Exkluzív interjú – Bódi Ádám: Ahogy a DVSC megvált tőlem, jó döntésnek bizonyult a Barcika – videó!

Immár fél éve, hogy a Debreceni VSC egykori közönségkedvence, Bódi Ádám Kazincbarcikára igazolt. Akkoriban sokakat sokkolt a hír, hiszen „Maki” a klub történelmének egyik legsikeresebb játékosa, igazi élő legenda. A közvélekedés csak legyintett, mondván az NB II. egyik kiesőjelöltjéhez szerződik a debreceni nevelés, de szinte rögtön bizonyított mind Ádám, mind pedig a Barcika: a sárga mezesek a második, feljutó pozícióban telelhetnek a Kozármisleny mögött, a hajdúsági szélső pedig minden kétséget kizáróan a másodosztály legjobb futballistája. Erős Gábor irányításával valóságos tündérmese eddig a gárda szereplése, amelyből Bódi Ádám mellett Varga József, Lucas Marcollini és Kártik Bálint – mindegyikük exdebreceni – vastagon kiveszi a részét. A Loki korábbi válogatott szélsője volt a H szektor sportpodcast vendége, amelyben elmondta, miként éli meg, hogy immár azt olvassuk: „Bódi Ádám-Kazincbarcika”. A labdarúgó kitért arra is, meglepte-e a teljesítménye, mik a céljai sárga-kékben, de azt is elárulta, ünnepelne-e, ha egyszer betalálna a DVSC ellen. 

Bódi Ádám őszintén válaszolt 

Kanyarodjunk az elejére, hogy fogadtad a barcikai megkeresést? 

Nagyban hozzájárult Varga József személye a klubváltáshoz, köztudott, hogy remek kapcsolatot ápolunk. Korábbról már kerestek a borsodiak és sokáig ott pihent a megkeresés az asztalomon, de nagyon jólesett, hogy ennyire akarnak. A keretet is láttam, megerősített a hitemben, hogy egy erős gárda hív. Láttam a szakmai stábot is, Erős Gábor kiváló edző, Simon László például a magyar labdarúgó-válogatottnál dolgozik, Dobos Attila remek szakember illetve Botló Ádám is nagyszerű kapusedző. Volt egyébként több ajánlatom is, de jó döntést hoztam. 

Hogy tekintettek rád a társak? Elvégre egy DVSC-ikon vagy…. 

Akkor éreztem igazán, mennyire tisztelnek, amikor a záró bankettünkön a csapatkapitány odajött hozzám és nagyon szívmelengedtő szavakat mondott. Rögtön az elején be kell illeszkedni egy öltözőbe, de idővel szerencsére látták a társak is, hogy emberileg is probálom mindig a legjobbamat nyújtani. Az NB I.-es múltamat pedig mindenki tudja az öltözőben, de csapatembernek vallom magam, próbálom ezt hasznosítani. 

Azóta pedig konkrétan az NB II. legjobb játékosa vagy. Meglepett a teljesítményed? 

Ha a számokat nézzük, már most majdnem jobban állok kanadai pontokban, mint a 20/21-es NB II.-es szezonban. Előnyömre válik, hogy a másodosztályban a pontrúgásoknak még nagyobb szerepe van, mint az NB I.-ben. Nem lepett meg a szereplésem, mert önbizalommal igazoltam a KBSC-hez, és jó erőben is érzem magam. 

Gondolom érzed te és a klubod is, hogy kiemelten foglalkoznak a médiában a barcikai tündérmesével. Erre számítottál, tekintve, hogy több korábbi DVSC-játékos is a csapattársad? 

A társak mindig heccelnek, megvettem-e az újságírókat, hogy gyakran benne vagyok a hét csapatában. Egyébként a hangulat és a közösség fantasztikus a csapatnál. A csapatszellem nélkül senki sem lehet eredményes. 

Szerinted meddig juthattok el? Innentől reális a feljutással foglalkozni? 

A szezon elején elindultunk egy úton, ekkor még az új játékosoknak is be kellett illeszkedni. Amikor összeálltunk, jól néztünk ki, látszott, hogy visszaálltak ellenünk az ellenfelek. Mi is éreztük, hogy egyre jobbak vagyunk. A statisztikát mindenki tudja, aki követi, de mindig igyekszünk a legjobbat nyújtani. Azt mondom, ha minden így marad, ott lehetünk a végén. Napról napra gondolkozunk, ez a siker egyik titka is. 

A Loki drukkerek szíve biztosan fáj látva a teljesítményed. Szerinted még az NB I.-ben is megállnád a helyed? 

Természetesen megállnám. Tele vagyok erővel, nagy a motivációm is. Úgy érzem, én és a csapat is jó úton halad felfelé, remélem, bizonyíthatok még a legmagasabb hazai osztályban. 

Apropó DVSC, tegyük fel, nektek sikerül feljutni, a Loki bennmarad, te pedig Kazincbarcika játékosként gólt szerzel a Nagyerdei Stadionban. Ünnepelnél? 

Biztos, hogy nem ünnepelnék. Bármi is történt a nyáron, nem a város vagy a rajongók okozták, sokkal inkább egyes vezetők. Itt élek, szeretem Debrecent, a városban tervezem a jövőmet. A szívem örökre piros-fehér, a történetem kitörölhetetlen, a sikereket, amelyeket együtt elértünk pedig felejthetetlenek.

Egyébként szoktál még üzeneteket kapni a drukkerektől? 

Persze, manapság is gyakran megállítanak. Intéznek egy-két szép szót is hozzám, mindig jólesnek ezek a megnyilvánulások. Olyan is volt már, hogy debreceni drukkerek szeretnének Kazincbarcikára meccsre jönni. Ha tudok, mindig segítek ilyen esetekben. 

Hogy telik egy átlagos napod az ingázás miatt? 

A feleségem szokta vinni a nagylányunkat az iskolába. A kicsit pedig én szoktam óvodába vinni. Amikor szabadság van, a lehető legtöbbet próbálok segíteni otthon. Barcikára úgy szoktunk menni, hogy Józsi, Lucas és én. Persze nem a legkényelmesebb, de akár váltásban is tudunk vezetni, nem olyan nagy a távolság, de minden nap meg kell tenni oda-vissza az utat. 

Tudom, érvényes szerződésed van, de mégis meddig tervezel még futballozni? 

Azok, akik a legmagasasabb szinten – Kroos, Varane – futballoznak, hamarabb kiéghetnek. Magyar viszonylatban ilyenről még nem beszélhetünk, így amíg megvan bennem a futball szeretete és arra igényt is tartanak, addig szeretnék bizonyítani. 

Egyébként el tudod képzelni, hogy pályafutásod végeztével a DVSC-nél dolgozz? Melyik vonal érdekel a legjobban? 

Szeretnék edző lenni, ehhez el is fogom végezni a képzéseket. Egyébként nem elképzelhetetlen, hogy a Lokinál dolgozzak, de azt nem tudom előre, hogy mi lesz az én utam az edzői pályán. 

Válogatott forma, gólok, gólpasszok, fantasztikus barcikai szereplés. Megérte elhagyni a DVSC-t? 

Sosem hagytam volna el a Lokit, ha rajtam múlik. Úgy érzem, jól alakult a sorsom, remek együtteshez érkeztem és a teljesítményemmel hozzásegítettem a klubot a jó szerepléshez. 

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: