Csecsenföld - Kadirov: Baszajev árulta el az FSZB-nek Maszhadov búvóhelyét

Moszkva - Aszlan Maszhadov, a szakadár Icskérija Csecsen Köztársaság elnöke 2005-ben belátta az ellenállás kilátástalanságát, és megadásra készült, ám a lázadók egy másik parancsnoka, a nagyszabású terrorcselekményekről elhíresült Samil Baszajev tudatosan kiszivárogtatta búvóhelyét az orosz biztonsági erőknek - állította csütörtökön Groznijban Csecsenföld jelenlegi vezetője, Ramzan Kadirov.

A szövetségi biztonsági erők az értesülés alapján megtalálták Maszhadovot, aki az összecsapásban életét vesztette.

"Icskéria (Csecsenföld) vezetőinek és a fegyveres csoportosulások bandavezéreinek sosem az államiság megvalósítása volt a céljuk. Különböző külföldi erők befolyása alatt álltak, ezért arra törekedtek, hogy bármilyen eszközzel félreállítsák egymást, lerombolják Csecsenföldet, és meggyengítsék Oroszországot" - jelentette ki az Interfax hírügynökség szerint a Kremlhez hű Kadirov.

"Baszajev szándékosan tett róla, hogy egyes biztonsági szervek tudomást szerezzenek, hol rejtőzködik Maszhadov, ekképp járulva hozzá a likvidálásához" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén meghosszabbította Kadirov csecsenföldi vezetői megbízatását, és a Kremlben tartott találkozójukon kifejezte reményét, hogy a politikus jelölteti magát az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaságban szeptemberben megrendezendő választásokon.

A 39 éves Ramzan Kadirov ellentmondásos politikai utat járt be. Az első, 1994-1996 között lezajlott csecsen háború idején még a szakadárok oldalán, az orosz hadsereg ellen harcolt, 1999-ben azonban apja, Ahmad Kadirov csecsen mufti oldalán átállt Moszkvához. Apja később Csecsenföld elnöke lett, és 2004. május 9-én pokolgépes merényletben vesztette életét.

Az ifjabb Kadirov 2007. április 5. óta irányítja vaskézzel Csecsenföldet. Az észak-kaukázusi iszlamista lázadás elfojtását célzó, jogi értelemben erősen megkérdőjelezett erőfeszítéseit a Kreml támogatja.

Aszlan Maszhadov az első csecsen háborúban a szakadár köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnöke és a Moszkvával folytatott béketárgyalások kulcsszereplője volt. Dzsohar Dudajev elnök halálát követően, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet égisze alatt 1997 januárjában megtartott választás eredményeképpen Csecsenföld elnöke lett. Egyik fő ellenfele a politikai megmérettetésen éppen Baszajev volt, aki miniszterelnök-helyettesként posztot is kapott a kormányában.

Az 1999-ben elkezdődött második csecsen háború idején, az orosz szövetségi erők bevonulása után illegalitásba vonult. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kommandósainak 2005. március 8-án végrehajtott akciója következtében vesztette életét.

A Emberi Jogok Európai Bírósága családjának keresete nyomán vizsgálatot indított, de 2013-ban arra a megállapításra jutott, hogy Maszhadovval egy szakadár társa véletlenül végzett, ezért felmentette az orosz hatóságokat a felelősség alól. A volt elnök 65 éves özvegye, Kuszama Maszhadova, idén januárban Kadirov támogatásával visszaköltözött külföldről Csecsenföldre.

Samil Baszajevvel, a csecsen felkelés radikális szárnyának vezetőjével, a 2002-es moszkvai színházi túszdráma kitervelőjével 2006. július 10-én robbanás végzett. Ezt az FSZB saját érdemének tulajdonította, szakadárok szerint viszont véletlenül történt a detonáció.

Aszlan Maszhadov egyébként 1986-ban egy, a szovjet déli hadseregcsoport részét képező önjáró tüzérségi ezred parancsnokaként Magyarországon szolgált.

- MTI -