Újra régi fényében ragyog a Debrecen Nagydíj

A visszaszámlálás megkezdődött, már csak napok választják el a salakmotoros szurkolókat a szezon egyik legkiemelkedőbb megmérettetésétől, a Debrecen Nagydíjtól. Az augusztus 20-án, 15 órától, a Perényi Pál Salakmotor Stadionban megrendezendő derbi a hosszú évek során nemcsak hazánkban, de szerte Európában elismerést vívott ki magának. Az elmúlt esztendőkben nemzetközi tendencia, hogy csökken a meghívásos viadalok száma, éppen ezért nagy szó, hogy idén már a 47. Debrecen Nagydíjat láthatja a publikum a Gázvezeték utcai létesítményben.   

Azért, hogy „képben legyünk” a Debrecen Nagydíj rangjával kapcsolatban, egy élő klasszikust, Adorján Zoltánt idézzük. – A Debrecen Nagydíjon mindig hatalmas tömeg előtt versenyeztünk, s ez adta meg a viadal presztízsét: 

– fogalmazott a 13 egyéni bajnoki címmel, illetve 12 nagydíj-diadallal rendelkező Bajnok. A Debrecen Nagydíj közel fél évszázados múltja nagyon sok érdekességgel szolgál a sportág kedvelői számára. 

Csak a Gázvezeték utcán

Virágkarneváli motorversenyeket a régi Nagyerdei Stadionban is rendeztek, nem egyszer telt ház, azaz több mint 20 ezer érdeklődő előtt. Ám ezeken a viadalokon még nem a Debrecen Nagydíjért küzdöttek a vaspapucsosok, az első hivatalos kiírásra egészen 1975-ig kellett várni, s ekkor a Gázvezeték utcai salakstadion adott otthont a nemzetközi meghívásos versenynek. A nagydíjak történetének első győztese, Peter Liebing a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett a cívisvárosba. Magyar győztest először 1977-ben ünnepelhetett a hajdúsági közönség, nevezetesen a kor legnagyobb magyar salakszórója, Sziráczki István állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Aztán 1981-től 1989-ig jött egy olyan széria, hogy a viadalok végén csakis a magyar himnusz csendült fel: ebben a sorozatban csakis Zoltán nyert, Adorján hétszer, Hajdú kétszer diadalmaskodott.

Hans Nilesen látogatása

Az 1990-es esztendő több okból is nagyon fontos dátum a nagydíj és a Gázvezeték utcai stadion „életében”, hiszen ekkor láthatták vendégül a cívisvárosiak a sportág történetének egyik legkiemelkedőbb alakját, a dán Hans Nielsent, aki megszakította a debreceni kedvencek győzelmi szériáját. A „Salakmotorozás Professzora” a Hajdúságban is letette névjegyét, miután maximális pontszámmal nyerte azt a Debrecen Nagydíjat, ahol a mezőny túlnyomó többsége már versenyzett világbajnoki fináléban. Nielsen látogatása a várt eredményt hozta, hiszen zsúfolásig megtelt az aréna, illetve egyéni világbajnokot csodálhatott a hajdúsági közönség.

Tabakáék következtek

Ezt követően újra a honfitársaink hegemóniájáról szólt a virágkarneváli salakszórás: zsinórban 16 alkalommal diadalmaskodott magyar versenyző augusztus 20-án. Ezt a szériát 2007-ben a lengyel Pawel Miesiac szakította meg. A következő évben annak a Tabaka Józsefnek veregették a vállát a drukkerek, aki a diadalakor még nem volt 19 éves, s ezzel minden idők legfiatalabb nagydíj-győztese lett! Tabakán kívül a magyarok közül már csak Magosi Norbert emelhette magasba a győztesnek járó, Debrecen címérével ellátott, híres Zsolnay porcelánt. A történeti hűség kedvéért muszáj megemlítenünk, hogy a legutóbbi magyar siker, ami 2017-ben született, úgy alakult ki, hogy csakis honfitársaink szálltak harcba a dicsőségért egy különfutam során.

Az eddig megrendezett 46 nagydíjon 30 alkalommal született magyar győzelem, hétszer lengyel motoros végzett az első helyen, háromszor dán motorost tapsolhattak meg a nézők, kétszer szovjet/orosz és szlovén motoros diadalmaskodott, míg egyszer nyert Ausztriából, illetve az NDK-ból érkezett pilóta.

A Bajnok Debrecen bajnoka is

A legtöbb diadal (semmi meglepetés) Adorján Zoltán nevéhez fűződik, a Bajnok 12-szer bizonyult a legjobbnak – 1984-től 1989-ig zsinórban hatszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára. A képzeletbeli ranglistán Adorján mögött Tihanyi Sándor, Magosi Norbert és Tabaka József holtversenyben áll, mindannyian három győzelmet könyvelhettek el. Őket követi Matej Ferjan, aki 2002-ben szlovénként, míg 2005-ben magyarként hódította el a legjobbnak járó serleget. 

Csak egyszer maradt el

Érdemes megemlítenünk pár különleges történést az 1975-től íródó Debrecen Nagydíj históriájában. A Gázvezeték utcai salakstadion tulajdonosváltása miatt 2010-ben mindössze egyetlen versenyt rendeztek a létesítményben, ami az augusztus 20-ai Debrecen Nagydíj volt. A 41. nagydíjra két évet kellett várni, mivel 2015-ben olyan heves esőzés áztatta a cívisvárost, hogy a pálya talaja alkalmatlanná vált a viadal megrendezésére, így a szervezők lemondták a versenyt, amit csak a következő esztendőben rendeztek meg. Sem előtte, sem utána nem maradt el megmérettetés a Debrecen Nagydíj történelmében. 

Grand Prix-s sztárokkal

A Debrecen város tulajdonában lévő létesítmény üzemeltetését 2019. június 1-jétől a SpeedWolf Debrecen vette át. A lelátó és a pálya nagyszabású felújításon ment át, s a szűk határidő miatt, illetve a versenyzők és a nézők biztonságát szem előtt tartva a szervezők úgy döntöttek, hogy nem augusztus 20-án, hanem szeptember 21-én rendezték meg a 44. nagydíjat. Ez volt idáig az egyetlen alkalom, hogy nem a virágkarneválkor csatároztak a salakszórók a nagydíjon. Ám másról is emlékezetes maradt az erőpróba: az alapversenyt követően véget ért a viadal (a helyosztókat nem rendezték meg), illetve a dán Hans Andersen személyében olyan győztese lett a versenynek, aki korábban Grand Prix nagydíjat nyert. Ez a kuriózumnak számító eset a következő évben megismétlődött, hiszen a szlovén Matej Zagar lett Debrecen bajnoka. A világsztárok részvétele visszaállította a Debrecen Nagydíj korábban megtörni látszó renoméját, s újfent megteltek a lelátók, telt ház előtt küzdöttek a salakszórók a meghívásos viadalon. 

BN