Van, volt, és lesz is debreceni identitás

A Modem Holnemváros című kiállításához és a debreceniségről szóló tanulmánykötetek megjelenése alkalmából tartottak szimpóziumot kedden a kortárs és modern művészeti központban. A találkozón Puskás István alpolgármester és Mazsu János társadalomtörténész, várostörténész Városi tér, urbanisztika, identitás címmel tartott előadást, melyet Bódi Katalin irodalomtörténész moderált.

Puskás István Debrecent a maradandóság mindig mozgásban lévő városaként definiálva hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban a cívisváros számára egyelőre ismeretlen jelenség telepszik meg, melynek első nagy szereplője az épülő BMW-gyár.

Felidézte, hogy a város történetében nem először kerül sor hasonló léptékváltásra, említést téve a reformáció és a polgárosodás időszakáról, valamint az 1960-70-es évekről. Mint elhangzott, Debrecennek tanulni a kell ezekből a múltbéli helyzetekből, és megfigyelni, hogyan alakul a város közösségi indentitása ezen változásokkal. – A most végbemenő változások nemcsak gazdasági és munkaerő-piaci, hanem valószínűleg ennél mélyebbre ható, közösségi és társadalmi szinten is hatással lesznek az itt élőkre – hangsúlyozta. Szó volt arról a körülbelül 30 ezer új munkahelyről, mely a következő 5-6 évben jön létre, és jelentősen megnöveli majd Debrecen bevonzóerejét.

Míg az elmúlt 150 év modernizációs változásai „helyben” oldódtak meg, most több ezren jelenhetnek meg a városban, nyelvben és kultúrában is különböző közösségeket alkotva.

Kitért arra is, hogy az egészségügy, az oktatás és a szolgáltatások is alkalmazkodni fognak az új helyzethez, a legkiemelkedőbb szerepe mégis a kultúrának lesz, ez lehet majd ugyanis a régi és az új polgárok aktív találkozási pontja. – A város legnagyobb kihívása, hogy meg kell tanulnunk együttélni különböző mentalitásokkal. Ez attól függ, hogy mit gondol magáról a város, milyen lesz Debrecen identitása – fogalmazott végül.

Mazsu János előadása a Debrecennel kapcsolatos állításokat és narratívákat mutatta be. Rekonstrukció és/vagy narratíva című prezentációja után a hallgatóság építészeti és helymegismerési szempontból is hallhatott szakmai beszélgetést, majd a programsorozatot kerekasztal-beszélgetés zárta Közterek-városszépítés-irodalmi narratívák címmel.

SZD