A város irodalmi kalendáriumának piros betűs ünnepe a Debreceni Irodalmi Napok

Belga vendég, filmvetítés, grafikusünnep és Alföld-díjasok estje: az irodalmi napok programja színes, mint az ősz.

Szirák Péter (balról), valamint Puskás István és Pogrányi Péter a pénteki programismertető sajtótájékoztatón

Forrás: Molnár Péter

A város irodalmi kalendáriumának záróeseményét, a Debreceni Irodalmi Napokat november 7-e és 9-e között rendezik. A megfogalmazással Puskás István kulturális alpolgármester élt a pénteki beharangozó sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy a megyeszékhelyen több irodalmi nagyrendezvénnyel – a Költészeti Fesztivállal, az Ünnepi Könyvhéttel és a Térey Könyvünneppel – is igyekeznek tágítani az olvasói horizontot.

Az 1971 óta rendszeresen megtartott DIN idei programjában több olyan szerzőre emlékezhetünk, akik a debreceniek számára különösen fontosak voltak, de munkásságuk országosan is releváns: Tar Sándorról, Tóth-Máthé Miklósról és Várkonyi Anikóról – sorolta az alpolgármester.

A lektűr a fókuszban

A rendezvény kurátora, Szirák Péter irodalomtörténész pénteken a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban ismertette a programokat. Hangsúlyozta: szervezőtársaival céljuk a rendezvény közművelődési funkcióját erősíteni, és fesztivál jellegűvé alakítani az eseménysort, ezért más művészeti ágak közreműködésére is számítanak. Így kapcsolódik a DIN-hez, mintegy felvezetésképp, a debreceni grafika november ötödikei, MODEM-beli ünnepe, a november hetedikei fotókiállítás a központi könyvtárban, a Kontsek Géza fűszerkereskedéséről szóló rövidfilm bemutatója és az azt követő pódiumbeszélgetés, valamint a Tar Sándor-emlékvetítés az Apolló Moziban.

A fesztivál központi témáját, a lektűrt, annak történetét, a réteg- és a magasirodalom relációit november 8-án járják körbe a Csokonai Fórum Orfeumában. Milbacher Róbert és Keserű József irodalomtörténészekhez, előadásaik után, Hansági Ágnes és Fodor Péter csatlakozik panelbeszélgetésre. Kiderülhet, vajon megfelelő definíció-e a lektűrre az, hogy színvonalasan elégíti ki a szélesebb olvasóközönség elvárásait, és szó lesz a világnézetünket, létünket megváltoztató eseményszerű írásművészetről is.

Ugyanezen a napon tartják az Alföld-díjasok estjét. A folyóirat 1978 óta minden évben elismeri három kategóriában a kiemelkedőt alkotó szerzőit. – Eddig 44 alkalommal, 126 alkotónak, 133 Alföld-díjat ítéltünk oda – összegzett Szirák Péter főszerkesztő. Idén Ladik Katalin költő, performer, Ureczky Eszter irodalomtörténész és Mezei Gábor költő, szerkesztő, irodalomtörténész kapja a rangos kitüntetést.

Belga vendég

Pogrányi Péter programszervező, a DIN nemzetközi hírű, sok nyelvre lefordított, hazájában sok díjjal elismert vendégéről szólt. – Jeroen Olyslaegers belga író új, februárban megjelenő könyve, a Vadasszony, története a 16. századi Antwerpenben játszódik, és hangsúlyos témája a kikötőváros vallási sokszínűsége, a reformáció hatásai. Korábbi, magyarul is olvasható regénye, a Védőr a nácizmus időszakát mutatja be felkavaró módon – mondta el érdeklődésünkre. Az íróval november 10-én 16 órától találkozhatnak az érdeklődők a Bem téri könyvtárban, a Debreceni Egyetem és a városban lévő Holland-Flamand Központnak hála.

A rendezvény végén a résztvevők emlékfát ültettek Méliusz Juhász Péter többszörös jubileuma tiszteletére
Forrás: Molnár Péter

A kulturális eseményre invitálást követően, a névadó tiszteletére, emlékfát ültettek a 15 éves intézmény elé. – Születésének 490., halálának 450., püspökké szentelésének 460. évfordulójára emlékezhetünk – mondta dr. Kovács Béla Lóránt könyvtárigazgató Méliusz Juhász Péter, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legszélesebb hatású vezéregyénisége kapcsán.

HaBe