2022.10.04. 13:08
Törőcsik Mari fotóival kezdődött el a debreceni MagdaFeszt
Egy rendkívüli nő pályájának fényképes idézésével nyitották meg a kulturális programsort.
Forrás: Kiss Annamarie
Törőcsik Mari nézett apró szemeivel, arcán széles mosollyal a felszólalókra a MagdaFeszt hétfői megnyitóján a debreceni Csokonai Fórum galériájában egy fekete-fehér fotóról. Felemelt tenyere előtt, milliméternyi téren túl Sztankay István Rómeóként nyújtott tenyere feszült. Megrendítő a gondolat, hogy azok a tenyérbe mélyült sorsvonalak ebben a földi létben már sosem érintik meg egymást.
A Kossuth-díjas színművész Nemzeti Színházban eltöltött negyven évének legemlékezetesebb szerepeit idéző, „Tudom-e úgy, ahogyan csak én tudhatom” című fotókiállítás az összművészeti fesztivál nyitóeseménye volt.
Forrás: Kiss Annamarie
Gemza Péter az október 8-ig tartó programsort szervező Csokonai Színház igazgatója felidézte, hogy a női alkotókat, sorsokat megannyi szempontból fókuszba helyező kulturális rendezvényt 2017-ben, Szabó Magda születésének századik évfordulóján rendezték meg először.
Mint mondta, Debrecen legtöbbet fordított, külföldön leginkább ismert szerzőjének öröksége nem azért van velünk, hogy vitrinbe tegyük, hanem azért, hogy gondolkozzunk róla, inspirálódjunk belőle. Így alakult ki a MagdaFeszt identitása, ami messze túlmutat az író életművén.
– Büszkén mondhatom, hogy a kőszínházi társulatok közül mi foglalkoztatunk a legtöbb női szerzőt, rendezőt – fogalmazott.
Esze ágában sem volt
A tárlatnyitó résztvevői – felvételről – Törőcsik Maritól hallhatták a címadó mondatot eredeti szövegkörnyezetében. „Nem azt kérdezem, tudom-e úgy, mint más, még további ezer jó színész. Én azt kérdezem, tudom-e úgy, ahogyan csak én tudhatom. Tudom-e úgy, hogy ezért érdemes még engem választani, csakis engem. Itt kell a bátorság, sokszor vakmerőség, és itt kell az önkontroll is…” – így vallott a legendás színész Bérczes Lászlónak, aki két nyáron át készített mélyinterjúkat vele, hogy megszülethessen a Beszélgetőkönyvük.
A rendező, dramaturg érdeklődésünkre elmondta: hiába a hat korábbi kötet – többek között Cseh Tamással, Mucsi Zoltánnal – és a régi, baráti viszony, Törőcsik Mari kacagva felelte a felvetésre, hogy esze ágában sincs egy ilyen könyv elkészítése. A több éves puhítás, győzködés végére az tett pontot, hogy a művész lánya, Maár Teréz pártolta a megjelenést, és rá mindenben hallgatott.
A főszereplő még ekkor is kikötötte, hogy csak a halála után jelenhet meg a könyv, ám Jordán Tamás meggyőzte a korábbi kiadásról e mondattal: „A pályatársai kíváncsiak az írásokra, de maga mindőnket túlél, és sosem olvashatjuk el.”
2021 áprilisa óta tudjuk, hogy nem lett igaza.
Magától értetődő őszinteség
Bérczes Lászlót, a közös munka során Mari – ahogyan a szerző hívta – nyíltsága lepte meg leginkább. A színésznő nem akarta elolvasni az elkészült részeket, az író azonban ragaszkodott hozzá. A színésznő nem vetetett ki belőle számára kellemetlen történeteket sem.
– Ezzel a magától értetődő őszinteséggel beszélt a szomszéddal vagy a boltban az eladóval, mert nem játszotta el a nagyasszonyt, a nagy művésznőt – nyilatkozta a dramaturg.
Mint hozzátette, „Ő egy kicsike asszony volt, akinek ugyanúgy rengeteg hibája volt, mint nekem vagy másoknak, de áradt belőle a szeretet. A tehetségén túl rendkívülivé teszi számomra őt, hogy képes volt felülemelkedni a pártállástól függő megítélésén, a hétköznapi felszínes sárdobáláson és a szakmai irigységen. Szerette, elismerte a kollégáit, segítette a fiatalokat.”
A MagdaFeszt a Csokonai Színház saját darabjának, a Gyászúton című vidám siratónak a bemutatójával folytatódott. A következő napokban előadásokra, Szűcs Gabi-koncertjére, sétaszínházi programokra, a Nők a piacon című kerekasztal-beszélgetésre és könyvbemutatóra invitálják az érdeklődőket.
A fotókiállítás november 10-ig látogatható.
HaBe
