Mekkora veszéllyel jár a profi labdarúgás?

Az utóbbi időben egyre több a szívproblémával küzdő sportoló, amely leszűkítve leginkább a labdarúgás területén tapasztalható. Nem túl távoli múlt a tavalyi Európa-bajnokság, ahol Christian Eriksen a Dánia–Finnország összecsapáson mindenféle előjel nélkül összeesett. Szerencséje volt a dán klasszisnak, hiszen közel volt a segítség, csapattársa, illetve az orvosok gyors közbelépésének köszönhetően Eriksent újraélesztették. Az akkor még az Interben futballozó játékosnak később beültettek egy ICD készüléket, amely egy defibrillátor, így ha ismét előfordulna ez a tragikus eset, akkor az megmentené az életét. A labdarúgó azonban nem vonult vissza harminc esztendősen, csak Olaszországot hagyta el, azt is kényszerből, hiszen az ottani szabályok nem tették lehetővé, hogy pacemakerrel játsszon. Az útja ezt követően az angol első osztályú Brentfordhoz vezetett, ahol azóta be is mutatkozhatott dán karmester. A 27. fordulóban, 259 nappal a hírtelen szívhalál után a Newcastle elleni bajnoki 52. percben becserélt labdarúgót álló ovációval fogadta a közönség.

Másik hasonlóan népszerű futballista, akinek gond van a szívével az Sergio Agüero. Szintén tavalyi eset az övé, ősz végén a Barcelona–Alavés mérkőzés első félidejében a hazaiak nyáron igazolt támadója mellkasi fájdalmakra panaszkodva cserét kért, majd még aznap este kórházba is szállították. Azon az éjszakán kardiológiai vizsgálatokat végeztek el rajta, amelyek kimutatták, a játékosnak egy korábban nem diagnosztizált szívritmuszavara van. Végül egy chippel ellátott pacemakert ültettek be a labdarúgónak az orvosok, az eszköz azonnal jelez, és közbeavatkozik, ha Agüero szíve szabálytalanul kezd verni. Ezt követően saját döntése volt az argentin klasszisnak, hogy visszavonult és nem folytatta profi labdarúgó karrierjét 33 esztendősen.

A szívproblémák okairól, azok súlyosságáról dr. Varga Lehel sportszakorvos beszélt a Hajdú-bihari Naplónak. – Sajnos egyre több ilyen eset kerül napvilágra mostanság. Ezek az élsportolók a teljesítőképesség határait feszegetik, amelyet a szervezet egy idő után egyre kevésbé tolerál. Tehát, ezeknél a versenyzőknél olyan rejtett szíveredetű problémák derülhetnek ki, amelyek elő sem jönnének, ha csak hétköznapi életét élnének. Emellett befolyásoló tényező lehet a doppingolás is. Ennek megakadályozására számos lépés történik, elsősorban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) részéről. Ez a szervezet felügyeli, irányítja, végzi nemzetközileg a doppingellenes harcot. Ebbe az ellenőrzésbe elvileg mindenki beletartozik, ahol az ország sportszövetsége ezt a nyilatkozatot aláírta. De ennek ellenére előfordulhatnak ilyen esetek, és ma már annyira fejlett doppingszerek léteznek, hogy némelyik ki sem mutatható – fogalmazott a szakember, aki 1995 óta a Magyar Sportorvos Társaság tagja.

A sportolás közbeni hirtelen szívhalál leggyakoribb okai között a veleszületett eltérések, genetikai háttérrel és más betegségek szívet érintő szövődményei is szerepelhetnek. – Napjainkban ilyen a koronavírus-fertőzés is, amely elsősorban a tüdőt támadja, de emellett a szívre is veszélyt jelenthet szívizomgyulladás formájában, ami a sportban is fokozott odafigyelést érdemel. A genetikából származókat észre lehet venni az egyén fejlődésének kivizsgálásaikor. Ha ilyen eset történik, akkor egy részletes kardiológiai analízis után el kell dönteni, hogy versenyezhet-e tovább az illető.

A szívritmuszavarokat általában gyógyszerekkel lehet kezelni, és megfelelő kontroll alatt lehetséges az élsport is, de előfordul olyan, amikor szükség van külső eszközre.

Az egyik a pacemaker, a másik pedig az ICD. Az utóbbi egy belső defibrillátor, ez újraindítja a szívet abban az esetben, ha az megállna, ez van beültetve Eriksennek. Előbbi pacemaker pedig a szív ritmusát figyeli, azért felel, hogy az mindig megfelelően működjön, ezt kapta Agüero – mondta a sportorvosi országos szakfelügyelő főorvos.

Eriksennek el kellett hagynia az Inter együttesét, hiszen az ottani törvények nem tették lehetővé az ő játékát. A különböző országok esetében az engedélyeztetés nem egységes a világon, de még Európában sem. – Előfordulnak Amerikában olyan államok, ahol aláíratnak egy nyomtatványt, hogy a jelentkezők saját felelősségre vesznek részt a versenyen. Magyarországon kötelező a sportorvosi vizsgálat kiskorúaknál minden esztendőben kétszer, 18 év felett pedig évente egyszer. Ha nem történik meg a kontroll, akkor az a személy nem indulhat hivatalos versenyeken, legfeljebb amatőr szinten. Egyébként, ha hazánkban lenne olyan, akinek pacemakert, vagy belső defibrillátort ültettek be, akkor egy sportorvosok és kardiológusokból álló bizottság döntené el a személy sorsát, hogy folytathatja-e a karrierjét. Tehát nincs konkrét szabály az ilyen helyzetekre, mint Olaszországban például, hanem minden ügyet külön kell megvizsgálni – árulta el Varga Lehel, aki korábban a DVSC labdarúgó-, valamint a kézilabdagárda csapatorvosa is volt, jelenleg pedig a Sportopédia magánrendelőjét vezeti.

– Nincs két egyforma betegség, emberek vannak, akiknek egyéni vizsgálatai szükségesek – mondta. – A két futballistához hasonló esetekben komoly analízist végeznek, több szakember véleményét teszik egymás mellé, és ebben lehetnek eltérőek is. A versenyzők szívproblémái az elmúlt 10-15 esztendőben kerültek előtérbe jobban. Ezzel kapcsolatban készítettek egy tanulmányt néhány éve, amelyben ICD-s defibrillátort kapott élsportolókról írnak, több mint 400 esetet vizsgálva. A kutatásból kiderült, hogy egyetlen ember sem hunyt el a beültetést követően az pályafutását folytatva. Ennek a készüléknek a beállítása nem egy egyszerű folyamat, egyénenként más-más a sportolás intenzitását tekintve. Minden ágban eltérő a terhelés, még magában a futballon belül is, attól függően, hogy milyen poszton játszik a labdarúgó – fogalmazott.

A szakember előretekintve arról is beszélt, hogy a jövőben fokozódhat-e még ennél is jobban a szívproblémás labdarúgók száma. – Ahogyan említettem, ezek a labdarúgók közel maximalizálták a teljesítő képességüket. De mivel mindig egyre többre és többre törekednek az együttesek, illetve maguk a focisták is, így jó esély mutatkozik arra, hogy az esetek száma növekedhet még inkább. Magyarországon a sportorvosi és a kardiológiai szakmai kollégium ajánlása alapján a vizsgálatok során egy részletes kórtörténet-felvétel történik. Ez abból áll, hogy a delikvens kitölt egy két oldalas kérdőívet, amelyben rákérdezünk a saját és a családjában eddig történt betegségekre, szívproblémákra. Ezeknek a lapoknak az értékelése, egy alapos vizsgálat és a tizenkét elvezetéses EKG értékelése alapján dönthető el, hogy kell-e tovább küldeni kardiológushoz alaposabb kivizsgálásra. Már kisebb gyanús eseteket is igyekszünk feltárni, ezáltal próbáljuk minimalizálni a kockázatot – zárta gondolatait Varga Lehel.

Ahhoz, hogy ki lehessen előre szűrni közel száz százalékosan a szívproblémákat szükség lenne elmenni az orvosi vizsgálatok során a szívkatéterezéséig, de ez lehetetlen, nem csak nálunk, hanem sokkal fejlettebb, kevésbé terhelt egészségüggyel rendelkező országokban is.

Ráadásul hiába megyünk el ilyen messzire mutató vizsgálatokig, a hirtelen szívhalált ezzel sem lehet kizárni teljes mértékben, ugyanis tény, hogy az így elhunyt sportolók boncolása során közel negyven százalékánál nem találnak kóros eltérést a szívben. Sajnos az ehhez hasonló komplikációkra még nincs egyszerűen és gyorsan elvégezhető módszer az orvostudományban, de reméljük minél kevesebb hasonló eset történik a jövőben.

Arany Balázs