Hazaszeretet, hűség, áldozatvállalás

Debrecen - Közel fél éves programsorozatot indul annak tiszteletére, hogy 170 éve Debrecen töltötte be nemzetünk fővárosának tisztségét.

Immáron 170 éve, hogy Debrecen töltötte be nemzetünk fővárosának tisztségét. Ennek jegyében elindult a Debrecen, a szabadság fővárosa rendezvénysorozat, melynek első eseményeként vasárnap Debrecenbe érkezett a magyar Szent Korona hiteles másolata, amely a Déri Múzeum kupolatermében lesz látható egy héten át. A korona Kossuth Lajos 1849. január 6-án kiadott debreceni kiáltványának eredeti példányával együtt A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849 című kiállítás része, melynek megnyitóját vasárnap délután tartották.

– A dicsőséges tavaszi hadjárat, az ország nagyobbik részének és Budának visszafoglalása, a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása az 1849. év magyar sikereinek fontos mérföldkövei. Innen szemlélve Debrecenhez, mint az ország másik fővárosához a történelmünk dicsőséges korszaka kötődik. Ám 170 éve január elején, amikor az országgyűlés, a kormány, a hadsereg, a sérültek, a menekültek Debrecenbe érkeztek, még semmi sem látszott az eljövendő sikerekből. Ehhez a magyar nemzet erőfeszítése mellett nagyon is szükség volt Debrecen városának erőn felüli áldozatvállalására – hangsúlyozta Papp László, Debrecen polgármestere.

Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa elmondta, a debreceniek joggal lehetnek büszkék 170 évvel ezelőtti szerepvállalásukra és arra, hogy itt volt Magyarország fővárosa öt hónapon keresztül.

Várfalak nélkül is védett volt

– 1849-ben Debrecen jó választásnak, működőképes fővárosnak bizonyult. Volt ipara, viszonylag jó kereskedelemmel rendelkezett, és tősgyökeres magyarokból állt. A debreceniek joggal lehetnek büszkék 170 évvel ezelőtti szerepvállalásukra, valamint arra, hogy itt volt Magyarország fővárosa öt hónapon keresztül, és itt mondták ki hazánk függetlenségét. A korszakkal foglalkozó történészként nagyon örülök annak, hogy ez a büszkeség egy ilyen kiállításban, valamint rendezvénysorozatban tárgyiasul – szólt köszöntőjében Hermann Róbert.

Mint azt elmondta, 1848. december 30-31-én megérkezett a Perczel Móric tábornok Mórnál elszenvedett vereségének híre, ami nyilvánvalóvá tette, hogy Budát nem lehet megvédeni az ellenséges invázió elől. A kormánynak és az országgyűlésnek át kell települnie valahová, ha az önvédelem igazságos harcát folytatni akarják – így Debrecenre esett a választás. Az államapparátust, a fegyvergyárat, a bankjegygyárat, az óbudai Ruházati Bizottmány teljes készletét, a fővárosban lévő félkész fegyveranyagot, hadfelszerelési anyagot és a Szent Koronát mindössze öt nap alatt költöztették át a cívisvárosba.

Kossuth szavait idézte

Debrecen Népe! Én a nemzet nevében Debrecen városát a magyar szabadság városának nyilatkoztatom, és az országgyűlést és a kormányt a debreceniek becsületérzésének rendíthetetlen sziklájára helyezem”

– idézte fel Papp László a kiáltvány szavait, amelyet 170 évvel ezelőtt, 1849. január 6-án Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmány elnöke Debrecen népéhez és a város polgárain túl az egész magyar nemzethez intézett.

– Városunk azért válhatott a szabadság fővárosává, amit a magyar nemzetért és államiságért 1848-49-ben tett. Mindazért, amit azzal vállalt, hogy az éppen Budáról a Habsburg előrenyomulás miatt menekülni kényszerülő kormányt és orszá­g­gyűlést befogadta. A város polgárainak hazaszeretete, hűsége és áldozatkészsége olyan védelmet biztosított a kormánynak és az orszá­g­gyűlésnek, amely erősebbnek bizonyult minden katonai erődítménynél. Várfalak híján csak e három szó védte a magyar szabadságharc ügyét. Hiszem, hogy e szavak ma is igazak Debrecen polgáraira – jelentette ki Papp László.

Két ékkő egy kiállításon

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója kitért rá, lassan hagyománnyá válik a múzeumban, hogy január első hetében kamarakiállítással tematizálják az évet, és egy későbbi időpontban egy nagyobb kiállítást szentelnek a témának. Kiemelte, a mostani tárlat két ékköve Kossuth kiáltványának egy eredeti példánya és a korona hiteles másolata, amely 2000-ben készült, amikor a Szent Koronát az Országgyűlés épületében helyezte el a kormány.

PtkI