2025.05.04. 17:13
Pakisztáni erőszakolók helyett dühös tini kisfiú – mennyire tükrözi a valóságot a Kamaszok?
Egy 13 éves fehér, kamasz kisfiú késsel meggyilkol egy kislányt. Mennyire valószerű a Kamaszok című Netflix sorozat? Vagy mennyire politikai manipuláció?
A Kamaszok című Netflix sorozat sok ember figyelmét felkeltette és a médiában is nagy vihart kavart. A négy epizód alatt egy kamasz fiú történetét követjük, akit egy lány osztálytársa meggyilkolásával vádolnak. A sorozat több társadalmi problémát is érint, például az iskolai bullying-ot (bántalmazást) és a gyermekek internetes jelenlétét. De felmerül a kérdés, mennyire valószerű ez a sorozat egy 13 éves gyilkos kisfiúról, aki jó családból származik? Tényleg a dühös fehér tinédzser fiúk a legnagyobb problémák Angliában? Ezekre keressük a választ cikkünkben.
Forrás: Fotó: Google
A főszereplő fiúról, Jamie-ről, kiderül hogy csúfolta őt a lány, akinek a meggyilkolásával vádolják. A csúfolásban annyi változás történt 20 évvel ezelőtthöz képest, hogy most már a gyerekek otthon sem szabadulnak meg tőle, hiszen az Instagram-on ugyanúgy folytatódik a szóbeli bántalmazás. Pont ez történt Jamie-vel is, akit Katie az interneten keresztül is piszkált.
Tényleg a nőgyűlölő influenszerek teszik tönkre a gyerekeket?
Az egyik bántó jelző amit Katie a főszereplőre használ az az „incel”. Az incel (rövidítés, ami azt jelenti angolul hogy „involuntary celibate”, azaz önkéntelen cölibátus) olyanokra vonatkozik, akik – általában férfiak – nem sikeresek a másik nemmel és úgy érzik, hiába próbálkoznak, képtelenek szexuális partnert találni. A fiúnál ez a jelző durván szívbe talál, hiszen komoly önértékelési nehézségekkel küszködik, úgy érzi, ő a legcsúnyább gyerek az osztályban.
Az incel szót a gyerekek a manosphere-ből (manoszférából, avagy férfi szférából) veszik, amit a sorozatban többször is megemlítenek különböző karakterek. A manosphere egy gyűjtőnév ami, – ha a Wikipediát és hasonló forrásokat nézünk –, az interneten megtalálható olyan fórumokra, közösségekre és influenszerekre vonatkozik, akik állítólag nő-ellenesek, sőt nőgyűlölőek, és a férfiak támogatásával és védelmével vannak elfoglalva. A Kamaszokban utalnak rá, hogy ez a manoszféra nagy befolyással van a gyerekekre, köztük Jamie-re is.
Többek között itt követnek el hibát sokan, akik a Kamaszok-sorozatról cikkeznek, videós tartalmat készítenek itthon és külföldön: rögtön elkezdik ismételgetni a támadásokat, hogy milyen szörnyű is ez a manoszféra, milyen rossz hatással van a gyerekekre. Nem tudják, hogy a manosphere-be valójában sok olyan influenszer is bele tartozik, akik egyáltalán nem gyűlölik a nőket és kizárólag az ön-fejlesztéssel vannak elfoglalva, valamint azzal, hogy segítsenek a férfiaknak egészséges és boldog életet élni. Ez magába foglalhat párkapcsolati tanácsadást is, amiben például szó eshet arról, hogy ne hagyják, hogy kihasználják őket az olyan nők, akik erre hajlamosak (ami egy valós és létező jelenség), de nő gyűlöletről szó sincsen.
A manosphere mint baloldali csúfszó
Tehát amit sokan nem tudnak, hogy a manosphere többek között egy a baloldal (és baloldali feminista személyek) által előszeretettel használt jelző amit bármire szívesen rácsapnak, ami nem egyezik az ő világnézetükkel. Néha teljesen ellentétes dolgokat valló csoportokra vagy emberekre is ráhúzzák a manosphere jelzőt: például a pick up artist-okra (akik a csajozást tanulható tudományként, művészetként kezelik és tanítják) és az incel-ekre (akik azt hiszik sehogy sem tudnak nőket szerezni).
Viszont ennek a fontos árnyalatnak ellenére azt is érdemes leírni, az igaz, hogy a manosphere-be sorolt influenszerek között ténylegesen vannak olyan hangok is, akik üzenetében a nőgyűlölet vagy a nők alacsonyabb rendűnek tekintése fellelhető. Ilyen például a híres-neves Andrew Tate is, akit megemlítenek a Kamaszokban is egyszer. Az ilyen tartalmak fogyasztása ténylegesen rossz irányba befolyásolhatja egy fiatal önbizalom hiányos fiú gondolkodását, pláne ha azt a fiút még valós bántások is érik lányok részéről, mint Jamie-t a sorozatban.
Érdemes ezért közelről figyelni, hogy a gyermekünk miket fogyaszt az interneten, mert könnyen rossz irányba viheti a világképét egy-egy mai influenszer.
Ez persze nem jelenti azt, hogy attól kell félni, hogy a gyermekünk hirtelen késes gyilkossá válik Andrew Tate és hasonló dühös influenszerek miatt.
Jó családban nőtt fel, mégis gyilkos lett az internet miatt – realisztikus a Kamaszok?
A kérdés tehát felmerül, hogy csupán Andrew Tate és egyéb hasonló internetes tartalmak miatt tényleg radikalizálódhat-e egy jó, szerető családban felnövő tinédzser fiú. Realisztikus-e ez a történet? Erre a kérdésre válaszolt az amerikai konzervatív politikai és kulturális kommentátor Matt Walsh: szerinte nem igazán.
Walsh, akinek több mint 3 millió követője van YouTube-on, elmondta hogy az egyik legfontosabb faktor abban, hogy valaki radikalizálódik-e, az a család, ami körülveszi. Ha rossz családban nő fel valaki, sokkal nagyobb valószínűsége van annak, hogy bűnözésre adja a fejét. Egy támogató, szerető családban, amiben a szülők együtt vannak, ez a valószínűség drasztikusan lecsökken. Walsh statisztikai adatokkal is alátámasztotta az érveit, miszerint Angliában több mint 70 százaléka a fiatal bűnelkövetőknek olyan családból származik, ahol a szülők elváltak.
A sorozatban Jamie-nek a szerető anyukája mellett ráadásul van egy szintén szerető nővére is, így még valószerűtlenebb a történet, miszerint olyan erőssé vált benne a nőgyűlölet, hogy több késszúrással meggyilkolta az egyik lány osztálytársát. Sőt, Walsh olyan statisztikát is említ a videójában ami azt mutatja, hogy a nők elleni erőszak évtizedek óta csökken Angliában.
Késes gyilkosok és pakisztáni erőszakoló bandák
A sorozatban az is egy kérdéses aspektus, hogy a gyilkos fiú egy fehér angol tinédzser. Matt Walsh rávilágított, 2022-es statisztikai adatokat idézve, hogy például Londonban a késes gyilkosságok 61 százalékát fekete férfiak követték el, úgy, hogy ők egyébként a népességnek csupán 13 százalékát teszik ki. Angliában sok probléma van a bevándorlókkal: lásd például a nemrég felszínre tört kiskorúak elleni nemi erőszakot elkövető pakisztáni bandák esetét – angolul “pakistani grooming gangs” vagy “rape gangs”.
Ennek ellenére a sorozat alkotói úgy döntöttek, hogy a főszereplő, a halálosan veszélyes tinédzser, legyen egy fehér 13 éves kisfiú.
De miért fontos egyáltalán, hogy a sztori realisztikus-e vagy sem? Hiszen mondhatnánk, hogy ez fikció, nem dokumentumfilm, tehát az alkotóknak joga van kitalálni mindenféle valószerűtlen dolgot, ha úgy van kedvük. Sőt, lehet, hogy megtörtént már Jamie-hez hasonló eset, akármennyire ritka is az ilyen. Ezzel csak az a probléma, hogy
ez a sorozat nagyon nagy sikert aratott, elterjedt szerte a világon, és Angliában, az iskolákban ingyen elkezdték vetíteni a diákoknak, sőt a miniszterelnök megbeszélésre hívta be az alkotókat.
Más szóval, ez a sorozat nagy hatással volt az emberekre és befolyásolja a valóságról alkotott képüket.
Sajnos a legtöbb ember valószínűleg nem fog utánajárni, hogy mennyire reális valójában ez a sorozat, hanem elhiszi, hogy a 13 éves dühös kisfiúk nagyobb probléma Angliában, mint például a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények. Így terelik el az emberek figyelmét a nagyobb problémákról, amikről nem készül szívszorító Netflix-dráma. Hiszen az politikailag nem lenne elfogadható Angliában, hogy bevándorló erőszakolókról sorozat kerüljön a legnagyobb streaming felületre.
