Verheugen: negyedével csökkenteni kell a bürokráciát

Magyarországon még rosszabb a helyzet, a GDP 5-6 százaléka megy el az apparátusokra - fejtette ki Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke budapesti látogatásának záróeseményén a Magyar Tudományos Akadémiában.

Az unió "kormányának" vállalkozásért és iparért felelős tagja elmondta, hogy 2009-ig elkészítik a bürokráciacsökkentéshez szükséges összes javaslatot. Ezen túlmenően mindenre ráteszik az "árcédulát", hogy az mennyibe került a gazdaságnak.

Verheugen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökségével és tagszervezetei képviselőivel folytatott nyilvános beszélgetést.

A biztos hosszasan beszélt az európai vállalatok, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (kkv) szerepéről és az uniós iparpolitikáról.

Szerinte felül kell vizsgálni azt a korábbi felfogást, amely környezetvédelmi szempontból és a szolgáltató ágazatok előnyben részesítése miatt örült a nagyipar leépítésének.

A kereskedelem nem ér semmit termékek nélkül, és ez is közrejátszott abban, hogy Európa "abszurd" függésbe került az energiahordozók terén - mondta Verheugen.

A bizottság alelnöke ugyanakkoer kiemelte, hogy a nagyvállalatok fokozatosan a kontinensen kívülre mennek, ezért a kkv-knak kell átvenniük szerepüket a foglalkoztatásban.

Fejlődésük érdekében Verheugen elszánt arra, hogy olyan keretjogszabályt készítsen elő, amely egy nagy lépésben számottevő mértékben változtatja meg a kkv-k helyzetét, például a hozzáférést a támogatásokhoz, vagy az adminisztratív korlátokat bontja el.

Arról is beszélt Günter Verheugen, hogy nem kell félni a gazdasági globalizációtól, az európai vállalatokbnak vállalniuk kell a versenyt, mert ezzel új piacokat is nyernek Kínában, Indiában, Brazíliában, Oroszországban. Az államoknak a sportszerű verseny feltételeit kell megteremteniük, továbbá stabil államháztartásra, fiskális felelősségre is szükség van.

Ezzel kapcsolatban dícsérte Magyarországot azokért az intézkedésekért, amelyeket az az egyensúly megteremtéséért eddig hozott.

Verheugen felhívta Magyarország figyelmét arra, hogy szakítani kell azzal a külföldi befektetési gyakorlattal, amely az alacsony költségekre, például a nyomott bérekre alapozza a vállalkozásokat.

Ezzel szemben a tudás alapú fejlesztésekre és az innovációra kell támaszkodni. A magyar gazdaság nem különösebben innovatív - tette hozzá Verheugen. Elmarasztalta az európai vállalatokat általában is, amikor arról beszélt, hogy azok alig 8 százaléka használja az uniós belső piacot.