Megismerkedhetnek a régészettel Hajdúböszörményben

Életünk során valamilyen okból – osztálykirándulás, szervezetten vagy egyénileg – ellátogatunk egy múzeumba, amelynek tematikájától függően találkozhatunk néprajzi emlékekkel, művészeti alkotásokkal vagy régészeti leletekkel az időszaki és állandó kiállításokon. Érdeklődve csodálhatjuk a különböző tárgyakat, eszközöket, ruhákat és írásos emlékeket, amelyek a múlt egy-egy hírnökeiként maradtak fent az utókornak. Arról viszont már kevesebbet mesélnek, hogy miképpen jutottak el a vitrinekbe, kiállítótermekbe. 

A hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatársai úgy gondolják, hogy nemcsak a kiállított régészeti leletek, de maga a régészet is van legalább olyan érdekes, hogy érdemes megmutatni az embereknek. – Évtizedekig nem volt a múzeumunkban régészet, az utóbbi pár évben indult újra ez a szakmai munka. Sokan nem ismerik ennek a folyamatát, létjogosultságát. Vannak olyanok, akik szerint csak feltartják az építkezéseket a feltárások – mondta megkeresésünkre Szekeres Gyula múzeumigazgató. Hozzátette, hogy rengeteg az érdeklődő is, amelyet akkor tapasztaltak meg, amikor a város főterének régészeti feltárását végezték.

Sokan érdeklődtek

– Ha valahol elkezdtünk egy ásatást, akkor az arra járók mindig megálltak, nézelődtek, érdeklődtek a folyamatok iránt. Mivel ez eléggé lassította a mi munkánkat, ezért elkezdtünk szervezett nyílt napokat tartani az ásatások helyszínein, amely nagyon népszerű lett – idézte fel. A kezdeményezés sikerén felbuzdulva régészeti tábort is indítottak, és a gyerekek által feltárt leletekből rendeztek be kiállítást. Ezenkívül önkéntes leletbejelentőknek szerveztek képzést is, amelyen az érdeklődők megismerkedhettek a régészet alapjaival. 

Ezt az ismeretterjesztő munkát folytatva „Lesz egyszer egy halastó” címmel indított el a múzeum régésze, dr. Bálint Marianna egy blogsorozatot, amely egy 2019-ben indult halastó kialakítása kapcsán indult régészeti feltáráson keresztül mutatja be ezt a szakterületet. A folytatásos történet a folyamatban lévő ásatás eseményeit, eredményeit mutatja be, helyenként rávilágítva arra, hogy egy-egy jelenség feltárása után fontos annak értelmezése is. 

– Az a célunk, hogy nyitott múzeumot csináljunk. Az emberek lássák, hogy milyen a mi munkánk. Enélkül nem is tudhatják, hogy miről is szól egy ilyen közművelődési intézmény működése. Egy raktárlátogatás alkalmával is sokan elképednek, hogy mennyi feldolgozásra váró anyag van még 

– hangsúlyozta Szekeres Gyula. A régészeten túl a múzeumi munka egyéb területeinek megismertetésére is szerveztek programokat: az érdeklődőket bevezették a restaurátor aprólékos munkájába, megmutatták számukra a múzeumi adattár működését; valamint történelmi vetélkedőket és interaktív online versenyeket szerveztek. Legutóbb a Petőfi-emlék­évhez kapcsolódóan „Hol az ég a földet éri…” szerveztek helyi általános iskolások számára videópályázatot. 

Bekecs Sándor