Tíz kérdés

2022.10.24. 20:00

Mi az az ángyi? Hát a kapircs? Most kiderül, mennyire ismered a tájszavakat!

Köznépnél vagyon a tiszta magyarság: régi kifejezések, tájszavak nyomába eredtünk.

Forrás: Napló-archív

Ha a tájszó egy-egy kifejezésnek a sajátos alakját jelenti a köznyelvben vagy egy bizonyos területen, ekképpen a magyar nyelvre is jellemző a területenkénti változatosság. Ennek köszönhető, hogy bár az egységes Kárpát-medencei magyar nyelvterületen élők az ország egész területén megértik egymást, mégis előfordulhat, hogy az egyes tájakon használatos szavak bizony fejtörést okozhatnak. A hangi különbségek éppúgy előfordulnak tájegységenként, mint a szókészletbeli eltérések. Előbbivel még csak-csak megbirkózunk, mert amit az ország északkeleti részében á-val, azt másutt í-vel mondják; és van, ahol az ó inkább oú. Nemigen szaladnak fel a szemöldökök attól, hogy „loúvas szekír zötyög az kövesen”, és az útirányt is egyhamar megfejthetjük, ha abban egyezünk meg, hogy a „bót előtt tanálkozunk”. Végtére is egy nyelvet beszélünk. Vagy mégsem? A szókészletbeli különbségek már nehezebb feladat elé állítják az egy országban élőket is, mert ami az egyik háznál makuka, az a másiknál szotyi. Nálunk például uszu. Valaki kámzsát, míg más kapucnit, mi meg süsüt húzunk a fejünkre, ha hideg szél fúj. Egyértelmű-e, hogy aki nyíg, az éles hangon sivalkodik; hogy ha murok kerül a levesbe, akkor sárgarépát fogunk enni; a vánkosra a fejünket hajtjuk esténként; a vedérbe a vizet merjük; a verőcét, vagyis a rácsos kiskaput reteszeljük, vagyis fém tolószerkezettel zárjuk be. Ha a szleng azt mondja góré, mi, hajdú-bihariak tudhatjuk, hogy a főnökről lesz szó, de azt is, hogy mifelénk az így elnevezett épületben tárolják és szárítják a csöves kukoricát. Bizonyára akkor sem kell szótárt a kézbe venni, ha valakitől azt halljuk, „ennek van vér a pucájában”.

Ezerféleképpen mondhatjuk, mégis ugyanazt értjük alatta. A nagyszülőktől még eltanulhatjuk a valódi tájszavainkat, amit érdemes is, hiszen ahogy a Debreceni Grammatika is fogalmaz, „a köznépnél vagyon a tiszta magyarság”.

Elméletben megvan, és gyakorlatban is használják

Természetesen az utca emberét is megkérdeztük a témában. Debrecen központjában gyors tudástesztre állítottunk meg járókelőket, akik válaszaikkal a remény sugarait villantották meg. Váratlan felmérőnkre ugyanis sokan szinte hibátlanul feleltek, aki pedig elakadt egy-egy kifejezésnél, legalább sejtette, mit rejthet a régmúltban felejtett szó. Meggyőződhettünk arról, nincsen minden veszve: ma is sok olyan tájszó lapul a megyeiek zsebében, mellyel az ország más táján nehezen értetnék meg magukat. Huszonöt kifejezésből álló tesztünk végére érve rögvest ki is egészítették a lehetőségek tárházát. Többen azonnal kérdőre vonták, miért hiányzik a listából a sezlon, a stelázsi vagy éppen az öhön, ugyanis ők pontosan tudják, hogy ezek sorban a kanapét, a polcot és a krumplis tésztát jelentik. Az általunk megkérdezettek mindannyian büszkén vállalták tudásukat, sőt, megnyugtattak, nemcsak elméleti, gyakorlati szinten is magukénak tudhatják őket. Szerintük azonban sajnos a fiatalok már kevésbé ismernek régi kifejezéseket.

Azért akadt olyan kifejezés a listánkon, amit a váratlanul számonkért helyiek sem tudtak azonnal, esetleg találgattak a jelentésüket illetően. Úgy tűnik, a felmenőktől kevésbé sikerült elsajátítani a rokonságra vonatkozó elnevezéseket. Debreceni kérdezősködésünk alanyai sejtették azt, hogy az ángyi valamiféle rokon lehet, azt viszont, hogy egy nőrokon bújt meg a kifejezés mögött, már kevesen tudták. Nagy meglepetésünkre a kotli jelentését szinte teljes homály fedte, csaknem mindenki a baromfiakhoz társította; és a rocska is az elfeledett kifejezések táborát erősítette.

Az utca embere mellett magunkat sem kíméltük, kíváncsiak voltunk arra, nekünk, szerkesztőségi tagoknak mondanak-e még valamit a régen hétköznapi szinten használt kifejezések. Néhány ponton nekünk is nagy fejtörést okozott a rögtönzött teszt, de átlagosan 50 százalékosra vizsgázott a társaság. Többek közt a pöszméte, a lóca, a kucu, a güzül nekünk is ismerősen csengtek, de voltak olyan kifejezések, amit meg sem próbáltunk megfejteni. Tíz, számunkra nehézséget okozó tájszót csokorba szedtünk, hogy tesztelhesd magad!

Na, ne güzülj feszt, inkább gyere, tanyázz le a lócára, vagy ha az van, a hokedlire, és kattints a helyes válaszra! Otthon, mackóban lehet, hogy gyorsabban pörög a gógyi, ott nem is zsinatol társaság, de akkor is meglehetnek a jó válaszok, ha nem pacuha az ember, sőt, még akkor is, ha feszt lapatyolnak körülötte. Bízunk benne, nem fősz le nagyon a kérdéseket látva. Garantáljuk, nincs itt semmi miskulancia, meg aztán, még csak nem is felmérőt írsz!

1.
Mit jelent a kóringyál szó?
2.
Mit jelent a kotli kifejezés?
3.
Mit jelent az, hogy lapatyol?
4.
Mit jelent az ángyi?
5.
Mi a ler?
6.
Mit jelent a pecu?
7.
Mit jelent a findzsa kifejezés?
8.
Mi a firhang?
9.
Mit nevezünk dzsumbujnak?
10.
Mit vesz a kezébe, aki kapircsot ragad?


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában