Jól működő közösség élteti a népi kultúrát Böszörményben

A 2017-ben átadott Hajdúsági Népi Mesterségek Házában folyamatosak a kézműves-foglalkozások. A lehetőséget a Csoóri Sándor-program teszi lehetővé, hiszen ebben a pályázatban nyert a tájház egymillió forintot. Ebből a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket vásárolták meg, s ez fedezi az oktatók díját is.

Lénárt-Varga Margit kulturális szervező a Napló kérdésére elmondta, hogy a program nagy lehetőséget jelent, hiszen a csoporttagok jelenléti díja nem fedezné a foglakozást, így a támogatás nélkül nem is kínálhatnának ilyen lehetőséget a helyieknek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából indított alap a népi kultúra területén közösségteremtő műfajokban működő szervezetek támogatására jött létre. 

Tárgyakat készítettek

Hajdúböszörményben összesen három hagyományőrző foglalkozást indítottak be, amelyek még tavaly októberben kezdődtek el heti egyszeri alkalommal. A programok három hónapig tartanak, így mostanra az utolsó foglalkozásokat tartják. Az oktatók mindegyike kötődik Hajdúböszörményhez.

A bőrműves-foglalkozás utolsó, 12. találkozója január 20-án volt. Lénárt-Varga Margit szerint az egyik legkedveltebb program volt, még ha ez a csoport létszámán nem is tükröződik vissza. A közösséghez csatlakozók arányát befolyásolta a koronavírus-járvány, hiszen az a mai napig többeknek erős visszatartó erő. Emellett befolyásolta az is, hogy a foglalkozáshoz – az órák felépítése miatt – csak az első alkalommal kezdődően lehetett csatlakozni, pedig az indulás után néhány héttel többen jelentkeztek még.

– Öten vettek részt a bőrműves órákon, nagyon aktívan. Az el nem készült munkákat még otthon is folytatták. A vezetőjük Nagy Beáta bőrműves volt, aki a jelentkezőknek az alapoktól adta át a mesterség fortélyait. Elméleti és gyakorlati órák is voltak, megismerkedtek a bőr kikészítésének szakirodalmával, a szerszámokkal és az anyagokkal, de kézzel varrást és szabást, sőt domborítástechnikát is tanulhattak a csoport tagjai. Semmilyen gépet nem használtak, mivel hagyományőrző foglalkozás, mindent kézzel készítettek – részletezte a kulturális szervező. A foglalkozáson bőrékszereket, kulcstartókat, öveket, tolltartókat és tarsolyt készítettek.

A jelentkezők egyike sem foglalkozott előtte a bőrművességgel, civil életükben teljesen más hivatást űznek. 

Kézműveskednek, főznek is

A bőrműves-foglalkozáson túl volt olyan hagyományőrző tevékenység, amely kifejezetten a gyermekeket várta. – A gyökereink megismerése szerintünk elengedhetetlen a ma fiataljainak, és ezt idejében el kell kezdeni. A gyerekek Erdős Zsuzsa népijátszóház-vezető irányításával megtanulják, hogy egyes tárgyak milyen népszokásokhoz köthetők, milyen időszakban és milyen anyagok felhasználásával készítették azokat régen az emberek. Ha a kötődés kialakul a kézműves-tevékenységek iránt, akkor talán a későbbiekben jobban értékelik azokat – vélte.

Harmadikként pedig népi gasztronómiai foglalkozást tartanak. – A Civilek a Lakóhelyért Egyesület jóvoltából helyi, tájjellegű ételeket készít a csoport. Több hírvédjegyes süteményt ismerhetnek meg, főleg kelt tésztákat, például a szilvás lepényt, a káposztás pogácsát és a böszörményi dübbencset – mondta el érdeklődésünkre.

A program célja a közösségteremtés, a nemzeti identitás erősítése és az értékteremtés volt. Lénárt-Varga Margit szerint ezt sikerült teljesíteni. A tervek szerint a jövőben is indítanak hagyományőrző foglalkozásokat, ha lehetőségük nyílik rá, akkor pályázatot is nyújtanak be az elképzelésük megvalósításához.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hagyományaink ápolásán és egy jól működő közösséghez tartozáson túl, az igazán kitartó és tehetséges jelentkezőknek akár szakmát is adhat a kezébe a foglalkozáson megismert egy-egy mesterség.

BBI