Telt házzal indult a Future of Debrecen Zöld Mozi-programja

Telt házzal indult a Future of Debrecen mozgalom Zöld Mozi-programja kedden délután az Apolló Moziban. A rendezvénysorozat első vetítésén a Leonardo DiCaprio gondozásában készített Forrongó jég című dokumentumfilmet láthatta a közönség. Alkotói hamar világossá teszik, a film nem szórakoztató céllal készült: az emberiség eddigi legnagyobb kihívására, a klímaváltozásra szeretnék felhívni a figyelmet. A másfél órás film a nézőt kézen fogva azokra a helyszínekre kalauzol, ahol a környezetszennyezés már láthatóvá vált. A hatásvadászat eszközeit mellőzve, tényszerűen bemutatja az élővilág azon szereplőit, akik a mindennapokban élik át a pusztító következményeket. Egyúttal a folyamat visszafordíthatóságát hangsúlyozva a megoldások számos lehetőségét is felvezeti.
 

A filmvetítésen részt vett Balázs Ákos is. Az alpolgármester az esemény előtt a program céljáról beszélt a Naplónak: – Szeretnénk minél több olyan programot elindítani a városban, ami közös gondolkozásra invitálja a debrecenieket abban a kérdésben, hogy mit tudunk tenni környezetünk védelme érdekében. Ezért kezdeményeztük a Zöld Munkacsoport javaslatára és a Future of Debrecen szervezésében a Zöld Mozit.

A rendezvénysorozat célja, hogy egy-egy filmvetítést követően közös beszélgetéssel együtt gondolkodhatunk a város zöld jövőjéről.

Mivel ma van a víz világnapja, a film is ezzel kapcsolatos – mondta az alpolgármester. Balázs Ákos úgy véli, a téma aktuális kérdést feszeget, hiszen Debrecenben a Nagyerdő, a Vekeri-tó és a Fancsikai-tavak vízellátása is kiemelkedően fontos. A politikus előre vetítette, hogy ebben az évben el fog indulni a Civaqua-program. A filmklubbal kapcsolatban elárulta, a sorozat keretein belül minden hónapban a klímaváltozásról és az emberiség jövőjéről szóló, izgalmas témákat feszegető alkotások fognak vetíteni. Reményét fejezte ki, hogy a közös beszélgetés egy szemléletváltást és közös tetteket eredményez.
 

A Forrongó jég megtekintését követő pódiumbeszélgetés házigazdája Váradi Ferenc rádiós műsorvezető volt. Nagyné Pálfi Zsuzsa, környezetgazdálkodási agrármérnök az egyéni felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta: – A Forrongó jégben az tetszett, hogy több szó esett a megoldásról, mint a klímaváltozással kapcsolatos filmekben általában, melyek leginkább a klímadepressziót hozzák elő. Hiányoltam belőle, hogy kevés szó esik arról, nekünk milyen felelősségünk van. Globális viszonylatban szó volt megoldásokról, nekem szívügyem, hogy beszéljük arról is, mi mit tehetünk a klímaváltozás elkerülése érdekében.

A világ és a gazdaság ugyanis a mi igényeink szerint alakul, és ha megváltoztatjuk a keresletet, az a kínálatra is hatni fog

– hangsúlyozta a szakember.

– Mérnökként egy visszaigazolást kaptam, hogy hasznos tevékenységet végzünk. A filmben szó volt arról, hogy a világban minden ciklikusan működik. A víz körforgása azonban nem volt benne. Holott a szén, a metán és a különböző anyagok keringése hatással van a vízre is. Megragadó volt, hányféle megoldást láttunk arra, hogyan lehet elektromos energiát termelni vagy a talaj termőképességét megnövelni. Azonban arról nem esett szó, hogy a vizet hogyan lehet pótolni. Hiszen arra az egyetlen megoldás a gazdálkodás. Azért fontos a tudatos gondolkodás, mert amíg az igényeink nagyobbak, mint a szükségleteink, addig ez a körforgás nem fog megváltozni – osztotta meg gondolatait Gorján Ferenc. A Debreceni Vízmű Zrt. igazgatója igazgatója elmondta, 

Debrecenben jelenleg a Vízmű a 8-10 ezer évvel ezelőtt beszivárgott csapadékot termeli ki csaknem 200 méter mélyről.

– Egy aszályos időszak esetén, ha a Debrecen térségében lévő vízgyűjtőkbe kevesebb csapadék hullik, hogyan fogjuk a jövő generációi számára a vizet biztosítani? – tette fel a kérdést.

Lenner Ádám, a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere utalva a filmben látott izlandi híd alatt kiszáradt területre, megemlítette a Karcag közelében lévő Zádor-hidat. Szerinte a jelenség jól szimbolizálja, hogy az ember már az ipari forradalmat megelőzve hogyan nyúlt bele a természet körforgásába. A Tisza 18. századi szabályozása ugyan a népességnövekedés szempontjából fontos volt, a szakember szerint azonban a víz az országból való kivezetésével szemben manapság lényeges, hogy itt tartsuk, melyre a Civaqua-program is megoldást nyújthat.

Hajnal László