Mi mást kívánhatnánk?!

Mit tesz az ember, ha mindent elért, amit akart, és amit lehetett? Legjobb esetben új motiváció, célok után néz. Így tett Senánszky Petra is, akit jó eséllyel senkinek sem kell bemutatni, pedig egy olyan sportágat választott magának, mely egyfajta mostohagyereknek mondható. Gyűjthette volna tovább az érmeket, kupákat, világcsúcsokat, különböző címeket és elismeréseket uszonyosúszóként, ám ő úgy döntött, a klasszikus úszásban próbál meg a jövőben valami maradandót alkotni. Már korábban is ki-ki kacsintott, és letéve uszonyait, több országos bajnoki cím büszke tulajdonosa 50 gyorson. A tavalyi versenyszezont követően már százszázalékosan a gyorsúszásra koncentrál, eltökélt célja, hogy ott legyen a 2024-es párizsi olimpián – mindez nem csupán egy romantikus álomkép, reális esély van az indulására. Itt jegyzendő meg, már a tokiói ötkarikás játékokra is megvolt a B szintje, azonban koronavírus-járvány miatt lecsökkentették a résztvevők számát, így akkor lemaradt a seregszemléről. 

Petra tipikusan egy olyan személy, akire fel lehet nézni (még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk magasságbeli adottságait). Dekoratív megjelenése mellé egy kedves, szerény, és mégis határozott jellem társul, fáradhatatlanul edzi testét, és pallérozza elméjét, tehetségéhez nem férhet kétség. Holott őt sem kerülték el a tragédiák, a nehézségek, de ahogy az egy igazi példaképhez illik, sorra veszi az akadályokat, és megy előre rendületlenül. Például az előző év őszén a Debreceni Sportuszoda 50 méteres medencéje is a rendkívül magasra emelkedett energiaárak áldozatául esett. A víz lecsapolása a sportolókat, így Senánszky Petrát is érzékenyen érintette, hiszen a 25-ös medence nem tud minden igényt kielégíteni. A DSI Debrecen úszója így Veszprémben és Budapesten is készült, míg az utóbbi három hetet Tenerifén töltötte. Most újra Debrecenben végzi edzéseit, immár az újra teletöltött 50-esben, legközelebb a kaposvári ob-n izgulhatunk érte, majd, a tervek szerint, a júliusi, fukuokai világbajnokságon.

Elérte, hogy ne egyfajta kívülállóként, csodabogárként tekintsenek rá a klasszikus úszás képviselői (sem), a sellőlány kilépett a skatulyából, és uszonyok nélkül is ugyanolyan gyorsan, és határozottan szeli a habokat, mint tette azt azelőtt. Mit kívánhatnánk Debrecen, sőt egész Magyarország büszkeségének? Nem, nem sok locsolót, arról már lecsúsztunk, sokkal inkább rengeteg erőt, kitartást (bár ezek köztudottan megvannak benne), illetve dobhatunk még egy kis szerencsét is az üstbe, no meg szeretetet és támogatást. Hajrá Petra!

KSZD