Formabontó, izgalmas előadásra készül a Vojtina Bábszínház

A Vojtina Bábszínház új előadása, a Sárkánykirály című dán népmese alapján írt történetben egy tomboló, fékezhetetlen sárkánnyal találkozhatnak a tizenévesek, aki hosszú utat megjárva végül megtanulja kezelni az indulatait, megbarátkozik a környezetével és önmagával is – hívta fel rá a figyelmet a debreceni társulat. Mint írták, a Vojtina − szakítva nagyszínpadi hagyományaival − az idősebb korosztályt, a kiskamaszokat szólítja meg, a 12 évnél idősebb korosztálynak ajánlva az előadást. A darab rendezésére a bábszínészként végzett, de rendezőként és táncosként is foglalkoztatott fiatal alkotót, Kovács Domokost kérték fel, aki a bábszínház és a mozgásszínház vegyítésében találta meg a felnövekvés-történet ideális formáját, így a produkció koreográfiáját is jegyzi.

A gyermektelen királynét két rózsával ajándékozza meg egy különös öregasszony: ha a pirosat eszi meg, akkor fia, ha a fehéret, akkor lánya születik. Ám a királyné képtelen dönteni, és ennek meg is lesz az ára: egy félelmetes sárkányt hoz a világra. A sárkány immár él és élni akar: az irányítás az ő kezében van, de sem ő, sem a környezete nem tudja, hogy mit kezdjen a benne tomboló pusztító erővel. Bár próbál kapcsolódni, hiába: mindenki menekül előle. Ennek hatására ő is egyre kérgesebb bőrt növeszt maga köré, pedig csakis valódi énje feltérképezése és elfogadása által válhat torzszülöttből az érzelmeit vállaló emberi lénnyé. Ebben lesz a segítségére egy másik ember, aki hozzá kapcsolódva arra bátorítja, hogy eljusson önmaga lényegéig. Az előadás a bábszínház és a mozgásszínház eszközeinek segítségével a zord fjordok partvidékére kalauzolja a nézőket, ahol a látszólag fagyos felszín alatt valódi kapcsolódásokra bukkanhatunk.

Vojtina Bábszínház: Miért a Sárkánykirály?

A Nagy Orsolya által színpadra adaptált történet a rendező szerint számos ponton találkozik a kamaszok életérzésével. „Nagyon passzol hozzájuk az az állapot, amiben ennek a mesének a címszereplőjét, a sárkányt láthatják majd. Az út, ahogy valakinek a teste megváltozik, illetve ahogyan az előadásban az emberi formát öltést metaforikus szinten kezeljük, nagyon hasonló azokhoz az élményekhez, amit ez a korosztály megtapasztal. 

Meghatározó kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy hová tartozik, ki is ő valójában. Nagyon fontos jellemzője a főszereplőnknek, hogy nehezen kezeli az indulatait. Sokféleképpen megjelenik az előadásban, hogy ez a feszültség hogyan nyer utat magának, ami szintén nagyon ismerős lehet majd a közönségünknek. Az, hogy ennek a feszültségoldásnak formát találjunk, vagy erről gondolkodjunk, nagyon fontos ebben a korban.”

Bábszínház és mozgásszínház 

Az előadásban Kovács Domokos azzal kísérletezik, hogyan lehet vegyíteni a bábszínházat a mozgásszínházzal, így a kortárs tánccal és a fizikai színházzal, és ebből a két műfajból lehet-e egy új nyelvet létrehozni. „A Sárkánykirály erre nagyon jó meghívás volt, épp a nagyon erős testi változás miatt, mert az érzékiség, a testiség nagyon fontos vetülete a történetnek. Másrészt nagyon izgalmas az a kapcsolat, ami a férfi és a női főszereplő között alakul: ez egy szerelmi kapcsolat, amelynek már olvasva is lenyűgöző volt a dinamikája, az, ahogy ez a két ember közeledik egymáshoz, ahogy segítenek egymásnak. Nagy Orsolya adaptációja, az elkészült szövegkönyv ehhez további szép rétegeket tett hozzá.”

Kovács Domokos szerint a mese ebben a döntésképtelenségben válik felnövéstörténetté: az a választás, ami a történet indulásakor nem tud megszületni, egy későbbi fázisban megtörténik: míg a királyné nem tud választani, hogy fiú vagy lány gyereket szeretne-e, addig Gjerta, a juhászlány, akit a király kényszerít, hogy legyen a sárkány felesége, pótolja ezt a hiányt, hisz minden megpróbáltatás ellenére kiáll megszelídített társa mellett.

A színészeknek összetett karaktereket kell megszólaltatniuk és közel hozniuk a nézőikhez; egy sok szempontból diszfunkcionális család egyre szerethetőbbé váló tagjait. A sértett Vörös Lovag és a királylányok szerepét alakító Telenkó-Oláh Tímea szerint minden néző kap majd a Sárkánykirályból megfontolandó útravalót. 

– fogalmazott.

A produkcióhoz Kárpáti Panna álmodott egyedi látványtervet, a zeneszerző Tarr Bernadett. A darab premierje november 26-án lesz a Vojtina Bábszínház Kálvin téri Színháztermében. Az előadást 12 éves kortól ajánlják.