Szenzációs leletre bukkantak egy sírban Sárrétudvarinál

Nemrég attól volt hangos a hazai sajtó, hogy különleges, a történelemről alkotott képet megváltoztató felfedezést tettek magyar kutatók a közelmúltban. Mindennek egy Sárrétudvari–Hízóföld közelében lévő honfoglalás kori temetkezési helyen talált lelet az alapja. Portálunk megkereste Kiss Tibort, Sárrétudvari polgármesterét, aki elmondta, maga a feltárást 1983 és 1985 között végezték a Déri Múzeum munkatársai, a leletek már régóta nem találhatóak meg a településen. Mint kiderült, Magyarország legnagyobb eddig feltárt, X. századi temetkezési helyén lévő SH-63-as jelű sírban talált leleten végzett friss vizsgálatok igazolták a tudományos áttörést.

A  Phys.org tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt – melynek vezető szerzője dr. Tihanyi Balázs – az Origo szemlézte. Mint írják, a régészeti kormeghatározás szerint a temető a kalandozások korában volt használatban, amikor a Kárpát-medencében frissen megtelepedett honfoglaló magyarság számos fegyveres portyát vezetett szerte Európában.

Tihanyi Balázs a tanulmányban azt írta, a Sárrétudvari közelében feltárt honfoglalás kori temetőben nem jellemzőek a leletekben különösen gazdag síremlékek, az SH-63 jelű temetkezés a síremlék-összetétele miatt mégis egyedülállónak számít. A honfoglaló magyarok legjellegzetesebb sírtárgyaik közé tartoztak a fegyverek is, általában az íjászfelszerelések, de két sírban karddal és egy-egy harci szekercével, fokossal együtt temették el az elhunytakat. A női temetkezések ezzel szemben gyakrabban tartalmaznak ékszereket, így különösen hajgyűrűket, fonatdíszeket, gyöngyöket, nyakláncokat, karkötőket és gyűrűket, továbbá ruházati kiegészítőket, csengőgombokat és fémdíszeket.

Elsőként találhattak női harcost Sárrétudvarinál

Mint a tanulmányból kiderül, az SH-63 számú temetkezésben talált sírtárgyak e tárgyak jellemző keverékét tartalmazták. A sírban egész pontosabban egy ezüst félgyűrű alakú hajfonattartót, három csengőgombot, egy kő- és üveggyöngysort, valamint egy páncéltörő nyílhegyet, egy tegezt és egy visszacsapó íj maradványait találták meg.

A lap rámutat, az íjászattal kapcsolatos fegyverek puszta megtalálása nem volt elegendő a következtetések levonásához, ezért a kutatók morfológiai és genetikai elemzéseket is elvégeztek annak megállapítására, hogy az eltemetett személy valóban nő-e.

 – írja a szakember.

A felfedezés ennek ellenére nem garantálja, hogy valóban női harcosról volt szó, vagy csak egy szokatlan temetkezési eljárásról, a minden kétséget kizáró bizonyítékokhoz további vizsgálatokra van szükség. Az viszont a kutató szerint valószínű, hogy a magyarok mindennapi élete a X. században valószínűleg sokkal összetettebb volt, mint azt korábban elképzeltük.

A teljes tanulmány elérhető angol nyelven a Plos.org oldalán.