Nem hajlott el, dolgozott Ölveti

Debrecen - A debreceni bluestorok az X-Faktor után már az idei terveken töri a fejét. "Nem tudom, kinek áll a zászló, de itt vagyok én, az Ölveti László" - nagyon sok bluesrajongó ismerheti ezeket a veretes sorokat a debreceni Ölveti Blues Bandtől. Nos, a dal főhőse sokat bolyongott az évek során, akár csak Odüsszeusz, azonban az elmúlt év végén talán révbe ért: az ötvenhárom éves énekes bekerült az X-Faktor élő showjába. A cívisvárosszerte híres partiarccal ennek kapcsán beszélgetett a Napló.

Mesélj arról, miként, miben változott meg az életed az X-Faktor óta?

Látványos változás nincs, nem is vártam. (nevet) De érzem a kemény munka gyümölcsét és ez jó érzéssel tölt el! Az X-Faktor óta sokat vagyok Budapesten a barátnőmnél, akit a műsor által ismertem meg. Már a fővárosban is sokan rám ismernek az utcán, nem csak Debrecenben és környékén. Személy szerint kicsit komolyabb lettem, céltudatosabb, átgondolom a dolgokat, és tervezem a zenekarral kapcsolatos dolgokat.

Csalódott vagy amiatt, hogy az élő showból már az elején kiestél?

A felkészülés közben megfordult a fejemben a 6-8.hely is. De így is boldog vagyok, hogy részt vehettem a versenyben. A célom az élő showba jutás volt, ezt sikerült elérnem. Nem vagyok csalódott, ez volt a realitás. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a szavazatokat!

Miként jött az ötlet, hogy túl az ötvenen jelentkezz az X-Faktorba?

Mindig szerettem volna kipróbálni magam egy országos televíziós tehetségkutató-versenyen, és most éreztem elég bátorságot ahhoz, hogy jelentkezzem. Tavaly jött el az ideje, és úgy gondoltam, ha el tudok jutni a legjobbak közé, akkor az nemcsak nekem lesz jó, hanem az Ölveti Blues Bandnek is.

Hogyan kezdődött a zenei pályafutásod, mikor jöttél rá, hogy van hangod a blueshoz?

Mióta az eszemet tudom, szeretem a zenét, mondhatni a véremben van, imádom a rockot is, de kb. 15-16 éves lehettem, amikor is megfogalmazódott bennem, hogy nekem inkább a blues-hoz van hangom. Összesen négy középiskolába jártam, a debreceni Csokonai gimibe is többek között, itt volt az első zenekarom az XY együttes. Ekkoriban ismertem meg Boros Gyurit, aki a város rivális bandájában, az STB-ben gitározott. Barátok lettünk, Gyurit bemutattam egy gimis osztálytársamnak, Méhesi Zolinak, aki szájharmónikázott. Ők ezután sikeresen játszottak együtt folk-bluesokat Boros-Méhesi Duókent és én gyakran felléptem velük. Ezek voltak az első szárnypróbálkozások. Hárman végig csavarogtuk és zenéltük először a keleti blokkot: NDK, Lengyelország, Bulgária, Prága... Aztán hamarosan következett Nyugat-Európa, és 1989-ben Amszterdamban, Bujdosó András gitárossal kiegészülve, megalakult az Ölveti Blues Band.

Miért érzem azt, hogy az ÖBB valahogy mindig csak majdnem futott be, és igaz ez rád is?

Voltak időszakok, kisebb-nagyobb szünetekkel tarkítva, hogy jól ment a sorunk és sokat játszottunk. Ilyen volt például a kilencvenes évek: miután Amszterdamból hazajöttünk, megcsináltuk az első lemezünket, sokan megismertek, megszerettek bennünket. Viszont Hollandiából hazatérve nem gondoltam át, hogyan is kéne továbblépni. Nem volt semmilyen elképzelésem, emiatt is történhetett, hogy ekkor nem tudtunk befutni. És finoman fogalmazva, túlzásba vittem a rock N roll-életformát... Miattam nem tudtunk befutni. 2003-ban aztán Kémeri Peti menedzser felrázta a társaságot, elintézte, hogy a szolnoki Denevér Stúdióban felvegyük a második lemezünket. Innentől újra beindultunk, rendszeresen szerepeltünk a tévében, rádióban, ott voltunk a nagy fesztiválokon: a Szigeten, az EFOTT-on, a Hegyalján. 2009-ben megjelent a harmadik lemezünk. Elkezdtünk kijárni külföldi fesztiválokra és klubokba, Ausztriába, Németországba, Csehországba és Lengyelországba. 2010 őszére nagyon közel voltunk ahhoz, hogy végre ténylegesen befussunk, de ekkor olyan dolog történt, amire senki nem számított. Boros Gyuri, a zenekar alapítója, dalszerzője, gitáros-énekese agyvérzést kapott és ezzel lényegében minden összeomlott. Mindent elölről kellett kezdeni.

Hozhat-e ez a mostani szereplés annyit, hogy tényleg csak a zenével kelljen a jövőben foglalkoznod?

Igen, érzésem szerint hozhat annyit, ezen dolgozok. Továbbra is számíthatok az RTL Klub segítségére. Vannak terveim, a menedzseri munka sem áll tőlem távol, hiszen Münchenben sikeresen elvégeztem ehhez egy két éves iskolát. Énekelni akarok, és másoknak is segíteni. A zenekart vállvetve visszük tovább Pércsi Sanyi basszusgitárossal, aki vezetője és menedzsere is az Ölveti Blues Bandnek. Ezúton is köszönöm neki hogy ilyen sokáig kitartott mellettem!

Mit tanultál a műsor során?

Hét hónap alatt, az előválogatóktól az élő showig sok minden történt velem, rengeteget tanultam mind emberileg, mind szakmailag, például kitartást, daltanulási technikákat, hangképzést. Köszönet érte mentoromnak, Radics Giginek, és az X-Faktor egész stábjának. Megizzadtam rendesen, de idővel belejöttem, csiszolódtam.

Nem voltak meredek "elhajlások" közben, hogy kezelted a nyomást?

Nem voltak " ölvetis" elhajlások, viszonylag jól bírtam a bentlakásos felkészülést. Magy küzdelem volt, magamért, és a zenekaromért. Tisztában voltam vele, hogy mindez a javamra válik, és muszáj volt elviselnem a nyomást. Alkalmazkodtam mindenkihez, nem volt gond. Hoztak-vittek minket mikrobusszal, orvosi vizsgálatokra, próbákra, angolórára. A legfiatalabb versenyző, Buzás Bencze 15 éves volt én pedig 53, Laci bácsinak szólított, jópofa volt (nevet). Fantasztikus időutazás volt számomra ez a fiatalokkal együtt töltött két hónap. Rengeteg mindent elpuskáztam az életemben, viszont most újra magadatott a lehetőség a javításra és így korrigálhattam. Örültem, hogy Balog Janó személyében volt egy másik debreceni is a műsorban, Janó volt az X-Faktor Nyilasija, én pedig Töröcsikje. (nevet)

Mik a terveid idénre?

Szeretném meglovagolni a tévészereplés adta sikert, hála az X-Faktornak sokan megismertek és megszerettek. Az Ölveti Blues Band idén 30 éves, szeretnénk méltóképpen megünnepelni, új ÖBB-lemezzel, fesztiválfellépésekkel; ha minden jól megy külföldön is portyázunk majd. Tervezünk őszre egy szuper jubileumi koncertet a Roncsbárban. Elkezdtük a próbákat, legközelebb Budapesten január 31-én a Muzikum Klubban lépünk fel, Debrecenben pedig február 16-án a Víztoronyban láthat bennünket a kedves hazai közönség.

- Tamás Nándor -

[related-post post_id="4053530"]

[related-post post_id="4046537"]

[related-post post_id="4040292"]