2025.06.12. 12:28
Kossuth papjától Kerekes Ferenc rejtélyes kiáltványáig
A Debreceni Református Kollégium Oratóriumában tartottak könyvbemutatót. Győri L. János Trónfosztók című drámakötetét ismerhették meg az érdeklődők a Debreceni Ünnepi Könyvhét programján.
A Debreceni Ünnepi Könyvhét nyitó könyvbemutatóját Korpa Tamás költő, kritikus, szerkesztő és az irodalmi nagyrendezvény szervezője nyitotta meg június 11-én a Debreceni Református Kollégiumban. Győri L. János Trónfosztók (Parakletos Kiadó) című drámakötete könyvbemutatóját az Oratóriumban tartották. A helyszín rendkívüli jelentőséggel bírt, hiszen 1849 áprilisában a trónfosztás számos mozzanatát ebben a teremben készítette elő a szabadságharcos magyar kormány. Bevonódásunkat segítette, hogy a könyvborítón egy – a Debreceni Református Kollégium falairól származó – detronizációt megidéző festményt láthatunk – tájékoztatott a szervezők nevében Bíró Kincső.
Forrás: Szilágyi Szilvia-archív
Debreceni történelmi eseményeket mutat be az Ünnepi Könyvhéten bemutatott kötet
Győri L. János és egykori tanítványa, dr. Baranyai Norbert adjunktus rövid, mégis szerteágazó beszélgetést folytatott a frissen megjelent kötetről. A szerzőnek nem ez az első szépirodalmi debütációja, és talán nem is az utolsó, amelyben Debrecent választotta legfőbb múzsának. A Menekülők című történelmi drámáját unokahúgával, Győri Katalinnal vetette papírra. A Menekülők a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett „Akikre nem volt méltó e világ” című pályázat győztes pályaműveként Debrecen történetének egy korszakos epizódját örökíti meg Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsán keresztül.
A Trónfosztók alapötletét ugyancsak egy pályázat motiválta. Győri L. János első gondolata a trónfosztás szóra Kossuth volt, illetve Illyés Gyula Fáklyaláng című közismert drámája. Ám Győri L. János szakított a szabadságharc példázatszerű elbeszélési hagyományával és alulnézetből próbálta vizsgálni a historikus eseményeket.
Az első felvonás főhősévé Könyves Tóth Mihályt, „Kossuth papját” emelte, aki egészen a cselekmény végéig kitart leghőbb vágya mellett, miszerint személyesen szeretne beszélni, Kossuthtal. Bár Könyves Tóth Mihály a Kossuth-családhoz közel kerül (az ő lakásában szálltak meg), Kossuth Lajossal valószínűleg mégsem jött össze az elmélyült eszmecsere, legalábbis történeti források nem támasztják alá. Győri L. János pedig jó érzéssel az olvasóra bízza e kérdést: dráma egy tökéletesen megkomponált talánnal zárul.
A szerző tudatos pedagógiai szándékkal – ám a didaxist kerülve – festette le a korabeli Debrecent az olvasók számára, izgalmas motívumokat faragott a feljegyzett adatokból, például abból, hogy Könyves Tóth Mihály nagytemplomi lelkész tartott egy pónit. Meg aztán ne feledjük, túl sok fontos dolog történt 1849-ben a városban:
trónfosztás közfelkiáltással a nagytemplomban, zárt gyűlés a kistemplomban, még az oktatás is háttérbe szorult, lévén, hogy a kormány a kollégiumban ülésezett.
Ezeket az eseményeket is remekül mozgatja Győri L. János drámája.
Az olvasó a lezáró jelenet után nem tragédiát kap, de happy end-et sem. Bár megtörténik a függetlenség kimondása, de az aradi események baljós szelét is érezzük magunkon. A befejezés kettős: felemelkedés és bukás.
A szerző – egy közönségkérdésre adott válaszában – elmondta, hogy már túlságosan eltávolodott ettől a történettől ahhoz, hogy regénnyé formálja. A folytatás gondolata viszont izgatja. A leendő új drámában az a Kerekes Ferenc kapna főszerepet, aki a trónfosztás utáni időszakban egy 70 oldalas, Kiáltó szó címet viselő memorandumban vázolta fel egy új, biblikus alapokon nyugvó társadalmi, gazdasági rendszer gondolatát. Győri L. János ebben a drámában keresné a válaszokat a Kerekes Ferenc halálát övező rejtélyekre.
A 96. Debreceni Ünnepi Könyvhét programjairól itt írtunk bővebben:
Ajánljuk még:
