2008.04.18. 09:21
Legfontosabbnak a családi ünnepeket tekintik a magyarok
<p>Budapest – Tízből kilenc felnőtt ma Magyarországon a családi ünnepeket – így karácsonyt, születés- és névnapot, valamint a húsvétot tartja a legfontosabbnak.</p>
A GfK Hungária Piackutató Intézet legújabb kutatása a lakosság ünnepekhez való viszonyulását és ünneplési szokásait mérte fel. A mintegy 1000 15 évnél idősebb felnőtt válaszai azt tükrözik, hogy általában ragaszkodunk ünnepeinkhez – a legfontosabbnak tízből kilenc válaszadó a karácsonyt, a születésnapot, a névnapot és a húsvétot tartja.
A válaszok alapján elmondható, hogy a családi és egyházi ünnepek – így névnap, születésnap, húsvét, pünkösd, karácsony – a nőknek fontosabbak mint a férfiaknak.
A születésnapot, névnapot és a hazánkban viszonylag újdonságnak számító Valentin napot a fiatalabbak – 15-19 évesek – tartják legnagyobb arányban fontosnak, ezzel szemben az egyházi ünnepek (húsvét, pünkösd) a 60 év felettiek számára bírnak kiemelt jelentőséggel. A Mikulás várás a 30-39 évesek körében a legjellemzőbb (38 százalék), ami vélhetően annak betudható, hogy ennek a korosztálynak van óvodáskorú gyermeke.
A Valentin napot nem ünnepli széles kör, mindössze a felnőtt lakosság harmada. Február 14-e főleg a városban élők számára vált jeles nappá – főként Budapesten és a több mint 50.000 lakost számláló településeken számít ünnepnek a Bálint nap. Érdekes, hogy a családi és egyházi ünnepek legkevésbé Budapesten népszerűek, az állami ünnepeket pedig a Dél-Dunántúl után Budapesten – és ott is főként az egyetemet végzettek – tartják a legtöbbre.
A férfiakra és a fiatalabbakra (15-29 évesekre) jellemző a nyilvánosság: ők lényegesen nagyobb arányban ünneplik a névnapokat, születésnapokat barátok illetve kollégák körében, ám az ő esetükben is legfontosabb a család. A családi, illetve egyházi ünnepekről való megemlékezés legkevésbé az alacsony jövedelemmel rendelkezők, a fővárosiak és a 60 év felettiek körében jellemző.
Az egyes ünnepeket a család, barátok, kollégák körében, illetve egyedül ünneplők megoszlása (az adatok az említések százalékában kifejezve)
| Családdal | Barátokkal | Kollégákkal | Egyedül |
Születésnap | 90 | 28 | 5 | 1 |
Névnap | 87 | 37 | 10 | 1 |
Húsvét | 92 | 15 | 1 | 1 |
Mikulás | 73 | 5 | 2 | 1 |
Karácsony | 98 | 5 | 1 | 2 |
Valentin nap | 28 | 13 | 1 | 2 |
Forrás: GfK Hungária
A válaszadók legnagyobb arányban (30 százaléka) saját bevallásuk szerint az augusztus 20-ai megemlékezéseken vesz részt, közöttük jellemzően a fiatalok és az egyetemi végzettséggel rendelkezők vannak jelen legnagyobb arányban. A 60 éves és idősebb korosztály tagjai említették legkisebb arányban, hogy ünneplik a nemzeti ünnepeket – ők elsősorban a médiában követik figyelemmel az eseményeket, vagy lélekben emlékeznek meg. Legkevésbé az észak-magyarországi régióban élők vesznek részt személyesen a megemlékezéseken.
Az ünnepek jelentésének ismeretét firtató kérdésre a válaszadók 86 százaléka tudta, hogy karácsonykor Jézus születését, 78 százalék, hogy húsvétkor Jézus feltámadását, 9 százalék, pedig hogy pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Jellemzően minél iskolázottabb, minél idősebb, illetve minél vallásosabbnak vallja magát a válaszadó, annál inkább tudott helyes választ adni az egyes jeles napok tartalmát illetően. Az észak-magyarországi régióban válaszoltak legnagyobb arányban helyesen az egyházi ünnepekkel kapcsolatos kérdésekre, ezzel szemben a budapestieknek mindössze 66 százaléka van tisztában azzal, mit ünneplünk húsvétkor, és kétharmaduk tudja, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük.
A nemzeti ünnepeink esetében is hasonló tendencia figyelhető meg, mint az egyházi ünnepek esetében, nevezetesen a képzettségi szinttel párhuzamosan nő azok aránya, akik inkább ismerik a nemzeti ünnepek jelentését. A nemzeti ünnepekről az idősebb korosztályok ismeretei hiányosabbak, ami nem is meglepő tekintve, hogy azok többségét ők nem ünnepelhették.
Összetett jelentéstartalmú ünnep lévén az augusztus 20-a kapcsán különféle válaszok születtek: a megkérdezettek 27 százaléka gondolja úgy, hogy Szent Istvánt ünnepeljük, a válaszadók negyede szerint ez a kenyér ünnepe, minden ötödik megkérdezett szerint az alkotmányt, 15 százalék pedig az államalapítást ünnepli ilyenkor. A Kenyér ünnepe a 2000 lakosnál kisebb falvakban jelenik meg erőteljesebben, a legfiatalabbak erről szinte már nem is hallottak.
Október 23-án négyből három megkérdezett szerint az ’56-os forradalom emlékét ünnepeljük, de megjelent válaszként a köztársaság kikiáltása (6 százalék), az ellenforradalom (2 százalék), az aradi vértanúk (2 százalék) és a „felszabadulás” (2 százalék) is, sőt a válaszadók 1 százaléka szerint az októberi szocialista forradalmat ünnepeljük október 23-án. Az „ellenforradalom” válasz legmagasabb arányban Észak-Magyarországon (5 százalék), a felszabadulás pedig Budapesten (7 százalék) jelent meg.
Az egyes ünnepek jelentéstartalmának ismerete sokat számít az ünnepek tudatos megélésében. Ez leginkább a karácsony esetében jelenik meg: a megkérdezettek 83 százaléka említette azt, hogy eszébe jut az ünnep eredeti tartalma. E családi ünnepet állami ünnepeink – sorban – március 15-e, majd augusztus 20. és október 23. követi.
A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte.
Nézze meg a videókat is!
További cikkek:
