Két lehetőséged van, ha sportolóként több tízezren szurkolnak neked a lelátókon

Minden idők legrosszabb Európa-bajnoki szereplésével, a tizenötödik helyen végzett a magyar válogatott a részben hazai rendezésű férfi kézilabda kontinensviadalon. A jelenlegi lebonyolítással 2002 óta rendeznek Eb-t, s legutóbb 2006-ban fordult elő, hogy a házigazda – név szerint Svájc – nem jutott túl a csoportküzdelmeken. A helyzetünket nem javítja, hogy a társrendező Szlovákia sem élte túl az első etapot a jelenleg is zajló kontinensviadalon.

A kiesést jelentő, Izland elleni mérkőzést követően Vladan Matics, a magyar férfi kézilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya azt nyilatkozta az M4 Sportnak, hogy a mieink egyszerűen nem bírták el a nyomást. Éles József, korábbi KEK-győztes, világválogatott kézilabdázó is keményen fogalmazott a Digi Sportnak: 

Ha az nyomaszt, hogy kimegy 20 ezer magyar ember egy mérkőzésre, akik tombolnak, és óriási a hangulat; ha agyonnyomja a tét a játékost, akkor a címeres mezt le kell adni. Mert ez azt jelenti, hogy az illető nem tud ilyen nyomás alatt játszani, és valószínű, hogy nem ebbe a keretbe való

– nyilatkozta.
 

Megnő a stressz

A Hajdú Online a két kézilabdás szakember által említett lélektani nyomásról kérdezte dr. Keczeli Danica debreceni klinikai- és sportszakpszichológust.

– Az elvárás és az eredménykényszer is okozhat olyan mentális nyomást, amivel meg kell birkózniuk a sportolóknak. Éppen ezért egy felkészülés nemcsak erőnléti és taktikai, hanem lelki felkészítésből is áll. Egy-egy mérkőzésre fel kell térképezni az adott ellenfelet. Ha világklasszisok ellen játszol, akkor rögtön előjönnek tények és hiedelmek a riválist illetően, s utána következik a nagy kérdés: én milyen képességgel rendelkezem. Ilyenkor beindul a vegetatív idegrendszer működése, megnő a stressz, ami ha túlzott mértékű, kihat a gondolkodási folyamatokra, ezért például a döntéshozatal lelassul, de hatással lehet az izomzatra is, lassabb, lomhább leszel a pályán. De ugyanez a szituáció kialakulhat akkor is, ha több tízezren szurkolnak neked a lelátókon.

Ebben az esetben lényegében két lehetőség van, esélyként vagy veszélyhelyzetként éli meg az ember a felfokozott helyzetet.

Igazából, ha megvan a megfelelő erőnléti és taktikai felkészítés, minden attól függ, mennyire vagy felkészítve mentálisan a kialakult helyzetre – mondta a szakember, aki a DVSC női kézilabdacsapatánál is tevékenykedik. – Hazai pályán, a saját szurkolók előtt megnő a megfelelési kényszer, miután komolyak az elvárások, nem egyszer kritikusabbak a nézők. Intenzív benyomások érik a sportolót, éppen ezért az érzelmi stabilitás, illetve a megfelelő érzelemszabályozás elengedhetetlen feltétele a sikernek. Ez segíti a céltartást, vagy ahogy manapság mondják, a fókuszt. Ezek mellett nélkülözhetetlen a belső motivációnak a megfogalmazása és fenntartása egyéni szinten, s ez majd csapatszinten is megjelenik – jó esetben – vélekedett.

Befolyásolnak az érzelmek

Dr. Keczeli Danica szerint vannak olyan nemzetek, akik a gondolkodásmódjuk miatt lépéselőnyben vannak a többi országgal szemben. – A skandinávok belső profizmusa arra épül, hogy mindenből presztízskérdést csinálnak, míg a szláv népek az összes energiát kiteszik a pályára. Gyorsan hozzáteszem, mindkét mentalitást el lehet sajátítani. Az északiaknál érdemes megfigyelni, hogy az edzők és a játékosok partneri szinten vannak, majdhogynem nincs alá és fölé rendeződés. Olyan a mentalitásuk, hogy mindig a legjobbra törekednek, éppen ezért nem igazán bírná el az egójuk, hogy a trénerük úgy bánna velük, mint egy diákkal. A skandináv országok egytől egyig sportos nemzet, a fizikai aktivitás ott van minden családban. Így remek alapokról indulnak a gyerekek, ráadásul a klubokban a nevelési rendszer úgy van kidolgozva, hogy kiteljesedhessenek a fiatalok. Nincs eredménykényszer a srácokon, csakis az a feladatuk, hogy saját magukhoz képest egyre jobbak legyenek. Tehát ebben a korban a lényeg a fejlődésen, a megszerzett tudáson van, nem az eredményen. 

Beléjük nevelik, hogy a hibázás lehetősége benne van a sportban, s ezáltal a rontást követően a következő cselt vagy dobást ugyanúgy megcsinálják, mint korábban.

A siker egyik titka a kezdeményezőkészség, ami által fel kell vállalni önmagukat. Az igazi céljuk, hogy felülmúlják saját magukat, a bennünk lévő korlátaikat, félelmeiket. Idővel azt is megtanulják, hogy bár minden meccsnek tétje van, valamennyi mérkőzés nehéz – főleg egy világversenyen, de nekik egyetlen feladattal kell foglalkozniuk: hogyan tud jobb lenni, miként tudja kihozni magából mindazt, ami ott és akkor éppen benne van. S ezt elsősorban a saját mentális felkészülésükkel tudják elérni. Persze az akaratukat csapatszinten is érvényesíteniük szükséges, mert sok esetben a játékosok szerepe egészen más a klubjukban, mint a válogatottban – fogalmazott a szakértő, aki zárszóként hozzátette, mindenkinek meg kell értenie, hogy 

nem csak a testét, a lelkét is edzenie kell.

A szakember elfogadhatatlannak tartja azt a sztereotípiát, miszerint csakis betegek járnak pszichológushoz. A sportolóknál nincs egészségesebb ember, hiszen az átlagosnál sokkal jobb fizikai mutatókkal bírnak, ám nekik is szükségük van a mentális felkészülésre, hiszen az érzelmek is befolyásolják a teljesítményüket.

Boros Norbert