Múltidéző

2025.02.06. 14:51

Kőolajat kerestek, de egészen mást találtak Hajdúszoboszlón

Jó szimatra volt szükség ahhoz, hogy Hajdúszoboszló olyan lehessen, amilyen ma. A gyógyvíz azóta a város egyik legfontosabb nyersanyaga.

Egész éves rendezvénysorozatot indít a fürdőváros a Pávai-emlékévben, 2025-ben a hajdúszoboszlói gyógyvíz feltárásának 100. évfordulója alkalmából. A programokat sajtótájékoztatón ismertette Czeglédi Gyula polgármester és Majoros Petronella alpolgármester csütörtökön délelőtt a Kovács Máté Városi Művelődési Központban. Az eseményen Czeglédi Gyula felidézte a feltárás pillanatait. Beszélt arról, hogy 1925. október 26-án tört fel a csodálatos kincs Hajdúszoboszlón.

gyógyvíz, fürdő, hajdúszoboszló, pávai vajna ferenc
Pávai Vajna Ferenc szoba a szoboszlói gyógyfürdő előtt
Forrás:  Kiss Annamarie

– Ahogy szoktuk mondani, Hajdúszoboszló városának két alapítása volt. Az egyik 1606-ban, amikor Bocskai István fejedelem a 700 lovas hajdúját ide telepítette, azonban ezt sok zivataros időszak követte a város életében – vázolta fel. A polgármester példaként említette a török hordák és tatárok érkezését, valamint azt is, hogy több alkalommal elnéptelenedett a város.

Czeglédi Gyula emlékeztetett arra, a 20. század elején nemzeti tragédia történt Trianonban, és az országot feldarabolták, így hazánk bányáinak 90 százaléka a határokon túlra került. Rámutatott, ez is arra sarkalta az akkori kormányt és a szakembereket, hogy az Alföldön kutatófúrásokat kezdeményezzenek annak érdekében, hogy új energiaforrásra – gázra, kőolajra – találjanak.

– A kutatófúrásokat több helyszínen is kijelölték: próbálkoztak a Hortobágyon, majd alig néhány kilométerre Szoboszlótól a Vérvölgyben, ám ezek mind kudarcba fulladtak. Harmadikként Hajdúszoboszlón, a Bánomkertben jelölte ki Pávai-Vajna Ferenc főgeológus a fúrás helyszínét – mondta.

A polgármestertől megtudtuk, a munkálatokat 1924 decemberében kezdték el, Faller Gusztáv okleveles bányamérnök irányításával, fúrásnak azonban komoly nehézségei akadtak: 600 méteres mélységben megakadt a berendezés, ezért ki kellett cserélni a fúrót. Összesen 317 napig végezték a tevékenységet, egészen a nagy napig.

Czeglédi Gyula polgármester
Czeglédi Gyula polgármester
Forrás: Kiss Annamarie

Rágcsáló helyett gyógyvíz tört fel a mélyből

Nagy László János hajdúszoboszlói nevelő, író korabeli leírása alapján a következő sorokkal idézte fel a polgármester a történteket, mely szerint Domokos Berci süvített be a fúrómesteri irodába, és így szólt:

Fúrómester úr, tessík jönni! Megindult a lyuk! Ömlik a víz

Czeglédi Gyula felelevenítette, ezek a pillanatok az ott lévő szakembereket arra inspirálták, hogy megtekintsék a történelmi pillanatot: 73 fokos víz tört a felszínre 1600 liter per perces teljesítménnyel. A később fúrómesterré vált Domokos Berci úgy emlékezett vissza, „dübörögve, mintha földrengés lenne, inogott a talaj és a fúrótorony is, úgy tört felszínre ez a csodálatos kincs, a forró víz”.

– Kijelenthetjük, hogy az első sikeres mélyfúrás, melynek eredményeként a mélységet, a vízmennyiséget és a hőfokot tekintve Magyarországon az első sikeres fúrás történt Hajdúszoboszlón – tudatta a városvezető. Hozzátette, az akkori városvezetésben is voltak, akik támogatóan álltak a feltáráshoz, és keresték az újdonságot, míg mások ellenezték azt. Az egyik városatya például ekképpen nyilatkozott:

Bolondos egy földmatató ez a Pávai, mert itt aztán fúrkálhat, legfeljebb csak ürgék ugrálnak ki a lyukbul.

gyógyvíz, fürdő, hajdúszoboszló, pávai vajna ferenc
A gyógyvíz feltárását követő pillanatok 1925-ben
Forrás:  Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

A hévíz feltörése kapcsán ugyanez a képviselő így reagált:

– De hát ez még csak a víz, még ha meleg is. De hun a petró? A vízzel – megmondom én – legfeljebb ürgét önthetünk, mos’ mán főtt ürgét – idézte fel a polgármester.

Czeglédi Gyula szerint Pávai bölcs gondolatai nyertek teret végül, aki úgy fogalmazott, „nekünk nem más nemzetek kegyelemkenyerén, hanem saját nemzetünk kincseiből kell megélnünk, és jól élnünk”. Végül akkor úgy határoztak, hogy a vizet a közjó érdekében megóvják, így két évvel később megépítették a városi fürdőt.

A víz megőrzése továbbra is aktuális, ma is ez a a város vezetésének a vezérelve. Erkölcsi kötelességünk, hogy méltóképp megemlékezzünk erről a százéves évfordulóról, és Pávai Vajna Ferenc munkásságáról 

– szögezte le a polgármester. 

A centenáriumi év programjairól itt írtunk: 

Ajánljuk még:

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában