Debreceni Dinasztiák címmel nyílt kiállítás az Új Városházán

A Debreceni Köztemetőben több mint kétszáz híres ember nevét olvashatjuk a síremlékeken. Összesen 80 ezer nyughelyen megközelítőleg 160 ezer elhunyt koporsóján koppant az áldott föld az elmúlt 90 évben, amióta megnyitott ez az épített és természetes környezete szempontjából is rendkívüli miliőjű hely.

Nem volt könnyű dolga a szerdán az Új Városházán nyitott kiállítás szervezőinek, akik arra vállalkoztak, hogy felkutatják és bemutatják tíz, a cívis öntudatban jelentős szerepet betöltő debreceni dinasztiát, családot, akik e temetőben nyugszanak.

Puskás István, Debrecen alpolgármestere hangsúlyozta: ez az esemény és helyszín erős üzenet az önkormányzat részéről, hogy hogyan gondolkodik a közösség építéséről. A büszke múltat teszik láthatóvá most ott, ahová a polgárok leginkább hivatali ügyek miatt, ingatlanok építési engedélyét intézni jönnek.

Az első filmrendező nő

A nehéz válogatás eredményeképp a 16. és a 21. század között élt ismert költő, író, botanikus, építész és kereskedő múltját, relikviáit is megismertetik az érdeklődőkkel. Szendiné dr. Orvos Erzsébettől, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatójától, főlevéltárosától a nyitányon megtudtuk: a Nagyerdő fái árnyékolják be a kőbe vésett Zsindelyné Tüdős Klára nevet. Ő volt az első magyar női filmrendező. Jelmeztervezőként kezdte pályafutását, s 30-as, 40-es években népszerűvé váltak magyaros motívumokkal kombinált ruhakölteményei.

A tárlaton olvashatunk Simonffy Imréről, aki a város történetében leghosszabb ideig, 27 évig volt polgármester. A fontos döntési helyzetek súlyát kertészkedéssel pihente ki, tevékenysége nyomán egy almafajtát, a Simonffy pirost is elneveztek róla.

Egy vérbeli kereskedő öröksége alapozta meg a Svetits-iskolát. Svetits Mátyás, a debreceni iparkamara első elnökének három gyereke korán meghalt, ezért a feleségével együtt úgy döntöttek, hogy vagyonukat egy katolikus leánynevelde létrehozására ajánlják fel.

Ezen intézmény helyén volt Szabó Magda gyerekkori lakóhelye. Az ő családjáról szintén érdekes információkkal gazdagodhatunk, ha ellátogatunk a kiállításra. Az író nemzetközileg is olyan ismert volt, hogy 40 nyelvre fordították le műveit, többek között japánra. Kevéssel a kilencvenedik születésnapja előtt is a hazai sikerlista élén volt a Für Elise című regénye. De vitrinbe zárva láthatjuk itt Fazekas Mihály végrendeletét vagy Borsos József egykori műszaki tanácsos tervrészleteit a köztemető ravatalozójáról – hangzott el.

A feltámadás reménysége

A nyitányon Mazsu János, az Értéktár Bizottság elnöke, az Őrváros Közalapítvány vezetője utóbbi szervezet tevékenységeiről beszélt:

listázták és online elérhetővé tették a hadisírokról szóló adatokat, most pedig számba veszik a debreceni közösségi identitás szempontjából fontos információkat, amiket a nyughelyek őriznek.

Az eseményen Kardos Marianna, az A.K.S.D. Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, 25 éve üzemeltetik a temetőt. Kollégáival két éve határozták el, hogy a nyitás kilencvenedik évfordulóján az eddig megszokottól eltérő megvilágításban hozzák közelebb az emberekhez Közép-Európa legszebb temetőjét – fogalmazott. A város más szervezeteivel összefogva, egy egész éves programsorozatot terveztek meg. Vezetett séták során ismerhetjük meg a helytörténetet és a természeti értékeket. Ennek része a most nyílt városházi tárlat, amely később a temetői kápolnába költözik. E kápolnában nagypénteken 14 órától ökumenikus istentiszteletre várnak mindenkit. Jézus Krisztus keresztre feszítésének napján a debreceni lelkipásztorok, a feltámadásról, a reménységről szólnak.

HaBe