximális termelési kapacitása 5 millió hordó –, de az infrastrukturális hiányosságok, a felekezeti megosztottság és a bagdadi politikai patthelyzet miatt nem lehet számítani ilyesmi intézkedésre a közeljövőben. 

Borítókép: Meshal al-Ahmad al-Sabah sejk, kuvaiti koronaherceg (középen) és Abdulaziz bin Salman al-Saud herceg, szaúdi olajminiszter (jobbra) Kuvaitban 2022. március 22-én / Kuwait's Emiri Diwan (Royal Palace) / AFP

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában