Nagyvilág

2013.06.18. 18:34

Arab tavasz - Nem hatékony az Egyiptomnak nyújtott uniós támogatás

Brüsszel, 2013. június 18., kedd (MTI) - Jó szándékú, de hatástalan - így összegzi kedden kiadott közleményében az Egyiptomnak eddig az ország közigazgatásának fejlesztésére adott uniós támogatásról kialakított véleményét az Európai Számvevőszék.

Brüsszel, 2013. június 18., kedd (MTI) - Jó szándékú, de hatástalan - így összegzi kedden kiadott közleményében az Egyiptomnak eddig az ország közigazgatásának fejlesztésére adott uniós támogatásról kialakított véleményét az Európai Számvevőszék.

Az észak-afrikai országnak juttatott uniós pénzek felhasználását abból a szempontból vizsgálták a luxembourgi számvevők, hogy milyen hatékonysággal kezeli Kairó a közpénzeket, hogyan lép fel a korrupció ellen, valamint, hogy azok mennyiben segítették elő az emberi jogok és a demokrácia ügyét.

A számvevőszék rámutat, hogy a 2007 és 2013 közötti hétéves pénzügyi periódusban Egyiptom nagyjából egymilliárd euró uniós támogatást kap vagy kapott, ennek az összegnek több mint a fele pedig az egyiptomi költségvetésen keresztül kellene, hogy eljusson rendeltetési helyére. A költségvetési pénzek kezelése viszont a vizsgálat megállapításai szerint átláthatatlan, az ellenőrzés hatástalan, a pénzek útjának ellenőrzését pedig a korrupció is nehezíti.

"Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSz) nem reagált kellően határozott lépésekkel, hogy biztosítsa az elszámoltathatóságot, miközben továbbra is nagy összegeket juttattak közvetlenül az egyiptomi hatóságoknak" - vélekedik a számvevőszék.

Az uniós támogatás a vizsgálat szerint nem tud jelentős eredményeket felmutatni a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása terén sem. Az emberi jogi program javarészt sikertelen volt, lassan indult, és az egyiptomi hatóságok negatív hozzáállása is hátráltatta - állapítják meg a számvevők, akik szerint sem a bizottság, sem az EKSz nem használta ki a rendelkezésére álló politikai és pénzügyi eszközöket, hogy ezt az ellenkezést megtörje.

"A felkelést követően nem született újabb, jelentős kezdeményezés a meglévő emberi jogi problémák megoldására, a meghozott intézkedések eddigi hatása pedig csekély" - áll a támogatást értékelő jelentésben.

Közleményében a bizottság azt is részletesen ismerteti, hogy az egyiptomi büdzsé egyes fejezetei olyannyira nem átláthatóak és nem nyilvánosak, hogy például a katonai kiadásokat, vagy az elnök kiadásait teljes titok övezi, valamint, hogy Kairó becslések szerint nagyjából négymilliárd eurónak megfelelő összeget tart úgynevezett különleges alapokban, a költségvetésen kívül. Nem tudni, pontosan mennyi pénz van ezekben az alapokban, ahogyan azt sem, hogy azt mire és hogyan használják fel - mutat rá az Európai Számvevőszék. Mindennek tetejébe a luxembourgi testület arra is kitér, hogy az egyiptomi számvevőszék a Mubarak-érában közvetlenül az elnöknek jelentett, jelentései pedig szintén titkosak, ami azóta sem változott érdemben.

A korrupcióval kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy noha Egyiptom ezen a téren súlyos gondokkal küzd, az uniós támogatás alig tesz valamit ennek orvoslása érdekében.

"Más országoknak nyújtott költségvetési támogatás esetében előfordult, hogy annak folyósítását a korrupció terén elért konkrét eredményekhez kötötték, de Egyiptom esetében nem így történt" - tudatja a számvevőszék, amely megjegyzi, hogy Egyiptomnak az Európai Bizottságon kívül más forrásból nem származik költségvetési támogatása.

Az Európai Számvevőszék arra is rámutat, hogy bár a Kairó és Brüsszel között létrejött együttműködési megállapodás hangsúlyos pontja az alapvető emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának kötelezettsége, de az ezt szolgáló fő programok nagy része az egyiptomi hatóságok "elkötelezettségének hiánya miatt" problémák sorozatától terhelt.

"A felkelés óta a kisebbségek jogait egyre több veszély fenyegeti, a felekezetek közötti erőszak erősödik, az erőszak legnagyobb részét a keresztények kénytelenek kiállni. Az erőszakos cselekmények kivizsgálása lomha vagy egyáltalán el sem indul" - fogalmaz a számvevőszék, amely jelentésében arra is kitér, hogy a Mubarak bukásával végződő felkelést követően megalakult új parlament több olyan intézmény megszüntetését kezdeményezte, amelyek a nők jogait hivatottak előmozdítani vagy megvédeni, emellett pedig a házasság törvényi korhatárának leszállítását is támogatja, akárcsak azt, hogy ne legyen bűncselekmény a nők nemi szervének megcsonkítása.

- MTI -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!