Az újraszervezéssel átláthatóbbá válnak a debreceni kultúra szereplői

Az elmúlt évek kihívásai után úgy tűnik, 2022-ben Debrecenben a ritmusváltás ideje következik. Nem is kell túlságosan régre visszagondolnunk, hogy felidézzük, a korlátozások és a teljes intézményzárás időszakában milyen sokat jelentett egy kirakattárlat, online beszélgetés vagy karanténkoncert. A Naplónak a magyar kultúra napja alkalmából Puskás István alpolgármester beszélt az óév meghatározó történéseiről, de megkérdeztük azt is, hogy mire számíthatunk a Csokonai Fórum nyitása, illetve az egyre szélesedő nemzetközi lakossági jelenlét kapcsán. 

Az előző év legfontosabb eredménye a város kulturális életében vélhetően az önkormányzati kulturális intézményrendszer rendszerszintű átgondolása és átszervezése volt. Miért volt erre szükség? 

Az volt az elképzelésünk, hogy Debrecenben az utóbbi évtizedekben megszaporodott kulturális tevékenységeket és feladatokat az intézmények profiljai szerint gondoljuk és szervezzük újra. Egyfajta profiltisztítás történt az intézmények működésével és ezáltal a kultúra életével kapcsolatban. Ez érintette az előadó-művészeti szervezeteket, a közművelődés területét, aminek köszönhetően idén már a lakosság számára is jól átlátható intézményrendszer működik. Ki kell emelni, hogy Debrecenben a kultúra sokkal több, mint az önkormányzati intézmények rendszere, az átalakításra viszont szükség volt, mert kompetenciaalapon megkülönböztetve a tevékenységek és a feladatok jobban meg tudnak jelenni és egymással kollaborálni. 

Az intézményrendszerről már többször volt szó, de milyen új szereplők jelentek meg az újragondolt hálózatban? 

Az átszervezéssel más olyan területek is be tudtak kapcsolódni, melyek évek óta a horizonton voltak, de érdemben nem történt változás a területeiken. Ilyen volt például a könnyűzene hagyománya és jelene is. Azt látjuk, hogy más városokhoz képest – hiába nagyok Debrecen potenciáljai – sem a városon belül, sem azon kívül nem annyira láthatóak, mint amennyire lehetne, az önkormányzat ehhez az építkezéshez próbál segítséget nyújtani. Ez szintén annak a szisztematikus tervezésnek és gondolkodásnak a része, mely 2019-ben Debrecen könnyűzenei stratégiájában megfogalmazódott, és mellyel létrejött a Debreceni Zenei Tanács. Fontos fejlemény volt az is, hogy a vezetőváltásokkal (Modem, Kölcsey Központ) új szakemberek csatlakoztak az intézmények csapataihoz. Párbeszéd indult el a képzőművészet területén is, igyekszem személyesen is beszélgetéseket generálni a város különböző szereplői, a kiállítóhelyek, a művészek és az iskolák között, mivel csak az együttműködő rendszerek tudnak fenntartható és látható eredményeket elérni. 

Sikertelenül, de sok befektetett energiával szerettünk volna csatlakozni az UNESCO Kreatív városok hálózatához, az Irodalom városa klaszterhez. Kidobott munka volt a pályázat elkészítése? 

A próbálkozás arra mindenképp jó volt, hogy átgondoltuk az irodalom jelenét és lehetséges jövőbeli perspektíváit, ezen belül az írott kultúrát, amiben az olvasástól a könyvnyomtatásig nagyon széles spektrumon lehet gondolkodni. A felkészülés eredményeként létrejött egy szellemi műhely és körülötte társadalmi hálózat, ami az irodalom és az olvasáskultúra lehetőségeivel foglalkozik. Abban bízunk, hogy a pályázat apropóján megfogalmazódott gondolatokat, terveket és elképzeléseket meg is tudjuk valósítani. A szabályzat szerint egy évet ki kell hagynunk, de 2023-ban terveink szerint újra jelentkezünk az Irodalom városa címre. 

Az új év legfontosabb attrakciója szinte biztosan a Csokonai Fórum átadása lesz. Mi várható a kapunyitás és ünnepi nyitóest után? 

Szándékaink szerint több lesz, mint színházépület; a debreceni kultúrának sokszínű fórumaként szeretnénk működtetni. A Kölcsey Központ és a Modem megszületése után most egy új tér csatlakozik a debreceni kultúra életéhez, amivel párhuzamosan a Csokonai Színház felújítása is folyamatban van. Izgalmas lehetőség és egyben nagy kihívás is, hogy ez a tér hogyan fűződik majd be nemcsak a város, hanem a régió kulturális életébe. Nemcsak egy esténként nyitva tartó színház lesz, hanem délelőttől késő estig nyitva tartó tér, ahol a vendéglátóhelyek mellett külön programokat kell szervezni, kiállításokkal, kisebb kulturális eseményekkel. Először azonban azt szeretnénk, hogy a város szeresse meg és kezdje el használni a Csokonai Fórumot. 

Mit terveznek erre az évre az itt jelenlévő nemzetiségi kultúrák bemutatása, megismertetése kapcsán? 

A zsidó kulturális negyedben többek között kóser utcafesztivált szervezünk, gasztronómiai és kulturális elemekkel. A cívis kultúra – bár karakteres identitás, de – szerves részét képezik a nemzetiségi kultúrák is, ennek részeként szervezünk bemutatkozásokat, ahogy legutóbb a kisebbségi önkormányzatok adventi ünnepsége a Demkiben. Március végén egy kisebb német fesztivált is szervezünk, ezzel a Főnix Rendezvényszervező Kft. olyan szisztematikus építkezést készít elő, mellyel végleg megtalálhatja az állandó helyét a nemzetiségek kultúrája Debrecenben, és akár vetésforgószerűen időről időre visszatérnek ezek a sokszínűséget bemutató programok. 

Mit várhat a debreceni közönség, illetve hogyan realizálódhat a Főnix Rendezvényszervező Kft. konkrét tevékenysége, mely az átszervezéssel ernyőszervezetként definiálódott? 

Szeretnénk tovább folytatni azt a pandémia által megszakított folyamatot, ami Debrecenre jellemző, de országos szinten rendhagyó: az önkormányzat kulturális intézményeivel igyekszünk jelen lenni nemcsak az országos, hanem az európai kulturális életben is. A testvérvárosok révén már voltak együttműködések, de mindenképp folytatni szeretnénk Bihar, Kárpátalja térségében és a távolabbi színtereken. Konkrét terveink vannak, így remélhetően zenével, képzőművészettel és akár az irodalommal is bemutatkozik Debrecen több európai nagyvárosban. Az irodalom továbbra is kiemelt terület marad, így az Ünnepi Könyvhét, a Térey-könyvünnep, a Költészeti Fesztivál, a Debreceni Irodalmi Napok is, de már most készülünk 2023-ra, ami az irodalomban az évfordulók éve lesz. Január 1-jén Petőfi kétszázadik születésnapja, január 22-én a Himnusz kétszázadik, Csokonai kétszázötvenedik, Borbély Szilárd hatvanadik, Madách kétszázadik születésnapja lesz, ehhez kapcsolódóan tervezzük a Csokonai-szobor és -síremlék rendbetételét is. 

Az már most látható, hogy a nyár már júniustól nagyon izgalmas, sokszínű kínálatot hoz majd, lesz katonafesztivál, gasztronómiai események, Bor- és Jazznapok, Campus Fesztivál és zárásként a nagy finálé, a virágkarnevál, amire már most javában készülünk.

Szándékaink szerint elsősorban identitásában próbáljuk megújítani a programot, hogy Debrecent szó szerint kivirágosítsa majd az augusztusi esemény. 

A külföldi hallgatókkak és gazdasági fejlődéssel a városba érkezőkkel fokozatosan nemzetköziesedik a lakosság. Hogyan készül erre Debrecen? 

Több intézménnyel egyeztetve az első lépéseket már megtettük azért, hogy az itt élő külföldi diákokat jobban meg tudjuk szólítani. Ahogy a Modemben elindultak az angol nyelvű tárlatvezetések és más programok, a Csokonai Színház is jelentkezett feliratozott színpadi produkcióval, emellett hosszú távon az Apolló moziban is szeretnénk biztosítani az idegen nyelveken elérhető filmeket. Az egyetemmel közreműködve havonta legalább egy alkalommal angol nyelvű előadásokat szeretnénk majd a Csokonai Fórumban. Megváltozó összetételű, egyre nagyobb, nemzetközi közönségre kell felkészülnünk, melynek első lépése a strukturális átalakítás volt. Fontos, hogy a város lakosságáért dolgozzunk, de erre is építenünk kell. 

Szakál Adrienn