Korunk minaretjeként magasodik a Tiszántúl fölé: a komádi tévétorony története

Komádi - A Tiszántúl és a Sárrét legmagasabb műszaki létesítménye a 180 méter magas TV-torony Komádiban.

Hazánk kilencedik nagyadó állomása korunk minaretjeként magasodik ki az egykori Sárrét világából. Az adóállomás ötven éve megyénk és a szomszédos térség lakosságának televíziós és rádióműsor-, illetve egyéb távközlési ellátását biztosítja.

Jelkép és hírvivő

A már messziről látható TV-torony a csúcsán és az öt erkélyén telepített számtalan antennával 1968. augusztus 16-tól sugározza a műsorokat, része a nemzetközi mikrohullámú hálózatnak, a műsorcsere- és távbeszélő szolgáltatásnak. Az adóállomás a település egyik jelképévé és hírvivőjévé vált. Az itt dolgozó műszaki kollektíva jelentős műszaki és emberi segítséget adott a településnek, a helyi nevelőotthon kis lakóinak. Az elmúlt ötven év hatalmas léptékű műszaki fejlődést hozott a ma már új digitális technikával sugárzó – Budapestről távkezelt – adóállomás életében.

Postai létesítményként épült

1966-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy földrajzi távolság miatt a tokaji tévéállomás műsorral nem tudja ellátni Bihart és Békés megyét. Csak rossz minőségben lehetett venni az akkori egyetlen hazai televízió műsorait. Ennek az ellátatlan területnek, úgynevezett fehér foltnak a megszüntetésére kormányzati döntéssel a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságot bízták meg. A Posta Tervező Intézet több településen végzett mérése és egyéb felmerült szempontok alapján jelölték ki a létesítendő adóállomás helyszínének Komádit. A település szélén, a Furtára vezető út melletti lucernás területen, az akkor még a szigeti részen létező cigánytelep és egy régi téglagyár szomszédságában csaknem négy holdnyi területen 1966. május harmadikán kezdték meg az adóállomás építését.

Körzsaluval és svédlifttel

A munkát a torony építésével kezdték. A hatalmas építkezés részese volt a ma is Komádiban élő, nyolcvanéves Bondár Ferenc, aki akkor gépkocsivezetőként a Posta Járműtelepéről került kihelyezésre, és a hetvennégy éves Gál István egykori gépész is.

A több évtizedig itt dolgozók az emlékeiket a jubiláló állomáson elevenítették fel. Mint elmondták, a csúszózsaluzással épült tornyot a budapesti és a Hajdú-Bihar megyei építőipari vállalat építette. A toronyhoz nem kellett állványokat készíteni, egy körzsalu együtt haladt felfelé az épülő toronnyal. A torony óriási mennyiségű betonanyagát helyben keverték meg nagy teljesítményű betonkeverő gépekkel, az Ártándról felhalmozott sóderhegyből és a vasúti vagonokban Komádiba érkező cementszállítmányokból. A 146 méter magas antennatartó torony testét vasbetonból készítették, amely egy tányér alakú talapzaton nyugszik.

Visszaemlékezésük szerint fél évvel a határidő előtt elkészült a kétszintes adóépület, az energia és lakóépület, több szociális helyiség, vasbeton antennatartó torony, vasszerkezetű antennatartó. Megérkezett az EMV által gyártott két darab, az ország első öntartalékos adóberendezése. Kialakult az állomás műszaki gárdája 15 fővel, illetve megkezdte szolgálatát a hatfős polgári fegyveres őrség.

Antenna Hungária

Tíz évvel az állomás avatása után három darab URH adót kapott az állomás, amely lehetővé tette a minőségi rádiózást a térségben. 1984-ben telepítették az ország első IV. sávú léghűtéses japán adóberendezést, amely a 32. csatornán sugározta a TV második műsorát. Sokáig emlékezetes nap marad az emlékezőknek 1984. október 24., amikor az adóhoz szükséges antennatartó hengereket kötelekkel húzták fel a torony tetejére. A felhúzást követően feltámadt erős szélviharban a hengerek beremegtek, az állomáson mindenki azok lezuhanásától tartott. A lezuhanás megelőzésére a hengereket akkor speciális kötélrendszerrel kikötötték.

Meglett az összeköttetés

Még abban az évben mikrohullámú rekonstrukcióra is sor került, felépült a Földes mikrohullámú állomás. Így Földes és Debrecen–Pallag mikrohullámú állomásokon keresztül Komádi összeköttetésbe kerülhetett az északi mikrohullámú lánccal.

A Magyar Posta 1925-ben kezdett műsorszóró tevékenysége 1990-ben véget ért, e szervezet három részre szakadt. A megalakult Magyar Műsorszóró Vállalat két évig tevékenykedett, utóda a ma is műsort szolgáltató Antenna Hungária Zrt. lett. Komádiban ma egy személyben a 22 éve itt dolgozó Szabó Tamás mérnök-közgazdász szervizmérnökként üzemelteti az ­állomást, illetve közreműködik a kelet-magyarországi műsorszolgáltató állomások szervizelésében. Mint elmondta, az elmúlt évtizedben jelentős technikai fejlesztések történtek a digitális szolgáltatás bevezetésével, illetve az úgynevezett médiaberuházással. Elindultak ennek keretében a kereskedelmi adók. A médiatörvény értelmében 1996-ban megtörtént az új 100 MHz-es adóberendezések telepítése és beüzemelése. Nem kisebb feladatra vállalkoztak az állomás dolgozói, mint 4 darab, egyenként 5 kilowattos rádió adóberendezés telepítésére. Ezen munkálatokkal párhuzamosan antennákat és annak kábeleit kellett elhelyezni a tornyon, hiszen a korábbi (OIRT normás) antennák nem voltak alkalmasak az újabb (CCIR-frekvenciás) műsorok sugárzására. Új, HARRIS (amerikai) gyártmányú adóberendezéseket telepítettek. A médiatörvény alapján a Magyar Televízió második programja „m2” néven műholdra került. Az országosan kiépített adóhálózatot szétosztották a két frissen beindult kereskedelmi társaság között. Így történt ez Komádiban is.

- Péter Imre -

A digitális jelen és jövő

2010-ben új digitális DVB-T adókat kapott Komádi. A digitális földfelszíni műsorszórás bevezetése érdekében szükség volt a régi analóg és az új digitális (DVB-T) adóberendezések párhuzamos üzemeltetésére. Ez a sugárzási mód szükségessé tette az antenna cseréjét, melyet helikopter segítségével végeztek el. 2013-ban az analóg tv-adókat kikapcsolták.

A DVB-T, a földfelszíni digitális sugárzás megoldásainak köszönhetően, nagyobb műsorválasztékot, kiváló, megbízható vételt biztosít.

[related-post post_id="3954040"]

[related-post post_id="3269950"]