A Kádár-korszak utolsó évtizede volt a levéltári napok fő témája

November 16-án a megyeházán tartott rendezvényen a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának munkatársai mutattak be a Kádár-korszakból egy-egy megyei vonatkozású részletet, melyhez saját kutatásaik szolgáltak alapul. – A mostani levéltári napok előadásai azt mutatják meg számunkra, hogy tanulnunk és tanítanunk kell. Ezek a kutatások rávilágítanak sok olyan helyi, lokális témára, amelyek pontosan mutatják meg, hogy ott mi és miért történt – hangsúlyozta köszöntőjében Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke.

Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgató-helyettese beszédében úgy fogalmazott: a levéltárosok számára ez a rendezvény egy ünnep, amelyen be tudják mutatni kutatásaik eredményeit a nagyközönség számára. – Szerteágazó tevékenységet folytat a levéltár, amelynek egy-egy szeletét mutatjuk meg a levéltári napokon. Ilyen többek között a tudományos-népszerűsítő és a kiállítási tevékenységünk – mondta.

A köszöntőket követően kiosztották a Pro Archivo-emléklapokat, melyeket minden évben azoknak adnak át, akik sokat tettek a megyei levéltár gyűjteményének gyarapodásáért.

Első előadóként Szendiné Orvos Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója vezette végig a hallgatóságot a Kádár-korszak vidéki életének mindennapjain. Prezentációjában bemutatta a kor építkezésére jellemző “kádár-kockákat”, lakótelepeket, de kitért a munkára, a szórakozásra, az infrastruktúra-fejlesztésre és az ünnepekre is. – Tendencia volt a ‘80-as években, hogy nagyvárosok vidékre telepítették iparukat. Így kerülhetett kötszergyár Hajdúböszörménybe, a szellőzőművek Hajdúnánásra és a csapágygyár Balmazújvárosba – emelte ki.

A nap további előadásaiban a levéltár munkatársai bemutatták többek között a rendszerváltás előtti évek történéseit az állambiztonsági iratok segítségével, a megyei közigazgatás működését a korszakban, valamint Berettyóújfalu városképének változását is.

BS