Bajuszok és népi mesterségek

2022.06.26. 17:59

Hajdúszoboszlón fantasztikusan „újragombolták” a Múzeumok Éjszakáját

Éltek a hagyományok újraértelmezésének lehetőségével, természetesen kulturális örökségünk, nemes értékeink tiszteletben tartásával a szervezők a hajdúszoboszlói múzeumutcában, sőt, azon kívül is!

Forrás: Tibai Irma

Forrás: Tibai Irma

A húsz éve országosan nagy sikerrel megrendezett program idei szlogenjét párját ritkító módon újragombolták a hajdúvárosban. Az est magáért beszélt, az előkészületeket óriási siker koronázta. Nem hiába díszlik Bocskai fejedelem koronájának hiteles másolata a szoboszlói Fejedelmi Kincstárban.

„Gombold újra!” 

Az önkormányzat támogatásával annak két intézménye, a múzeum és a művelődési központ összefogott, és fantasztikus, éjszakába hajló estét szerveztek. Rengeteg érdeklődő érkezett a Bocskai utcába. Az apróságoktól az idősekig mindenki talált magának elfoglaltságot, megtekinteni-, meghallgatnivalót.

Az összefogás nem csak a két önkormányzati intézmény részéről bizonyította a közös erőt. Ez évben a három történelmi egyház is csatlakozott a programhoz, így az érdeklődők vezetett templomtúrákon látogathattak el a szépen felújított római katolikus templomba, a műemlék református templomba és a főutcán lévő ékszerdobozba, a görögkatolikus templomba.

„Hegy a heggyel nem találkozik, az ember az emberrel igen”

Pompásan illett a derecskei cifraszűrkészítő népi iparművész, Porkoláb Ferenc által idézett mondás a személyes kapcsolatokat is erősítő kultúraterjesztő rendezvényhez. A kulturális hagyományok színvonalas felvonultatásához hozzájárultak a Bihari Népművészeti Egyesület viseleteket bemutató népművészei, a Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület, akik „törököt” is hoztak magukkal, s a balmazújvárosi Szárnyalló Népi Játékok.

Dezsőné Borbély Emma, a Debrecenben élő gyapjúszövő, a guba kutatója is eljött városába. A művelődési központ hímző szakkörének standjánál pedig az öntevékenyen hímzést tanulók el is vihették munkájuk eredményét. Eljött bemutatni a csodás nádudvari feketekerámia készítését ifj. Fazekas István népi iparművész is. Minden kiállító, népi mesterség bemutatója szívesen beszélgetett is az érdeklődőkkel.

A sokoldalú, zenei programokról is gondoskodó szervezésnek, s a helyben meglévő stabil értékeknek köszönhetően párját ritkító, fesztiváli hangulatot teremtettek a hajdúvárosban. Mi több, ennek érdekében lezárták a múzeum három épülete előtti utcaszakaszt, így a múzeumok udvarai, belső terei mellett kitárt térrel fogadták a látogatósereget. Óriási sikert aratott Galánfi András, a Kossuth-díjas fafaragó, népi iparművész, aki ezúttal előadóművészként lépett a Múzeumok Éjszakája színpadára. Mostanra állandó kiállítása a múzeum egyik épületében kapott helyet, ahol tárlatvezetést is tartott. A 77 éves, hajdúszoboszlói gyökerű művész keserédesen beszélt a múltról, így azokról az időkről is, amikor mostohán bántak vele szülővárosában.

A bajusz a férfiasság jelképe

A Bocskai Múzeum meglévő hét állandó kiállítása mellett most ismét megnyílt egy őszig látható, időszaki tárlat. Több száz év távlatában mutatják be fotókon és tárgyak segítségével a bajuszviseleteket, elsősorban a hajdúság vonatkozásában. Simándi László muzeológus gondolta ki és valósította meg e tárlatot. Elmondta, a magyar bajusz Európa és világszerte ismert fogalom, mégis a magyarok ismerik a legkevésbé. Nemzetközi szakáll- és bajuszversenyeken külön kategória a magyar bajusz. Bajuszpedrő, bajuszkefe, bajuszkötő is megtekinthető a kiállításon, melynek megnyitója rendhagyó volt. A muzeológus kés alá ült-feküdt a borbélyszékben, hogy hagyományos módon megberetválja őt természetesen gyönyörű, hetyke bajusza meghagyásával Balatoni Imre, a Bethlen Gábor Hagyományőrség vezetője.

Tűzön átugrás, parázson járás!

Sokkal többre vagy képes, mint gondolnád!  Nem kevesen bebizonyították ezt maguknak a Bocskai Múzeum udvarán a késő esti órákban megtartott parázson járással. A hatalmas tűz energiája lassan alábbhagyott, addig ráhangolódtak mindazok, akik bizonyítani akarták bátorságukat, növelni önbizalmukat, más irányba terelni életüket, illetőleg ahogy az egyik fiatalember említette, a parázson járás közben megfogalmaztak magukban egy óhajt, kívánságot. Mielőtt ráléphettek, többen az átugrást is kipróbálták több-kevesebb sikerrel.

A parázson járás feltehetőleg Indiából származik, de világszerte ismert. A modern korban a reneszánszát éli. – Rengeteg az önbizalom-hiányos ember – mutatott rá a meditáció levezetője, Simon András instruktor. Egyre gyakoribb, hogy személyiségfejlesztő tréningeken is bevetik ezt a különleges, és némelyekben félelmet keltő módszert. A legfontosabb a ráhangolódás, amire a gyerekeknek még nincs szükségük, bennük még nincs lerakódva annyi a civilizált világ dolgaiból.

A rendezvény megnyitóján Majoros Petronella méltatta a jelentősen kibővült programkínálatú rendezvényt.  Bihari-Horváth László múzeumigazgató köszöntőjében pedig Bocskai István jelmondatát méltán idézte, miszerint: „hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük”.

Tibai Irma


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában