2024.12.26. 19:43
Regös énekekkel köszöntötték az új fényt a zeleméri templomromnál – fotókkal, videóval!
Nem véletlen választás volt a helyszín a szertartáshoz: Zelemér különleges energiát áraszt magából. A Debreceni Regösök több mint húsz éve itt kezdik meg az évköri ünneprendet.
Regös énekekkel köszöntötték az új fényt a zeleméri templomromnál
Forrás: Kiss Annamarie
Ismét összegyűltek karácsony második napjának délutánján a Debreceni Regösök a zeleméri templomromnál, hogy felébresszék a fényt, serkentgessék a világot, és utat adjanak a termékenységnek. Csizmában, szűrben és subában, kolompszót bongó láncos bottal érkeztek a megrakott tűz köré, hogy ápolják ezt a csodálatos néphagyományt.
Forrás: Kiss Annamarie
Gyöngy Péter, a Motolla egyesület elnöke a Haonnak elmondta, a regölés a téli napfordulóhoz kapcsolódó szokás, nem önálló hagyomány, hanem egy teljes évköri ünneprend része. A téli napfordulóval indul az új év, ezt évezredek óta számon tartják: a Nap újjászületéséhez, az új fény megszületéséhez kapcsolódik. Keresztény tartalommal is bővült, hiszen, a világ világossága, Jézus is ekkor született. Amint a kis pislákoló fény életre kel, eljönnek a regösök, tehát egymást kiegészítő szokásokról van szó: a betlehemezést a regölés követi.
A regölők István névünnepétől a vízkeresztig tartó időszakban, tizenkét napon át járják a szertartást. Ez egyfajta újévi köszöntő, az élet újraindítását szorgalmazó hagyomány, ami bőségkívánással, termékenység varázslással, párosítással köthető össze. A regölés meghatározó része ugyanis, hogy a párokat összeregölik, hiszen az új életet útjára kell indítani
– ismertette Gyöngy Péter.
Regös énekekkel köszöntötték az új fényt a zeleméri templomromnál
Fotók: Kiss AnnamarieA Motolla egyesület a Debreceni Regösökkel már 30 éve ápolja ezt a hagyományt, melyet Buka László és Bálint Károly élesztettek fel, a regölés azóta a Debreceni Értéktárba is bekerült. Nem tudni, korábban tartották-e a szertartást, azonban az bizonyos, hogy újévi köszöntőket mondtak, ugyanis létezik egy 1500-as években lejegyzett írás, amit Debreceni Köszöntőként tartanak számon.
Zelemér pozitív töltést sugároz magából a regösök szerint
Megtudtuk azt is, a társaság saját ízt is adott a debreceni regölés hagyományának: megtanulták a Kárpát-medence regös énekeit. Eljutottak Kiscsőszre is, a regös találkozóra. A település egyébként Iszkáz, a költő és műfordító Nagy László szülőfaluja mellett található, az 1950-es években errefelé még gyűjtöttek regös énekeket, vagyis elmondható, hogy a regölés az utóbbi időkig egy eleven hagyomány volt, amit a regösöknek köszönhetően sikerült újraéleszteni.
Annak is van története, hogy miért a zeleméri templomrom kezdődik a regös évad. Annak idején egy olyan helyszínt kerestek, amelynek pozitív töltése van. Ugyan ma Hajdúböszörmény-Bodaszőlő a település elnevezése, azonban a középkorban Zelemérnek nevezték a lakott falut, amely a Tócó forrásvidékénél található egy régi halom tetején, az ott látható templomrom ma is őrzi az emlékét. Itt nemcsak a téli regölés zajlik, hanem a nyári napforduló idején a szentiváni szertartás is. Zelemérnek van egy kötődése az Attila-hagyományhoz, melyet Radnai Mikes jegyzett le: ez alapján Attila Engadibna született, Zeleméren nevelkedett és Dombegyházán temették el.
